Papageno Radio

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

Címlap Aki a csendet szóra bírta – Fodor Ákosra emlékezünk

Aki a csendet szóra bírta – Fodor Ákosra emlékezünk

Fodor Ákosról / röviden írni talán / a legpontosabb. Ez a mondat – legalábbis a szótagszám szerint – egy haiku lett, félig véletlenül, félig szándékosan. Úgy írt haikut, ahogy más levegőt vesz. De vajon mennyire pontos ez a Fodor­-képünk?

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

- hirdetés -

Az 1945-­ben született költő és műfordító emblematikus műfaja, jóformán vízjele mindenképpen a rövidvers lett, annak is a haiku­-verziója, olyannyira, hogy ebbéli káprázatos teljesítménye némiképp láthatatlanná teszi lírai életműve, kivált pályakezdése más műfajokban tett kirándulásait. Érdekes fellapozni első kötetét, az 1978­-ban megjelent Kettőspontot, hogy pontosan lássuk is ezt a kettősséget. A pályakezdő költőt Tandori Dezső ekképpen mutatta be:

„Fanyar látszatparadoxonokkal jut el legtöbb verse a látszik-ot nem ismerő többértelműséghez; talán ez a sejtelmes groteszk olyan kettős tagadás, mely még határozottabb, összetettebb igenléshez vezet; a vers mintha két csigalépcsőn futna, s ezeket nekünk is egyszerre kell megjárnunk…”

Ugyanitt „okosan gyermeki természetességről” ír Tandori, ez pedig eszünkbe juttathatja Weöres Sándort is, illetve a próteuszi, végtelenül sokarcú alkotó egyik fontos arcát.

Ide kapcsolódik:
A síkság nem sehovaság – 12 mondat a halhatatlan Tandori Dezsőtől

Alighanem a magyar líra egyik legtitkosabb, stílszerűen Bermuda­-háromszöge ez: a Weöres–Tandori–Fodor költészetek absztrakt geometrikussága és szinte a csend magjáig eljutó, a csendet szóra bíró sűrítettsége, tömörsége, valamint a gyermeki és a bölcs teljes egymásba fordulása. Fodor második kötetében, melynek többértelmű címe eleve jelzi a versek bölcseleti, elsősorban nyelvfilozófiai­-jelentéstani játékát (Idéző jelek) már a „Szükséges Minimumot” keresi – s ezt folytatja 2015­-ben bekövetkezett haláláig. A fent említett csigalépcső folyamatosan halad az origó, a maximális minimum felé. Tán a paradoxon a legalkalmasabb a Fodor­-líra érzékeltetésére.

Az irodalmi nyilvánosságot kerülő, visszavonult Fodor Ákos már életében az egyik legnépszerűbb idézetforrás lett a világhálón és a közösségi médiában.

A Fodor Ákos­-féle rövidvers klasszikus formái – legyen szó az antik lírából eredő epigrammáról és rokonairól, vagy a 8. századig visszavezethető, tradicionális haikuról – napjainkban az úgynevezett instaverssel kapnak újabb lendületet és válnak a legkorszerűbb beszédmóddá. Verseiben Fodor Ákos az emberi létezés, az általunk ismert világegyetem legnagyobb kérdéseit és titkait hozza szóba: élet, halál, szerelem – míg mások regényfolyamokat szentelnek e témáknak, addig ő a rövidítésben mindezeknek a játszmahelyzeteknek és kelepcéknek a fonákját világítja meg. 3 negatív szó című verse a legnagyobb állítás: „nincs semmi baj”.

A csendet szóra bíró Fodor Ákos folyamatosan hozzánk beszél. Velünk van.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X