Gautier Capuçon és a Modern Art Orchestra a Gramofon toplistáján

Gautier Capuçon nemrég megjelent Schumann-lemeze különleges élményt ad a hallgatónak, éppúgy, mint Modern Art Orchestra zeneszerzőként is aktív tagjait bemutató sorozatának újabb, Ávéd János szerzeményeit bemutató anyag is. Íme, a Gramofon-toplista második helyezettjei.

Kivételes élményben lehet része annak, aki ezt a lemezt meghallgatja. Öt olyan Schumann-mű szólal meg, amelyben a cselló is szerepet kap, a darabokat kiváló előadók tolmácsolják. Schumann Csellóversenyének első változata 1850-ben készült, a kéziraton a Koncertdarab csellóra, zenekari kísérettel felirat olvasható. Négy évvel később kisebb javításokkal nyerte el végső formáját a darab, Schumann akkor már nagyon szenvedett mentális betegségétől. Az op. 73-as (eredetileg kürtre és zongorára írt) Fantasiestücke és az Adagio és allegro 1849-ben íródott, a – Schumann szavaival élve – gyümölcsöző, termékeny évben, a műveken vidámság érződik. Szintén gondtalanságot áraszt az Öt darab népi stílusban című, a zongorás trióra készült Op. 88-as Fantasiestückével pedig Schumann újra visszatért a kis formához.

Az Európa Kamarazenekar egészen kitűnő, Bernard Haitink úgy fogja meg a zenekari anyagot, hogy minden frázis, minden karakter, lélegzetvétel, dinamikai megoldás csodálatra készteti a hallgatót.

Gautier Capuçon játéka szép, bár a rácsúszások a korábbi előadói gyakorlatot mutatják. Hangszere hangjának mély tartománya különösen gazdag, telt. Technikailag tökéletesen kivitelezett a mű, a lassú tételt ez esetben kevésbé érezzük megindítónak.

A többi darabban Martha Argerich a csellista partnere. Az Adagio és allegro költői lassú szakasza leírhatatlanul szép, ahogy az Op. 201-es darab második tétele is, a gyors rész féktelen, hihetetlenül jó, minden idők egyik legjobb előadását örökítették meg. De ugyanilyen merészség hatja át az Öt darabot és a korábban készült Fantasiestückét. A záró műben csatlakozik a zongoristához és a csellistához Renaud Capuçon.

A négytételes Fantasiestücke sziporkázik, pezseg, a Duett feliratú tétel itt is költői – a két vonós párbeszéde csodálatos, Argerich éppen csak színezi a zenei anyagot.

Az élő felvételekből összeállított lemez minden pillanata fantasztikus, az atmoszférateremtő képesség bámulatos.

Az a mód, ahogy viszik az előadók előre a darabot, vagy éppen a zenei anyag kezelése, a művészek közös gondolkodása rendkívüli. Elképesztő energiák szabadulnak fel, és érik el a hallgatót.

Ahogyan a Gutenberg-galaxist, a nyomtatott könyvet szerencsére nem tüntette el teljesen az internet, ugyanúgy a hangfelvétel-készítés és -kiadás online korszakában sem szűntek meg a fizikai hanghordozók. Sőt, az értékteremtő zenei műfajokban a kézbe vehető, szép grafikával és minőségi booklettel kínált hanglemez az elmúlt időszakban Európa-szerte felértékelődött.

A Gramofon havonta jelentkező összeállítása szubjektív toplista: ebben a hónapban mi ezeket a lemezeket hallgatjuk legszívesebben a szerkesztőségben.

A MAO roppant sokrétű munkásságának egyik eleme az az évek óta tartó dicséretes gyakorlat, amelynek során a zenekar számos – komponista vénával is megáldott – tagjának saját szerzeményeiből összeállított projektet mutatnak be koncerteken – és lehetőleg lemezen is. Ezúttal egyik vezető szólistájuk, egyben a hazai jazz kiemelkedő képviselője, a kiváló szaxofonos Ávéd János szerzeményeiből nyújtanak át egy csokorra valót.

A néhány vendégművésszel együtt húsztagú zenekar profizmusának és varázslatos hangzásvilágának nincs szüksége magyarázatra: a Fekete-Kovács Kornél vezette big band minden megmozdulása világszínvonalat képvisel.

Cseri Kálmán, a neves református lelkipásztor és egyházi író kifejezése adja az album címét: A Lélek gyümölcse (ez esetben a Szentlélekről van szó). Egy mélyen vallásos személyiség mondja el véleményét a legfontosabb erényekről a zene nyelvén szólva. Csak néhány cím a tizennégy tételből: Béke, Öröm, Szeretet, Türelem, Mértékletesség, Jóság, Hit. A Szelídségről szóló tételben Ávéd János remek tenorszaxofon-szólója koronázza meg a zenei matériát. A lemez mind Ávéd, mind pedig a MAO pályájának kiemelkedő állomása.