Papageno Radio
Címlap Miért olyan népszerűek Bruegel téli tájképei?

Miért olyan népszerűek Bruegel téli tájképei?

Behavazott templomtornyok, korcsolyázó falubeliek, rideg hegyormok és szürke felhők. Idősebb Pieter Bruegel téli tájképein jócskán fagypont alatti a hőmérséklet. Múzeumi klímában nagy élményt jelent rácsodálkozni a gyönyörű kompozíciókra, de vajon mennyire élvezték a teleket a 16. századi Németalföld lakói?

Az 1560-as években különösen cudar telek jártak Európában, Bruegel korát ezért ma kis jégkorszakként ismerik a klímakutatók. A németalföldi mester legemblematikusabb munkái,  a Vadászok a hóban (1565), a Téli táj korcsolyázókkal és madárcsapdával (1565), valamint A betlehemi népszámlálás (1566) egytől egyig a zimankó és a fagy varázsát őrzi a vásznon.

Ide kapcsolódik:
Bosch és Bruegel világát idéző mozaikot találtak a Kineret-tó partján

Az viszont már más kérdés, hogy ezt a farkasordító hideget átélni mennyire volt varázslatos. Nem lehetett könnyű. Ha a puszta fagy nem lett volna elég, járványok és betegségek tizedelték ráadásul a lakosságot és gyakorinak számítottak a különféle felkelések is. Az életüket féltő emberek nyugtalanok voltak, a véget nem érő teleket sokan isteni büntetésnek, vagy éppen démonok munkájának tulajdonították és az sem túl meglepő, hogy saját koruk kihívásait a bibliai csapásokhoz hasonlították.

id. Pieter Bruegel: A mágusok imádása a hóban – forrás: Wikipedia

A hideg miatt az élet szinte szó szerint megfagyott a brabanti falvakban. A mezőgazdasági munkák eleve szüneteltek a téli hónapokban, de ilyenkor bezártak az iskolák és a hivatalok is szüneteltették a működésüket, a legtöbben pedig ki sem mozdultak a házaikból. Sőt, ezekben az években a fák kérge is vastagabb, mint ami megszokottnál. (Stradivari ebből az alapanyagból készítette mesterhangszereit!)

Bruegel zsenije sok más mellett abban is állt, hogy meglátta és láttatta a didergő világ szépségét.

Ő ugyanis a fagyhalállal küszködők helyett az időjáráshoz alkalmazkodó helyi kereskedőket mutat, akik vásári standokat állítanak fel a befagyott folyók tükrére, önfeledten korcsolyázó falubelieket, és a vadászatból fáradtan megtérők missziójának a heroizmusát.

A festészetben addig csupán marginálisan jelen lévő témát – a telet – magától értetődően teszi vásznai középponti témájává.

A vadászok a hóban egyébként a tél derekát: decembert és januárt jeleníti meg. Ezt onnan tudjuk ennyire pontosan, hogy a festmény a gazdag kereskedő, Nicholaes Jonghelinck megrendelésére készült Évszakok sorozat része. Az eredetileg összesen hatrészes széria – amelyből márs sajnos négy maradt csupán ránk – értelemszerűen kéthavi bontásban ábrázolja az évet.

id. Pieter Bruegel: A betlehemi népszámlálás – forrás: Wikipedia

A két kegyetlen hónapot olyan megkapóan tudta megragadni Bruegel, hogy A vadászok a hóban máig kedvelt karácsonyi üdvözlőlap. Ha viszont mélyebben belegondolunk, éppen ettől annyira különleges az életműve. Bruegel elvégre az ember és a természet összhangját viszi színre. Azt az örömöt és kreativitást, amely túl tud lépni a körülmények mostohaságán, végső soron tehát az életnek a halál fölött aratott diadalát ábrázolja.

(Via artsy.net)

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

Promóció

X
X