A budapesti Bauhaus nyomában a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

A Magyar Szentföld templom csonkja - fotó: Bujnovszky Tamás

Idén ünnepli a világ a Bauhaus alapításának centenáriumát, azét az iskoláét, amelyik 1919 márciusában Weimarban Walter Gropius vezetésével a modern építészet és formatervezés úttörő mozgalma lett. Noha az intézmény csupán 14 évig működött, mégis a 20. század legnagyobb hatású szellemi műhelye volt.

Az I. világháború és a rövid életű kommün után a magyar szellemi és kulturális élet számos személyisége Ausztriába, illetve Németországba emigrált. Bécsben Kassák Lajos MA című folyóirata, Weimarban a frissen létrejött Bauhaus vonzotta a progresszió mellett elköteleződött fiatal művészeket. Így lett a Bauhaus ikonikus figurája a később világszerte ismertté vált Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Weininger Andor, és korán bekapcsolódott az ott folyó munkába két, Pécsről származó pályakezdő építész, Molnár Farkas és Forbát Alfréd is. Ők ketten később visszatértek Magyarországra, és a Weimarból hozott művészetfelfogásuk óriási hatással volt az akkor induló építésznemzedékre. A húszas évek végén Magyarországot is meghódította a modern építészet, Molnár és Forbát friss eszméi tehetséges folytatókra találtak.

A cikk angol nyelven a Budapest’s Finest kiadványában olvasható.

A centenárium kapcsán több programsorozat eleveníti fel a Bauhaus magyarországi nyomait. Az Imagine Budapest áprilisi városi sétái, vagy a Budapest 100 rendezvényei május első hétvégéjén nem csupán rejtett – vagy legalábbis ma kevéssé ismert – építészeti kincsekre hívják fel a figyelmet, hanem annak tisztázásában is segítenek, hogy mely épületek köthetők kifejezetten a Bauhaushoz, és melyek a modern építészet többi irányzatához. Budapesten az 1920-as, 1930-as években egész városrészek épültek ki a korábbi periférián, és ezeken a részeken hódított az új építészet divatja. Gropius iskolája azonban nem stílust, nem csupán egy esztétikai rendszert dolgozott ki, hanem az európai társadalom korabeli technikai fejlettségével lépést tartó új látásmódot. A Bauhaus építészete a gyári munkások és a tisztviselők nagyvárosi  lakáskörülményeinek megreformálására törekedett. Megfordította a tervezői gyakorlatot, és az impozáns homlokzat mögötti hagyományos térelosztás helyett kívülről befelé haladt: a belső tér funkcionális elrendezéséhez igazította az épületek alaprajzát, majd ehhez tiszta formákat megjelenítő tömegeket, illetve díszítést nélkülöző homlokzatokat rendelt.

Ide kapcsolódik:
Melyik az önhöz legközelebb eső Bauhaus-épület?

Egyszerű, tiszta, világos, jól használható, olcsó lakásokat és munkahelyeket alkotott, és ezeket célelvű, korszerű technológiát követő bútorokkal, használati tárgyakkal rendezte be.

Ide kapcsolódik:
Ismert világmárkák logóit alkották újra a 100 éves Bauhaus stílusában - Galéria

A Bauhaus magyarországi öröksége – a korabeli magyar társadalom szerkezetéből adódóan – nem a munkásság életét tette élhetőbbé, hanem a polgárság haladó szellemiségét jelenítette meg. Ez az oka annak, hogy aki a Bauhaus nyomait keresi Budapesten, az nem gyárakat vagy munkástelepeket talál, hanem elegáns villákat, Dunára néző bérpalotát, uszodát, templomot. Budán a Gellérthegyen, a Kelenhegyi út 46. alatt áll a Bauhaus egyik legelső – és talán legszebb – itteni példája, melyet 1924-ben Forbát Alfréd tervezett egy sörgyár igazgatójának.

Ide kapcsolódik:
Weininger Andort és a 100 éves Bauhaust ünnepli a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállítása

Kissé távolabb a város központjától, a pasaréti Napraforgó utcában 1931-ben épült fel egy 22 családi házból álló mintatelep. Az egy- és kétemeletes házak a korszerű kislakás sokféle térelrendezési variációját prezentálják, a puritán, fehérre vakolt kockaháztól a színesre festett ablakkeretekkel, íves teraszokkal, üveg lépcsőházzal gazdagított villáig, ráadásul máig megőrizték eredeti formájukat. A budai hegyvidék alján, a Hűvösvölgyben, egy növényekkel dúsan benőtt kertben rejtőzik a magyarországi Bauhaus legkülönlegesebb emléke: a Molnár Farkas tervezte, ovális alaprajzú Magyar Szentföld templom csonkja. Zseniális tervezője 1945-ben egy bombázásban hunyt el, a templomot a háború után tovább építették, de 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel után végleg torzó maradt.

A Margit körút közepén áll Kozma Lajos Bauhaus-jegyeket mutató Átrium bérháza. A földszinti mozi helyén ma színház működik, előcsarnoka nemrég visszanyerte fekete-fehér mozaikkal és tükörrel burkolt oszlopait, a faburkolatú büfépultot és a lépcsőt kísérő narancssárga csempedíszítést.

A budai körúton több modernista bérház hordozza a Bauhaus nyomait, csakúgy, mint a Duna túloldalán, a pesti Újlipótvárosban. A legszebb talán a harmincas évek végén épült, Szent István parkhoz futó Pozsonyi úti Dunapark luxusbérház, homlokzatán zárterkély-sorral a Duna felé. Földszintjén egykor elegáns kávéház működött, tetején most is ott a tágas tetőkert.

A BTF háttéranyagait keressétek tematikus blogunkban.

Ez a néhány példa is mutatja, hogy Budapesten erőteljes nyomot hagyott a Bauhaus mozgalma. Bőven van mit fölfedezni a centenárium kapcsán, sőt érdemes megkeresni azokat az épületeket, amelyek a nyolcvanas évektől – már a posztmodern jegyében – újra fölvetették a Bauhaus érvényességét.