Az elmúlt évtizedek során egyre erőteljesebbé vált világszerte a törekvés, hogy a múzeumok minél aktívabban vonzzák magukhoz a látogatókat. Erre a nyitásra keresett alternatívákat a Ludwig Múzeum a CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme projekt keretein belül, amely új lehetőségeket nyújt nemcsak az intézmény, hanem a magyar képzőművészeti szcéna társadalmi szerepvállalásának továbbgondolására is. A projektről Simon Andreával, a múzeum nemzetközi osztályának vezetőjével beszélgettünk.
A CAPP projekt egyik fő célja volt, hogy hozzájáruljon a közösségi művészetről jelenleg is folyó és alakuló művészeti diskurzushoz. A partnerséget az ír Create-Ireland elnevezésű művészeti szervezet vezette, és többek között olyan elismert intézmények és szervezetek vettek részt benne, mint a Tate Liverpool az Egyesült Királyságból vagy a Hablarenarte Spanyolországból.
COLLAB ARTS PARTNERSHIP PROGRAMME: Art in social and community contexts
2014. 11.12. – 2018. 09.15.
1,425,030.49 EUR
„Bizonytalanul vágtunk bele a projektbe, egyrészt a finanszírozási kérdések miatt, másrészről pedig az együttműködésen alapuló közösségi művészet egy olyan terület, amelyben a projekt elején ugyan láttuk a szerepünket, de a megvalósítás útja nem volt egyértelmű. A folyamatos, de inspiráló izgalom ellenére tudtuk, hogy szakmailag fontos témáról van szó” – mesél a kezdeti nehézségekről Simon Andrea.
Az első workshopon 23 művész vett részt, akik különböző művészeti területekről – többek között: tánc, ének, képző- és iparművészet, film, animáció és színház – érkeztek és az alkotó-alkotás-közösség hármasának viszonyát vizsgálták.
A helyi művészeket bevonó érzékenyítő workshop után a múzeum a hazai és a közép-kelet-európai régió szakembereinek bevonásával rendezett workshopot az önszerveződő közösségi terek és a kultúra új színterei kapcsán az egri Arkt csapatával és a budapesti Kortárs Építészet Központtal együttműködve.
A résztvevők azt vizsgálták, hogyan jöhetnek létre különböző önszerveződő közösségi helyszínek és mik a feltételei a fennmaradásuknak, sikeres működésüknek. A két elméleti workshop után egy hosszabb alkotófolyamatot fogadott be a múzeum, amelyet a VALYO (Város és Folyó Egyesület) valósított meg Élmények a dobozban – SKUBI workshop címen. A különböző workshopok résztvevői – gyerekek, felnőttek, művészek – jelenítették meg legszebb vagy legjelentősebb emlékeiket a Dunáról a VALYO által készített kukucskáló dobozokban, szerte a folyó mentén.
A projekt utolsó fázisában pedig a közösségi alkotásra került a hangsúly. A múzeum nyílt felhívást hirdetett közösségi projektek megvalósítására 2017 telén.
„Amikor a felhívásra 61 pályázat érkezett, akkor már éreztük, hogy a közösségi művészetre van igény és kereslet.
A kiválasztott hét projekt alakulásával pedig elkezdett kialakulni a mi feladatkörünk is. Elkezdtük érezni és megélni ezeket a projekteket, részt vettünk a megvalósításuk folyamatában és ekkor született meg a döntés is, hogy egy kiállítás keretében mutassuk meg az eredményeinket. A kiállítás nem volt elvárás a nemzetközi pályázat részéről, de nagyon sajnáltuk volna, ha éveken keresztül dolgozunk valamin és abból nem részesülhet a tágabb közönség” – meséli Simon Andrea.
A kiválasztott művészek és partnereik különféle közösségekkel dolgoztak együtt, köztük marginalizált vagy sajátos problémákkal küzdő emberekkel, így budapesti és Pécs környéki iskolásokkal, értelmi sérült fiatalokkal, látás- és hallássérültekkel, kis falvak lakóival, mezőgazdaságból élő vállalkozókkal és leszakadó térségben élő roma csoportokkal. Ezen projektek összegzéséből jött létre a Közös ügyeink elnevezésű kiállítás, amely hatalmas népszerűségnek örvendett úgy a látogatók, mint a szakma köreiben: az elmúlt évek egyik leglátogatottabb tárlata volt a Ludwig Múzeumban.
„Egyfajta paradigmaváltás zajlott le a múzeumban azzal, hogy nem klasszikus értelemben vett műtárgyakat mutattunk be, hanem folyamatokat, embereket, élethelyzeteket, problémákat, örömöket és bizonyos esetekben talán megoldási lehetőségeket is” – hangsúlyozza a kiállítás jelentőségét Simon Andrea. „Úgy gondolom, hogy ezen eredmények miatt is érdemes végigcsinálni egy ilyen nagy pénzügyi, adminisztratív és nem utolsósorban szakmai felelősséggel járó projektet.”
A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa Programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Kollégáink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Filmalap és az Európai Bizottság.
