Élőzenével kísért némafilmvetítésekre hív a SZIGET Magyar Zene Háza színpada

Sieder Adolf, Fedák Sári a Három hét című filmben (1917) - forrás: Hangosfilm

A korábbi évekhez hasonlóan a Szigeten, a Magyar Zene Háza színpadnál idén is sor kerül közel százéves magyar mozgóképek vetítésére a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. jóvoltából. A némafilmeket zongorán a jól ismert zeneszerző-zongorista, Darvas Ferenc és fia, Darvas Kristóf kíséri.

Ide kapcsolódik:
Találkozz a Papageno csapatával a SZIGET Magyar Zene Háza Színpadánál

A filmvetítések minden alkalommal 22:00-kor kezdődnek. Augusztus 7-én az 1917-ben készült Három hét látható Garas Márton rendezésében, Fedák Sári főszereplésével.

Teljes nevén zemplénricsei Fedák Sarolta Klára Mária Beregszászon (ma: Ukrajna) született 1879. szeptember 27-én. Apja Fedák István megyei főorvos volt. Budapesti lakása az V. kerület Személynök utca 16. szám alatt volt.

Rákosi Szidi színiiskoláját végezte, 1899-ben Pozsonyban kezdte pályáját, majd a budapesti Magyar, a Víg-, 1902-től a Király Színház tagja. Ezután Berlinben, Bécsben, Londonban, Párizsban lépett fel. 1909-1914 között a Király, 1915-1919 között a Magyar, illetve a Vígszínház művésznője.

A Tanácsköztársaság alatt a forradalmi eszmék mellett állt ki, ezért 1919 után Bécsben játszott, majd társulatával az USA magyarlakta részein turnézott. A húszas évek közepén hazatért és szinte az összes budapesti magánszínházban fellépett, legtöbbször a Vígszínházban játszott. 1940-41-ben a Magyar, 1942-1944 között az Új Magyar Színház tagja volt. 1944-45-ben a bécsi Donausender rádióban szerepelt, ezért 1945-ben a Népbíróság előbb két évre, másodfokon nyolc hónapi börtönre ítélte. Büntetésének letöltése után kitelepítették  és Nyáregyházán élt. Hosszas együttélés után 1922. október 11-én hozzáment Molnár Ferenc íróhoz, akitől 1925-ben elvált.

Szerepelt az első magyar filmben az 1901-es A tánc-ban. Több némafilm női főszerepét játszotta. Hangosfilmen idősebb, határozott asszonyokat formált meg. 1933-ban saját írásából, vagyona nagy részének feláldozása árán egy nagyszabású, de mérsékelt sikerű irredenta hangvételű filmet készített (Iza néni), amelynek címszerepét is ő játszotta. Budapesten 1955. május 5-én hunyt el.

Augusztus 12-én a Hegyek alján című 1920-as, Balogh Béla által rendezett filmet vetítik, melynek érdekessége, hogy a mozikban az eredeti opera zenéjével, nagyzenekari kísérettel adták elő.

A film cselekménye:

Márta, a molnárlány a környékbeli könnyelmű földbirtokos, Sebestyén szeretője. Sebestyén egy nap lezuhan egy sziklás hegyoldalról, életét Pedro, a fiatal hegyi pásztor menti meg. Sebestyén nősülni készül, Lujzát, a gazdag fakereskedő, Ritter lányát szeretné elvenni, hogy kifizethesse adósságait. Ritternek tudomására jut, hogy leendő veje szeretőt tart. Levélben kéri, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a molnárlánnyal. Sebestyén ekkor, hogy a pletykáknak elejét vegye, férjhez adja Mártát a jámbor Péterhez. A pásztor, akinek boldogságához már csak egy társ hiányzott,  szerelemmel közeledik a lányhoz. Márta azonban elutasítóan viselkedik férjével, nem engedi be szobájába. Péter a malom előtt, a földön tölti a nászéjszakát. Közben Sebestyén az ablakon át megy Mártához, hogy titokban érvényesítse vele szemben szeretői jogait, a fiatalasszony azonban ellenáll. Péter a zajra felriad, Sebestyén pedig elmenekül. A faluban megindul a pletyka. Tamás apó megrója Mártát, amiért visszaél Péter jámborságával. Márta ekkor elmeséli neki hányatott sorsát: Vak anyjával koldulva járta a falvakat. Sánta koldus csatlakozott hozzájuk, aki mindig részeg volt és ütötte-verte, anyja halála után pedig arra kényszerítette, hogy az utcán táncoljon. Ekkor vetett rá szemet Sebestyén, aki megvásárolta őt a koldustól. Tamás apó tanácsára Márta mindent bevall Péternek. A pásztor nagylelkűen megbocsát a bukott asszonynak és elhatározza, hogy magával viszi a hegyekbe. Közben  Lujza is tudomást szerez Sebestyén hűtlenségéről, s visszaküldi a jegygyűrűt. Sebestyén ekkor szeretné visszaszerezni Mártát Pétertől, nyilvánosan megalázza, táncra kényszeríti az asszonyt. Péter azonban szembeszáll vele, verekedésre kerül a sor. Sebestyén késsel támad a fegyvertelen pásztorra, majdnem leszúrja, de végül dulakodás közben saját testébe fúródik a gyilkos szerszám. Péter magával viszi asszonyát a hegyek közé.

Augusztus 13-án ismét egy Garas Márton-film, az 1918-as A tánczosnő című drámát láthatják az érdeklődők.

Részlet a film női főszereplőjével, Leopoldine Konstantine osztrák színésznővel készült 1918- as interjúból:

„Most itt vagyok és filmen játszom a Táncosnőt, a legjobb szerepemet. Bécsben 260-szor játszottam, Berlinben 90-szer, mint a vér, úgy benne van az ereimben ez a, szerep. Garas Mártont még Berlinből ismerem, egyrészt az csábított ide, hogy vele dolgozhatom. S a partnereim: a lenyügözően nagyszerű Fenyvessy, a fiatal és hihetetlenül tehetséges Kertész és a többiek mind … igazán nem lehet panaszra okom. A maitre de Hotel jött jelenteni, hogy az autó előállt a filmgyárból. A beszélgetés félbeszakadt, menni kellett a műterembe. A Hungária-filmgyár Szövetség  utca 10. alatt lévő atelierjében a filmdráma egy nagy jelenetét játszták éppen, azt, amikor Fenyvessy este beront a táncosnőhöz. A darabban ez az első felvonás vége, a scenárium azonban egy kissé átalakult. Itt a második felvonás vége ez. Amig a felvételt előkészítik, Konstantin Leopoldina tovább beszél. Kedvesen és előzékenyen. Készülök régen Pestre, egy külön társulattal fogok jönni és eljátszom a kedves magyar szerepeimet a Vigszínházban.. A Kék rókát, a Táncosnőt és a Farsangot fogom játszani… Itt közbe kiáltotta a segédrendező a művésznő nevét, egy fejbiccentés és már ott is hagyott bennünket. A gép elkezdett berregni és készült a Táncosnő nagy jelenete.”

(Színházi Élet, 1918/33)

Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista a legtöbbet foglalkoztatott színházi zeneszerző, alkalmi együtteseivel közreműködő is. Színházi munkáinak száma meghaladja a százötvenet. Számos filmhez, tévé és rádiójátékhoz komponált zenét, zongorarögtönzéseivel a némafilmek világát elevenítette meg számos múltat idéző mozielőadáson. Gyermekei, Darvas Kristóf és Darvas Benedek, édesapjukhoz hasonlóan zenei pályára léptek, mindketten kötődnek a színházi miliőhöz is.