Idén ünnepli a világ a Bauhaus alapításának centenáriumát, azét az iskoláét, amelyik 1919 márciusában Weimarban Walter Gropius vezetésével a modern építészet és formatervezés úttörő mozgalma lett. Noha az intézmény csupán 14 évig működött, mégis a 20. század legnagyobb hatású szellemi műhelye volt.
Az I. világháború és a rövid életű kommün után a magyar szellemi és kulturális élet számos személyisége Ausztriába, illetve Németországba emigrált. Bécsben Kassák Lajos MA című folyóirata, Weimarban a frissen létrejött Bauhaus vonzotta a progresszió mellett elköteleződött fiatal művészeket. Így lett a Bauhaus ikonikus figurája a később világszerte ismertté vált Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Weininger Andor, és korán bekapcsolódott az ott folyó munkába két, Pécsről származó pályakezdő építész, Molnár Farkas és Forbát Alfréd is. Ők ketten később visszatértek Magyarországra, és a Weimarból hozott művészetfelfogásuk óriási hatással volt az akkor induló építésznemzedékre. A húszas évek végén Magyarországot is meghódította a modern építészet, Molnár és Forbát friss eszméi tehetséges folytatókra találtak.
A cikk angol nyelven a Budapest’s Finest kiadványában olvasható.
A centenárium kapcsán több programsorozat eleveníti fel a Bauhaus magyarországi nyomait. Az Imagine Budapest áprilisi városi sétái, vagy a Budapest 100 rendezvényei május első hétvégéjén nem csupán rejtett – vagy legalábbis ma kevéssé ismert – építészeti kincsekre hívják fel a figyelmet, hanem annak tisztázásában is segítenek, hogy mely épületek köthetők kifejezetten a Bauhaushoz, és melyek a modern építészet többi irányzatához. Budapesten az 1920-as, 1930-as években egész városrészek épültek ki a korábbi periférián, és ezeken a részeken hódított az új építészet divatja. Gropius iskolája azonban nem stílust, nem csupán egy esztétikai rendszert dolgozott ki, hanem az európai társadalom korabeli technikai fejlettségével lépést tartó új látásmódot. A Bauhaus építészete a gyári munkások és a tisztviselők nagyvárosi lakáskörülményeinek megreformálására törekedett. Megfordította a tervezői gyakorlatot, és az impozáns homlokzat mögötti hagyományos térelosztás helyett kívülről befelé haladt: a belső tér funkcionális elrendezéséhez igazította az épületek alaprajzát, majd ehhez tiszta formákat megjelenítő tömegeket, illetve díszítést nélkülöző homlokzatokat rendelt.
Egyszerű, tiszta, világos, jól használható, olcsó lakásokat és munkahelyeket alkotott, és ezeket célelvű, korszerű technológiát követő bútorokkal, használati tárgyakkal rendezte be.
A Bauhaus magyarországi öröksége – a korabeli magyar társadalom szerkezetéből adódóan – nem a munkásság életét tette élhetőbbé, hanem a polgárság haladó szellemiségét jelenítette meg. Ez az oka annak, hogy aki a Bauhaus nyomait keresi Budapesten, az nem gyárakat vagy munkástelepeket talál, hanem elegáns villákat, Dunára néző bérpalotát, uszodát, templomot. Budán a Gellérthegyen, a Kelenhegyi út 46. alatt áll a Bauhaus egyik legelső – és talán legszebb – itteni példája, melyet 1924-ben Forbát Alfréd tervezett egy sörgyár igazgatójának.
Kissé távolabb a város központjától, a pasaréti Napraforgó utcában 1931-ben épült fel egy 22 családi házból álló mintatelep. Az egy- és kétemeletes házak a korszerű kislakás sokféle térelrendezési variációját prezentálják, a puritán, fehérre vakolt kockaháztól a színesre festett ablakkeretekkel, íves teraszokkal, üveg lépcsőházzal gazdagított villáig, ráadásul máig megőrizték eredeti formájukat. A budai hegyvidék alján, a Hűvösvölgyben, egy növényekkel dúsan benőtt kertben rejtőzik a magyarországi Bauhaus legkülönlegesebb emléke: a Molnár Farkas tervezte, ovális alaprajzú Magyar Szentföld templom csonkja. Zseniális tervezője 1945-ben egy bombázásban hunyt el, a templomot a háború után tovább építették, de 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel után végleg torzó maradt.
A Margit körút közepén áll Kozma Lajos Bauhaus-jegyeket mutató Átrium bérháza. A földszinti mozi helyén ma színház működik, előcsarnoka nemrég visszanyerte fekete-fehér mozaikkal és tükörrel burkolt oszlopait, a faburkolatú büfépultot és a lépcsőt kísérő narancssárga csempedíszítést.
A budai körúton több modernista bérház hordozza a Bauhaus nyomait, csakúgy, mint a Duna túloldalán, a pesti Újlipótvárosban. A legszebb talán a harmincas évek végén épült, Szent István parkhoz futó Pozsonyi úti Dunapark luxusbérház, homlokzatán zárterkély-sorral a Duna felé. Földszintjén egykor elegáns kávéház működött, tetején most is ott a tágas tetőkert.
A BTF háttéranyagait keressétek tematikus blogunkban.
Ez a néhány példa is mutatja, hogy Budapesten erőteljes nyomot hagyott a Bauhaus mozgalma. Bőven van mit fölfedezni a centenárium kapcsán, sőt érdemes megkeresni azokat az épületeket, amelyek a nyolcvanas évektől – már a posztmodern jegyében – újra fölvetették a Bauhaus érvényességét.
