Idősebb Jan Brueghel Lót és lányai című, 1597 körül készített festménye adta az ihletet az Örkény Színház következő, december 20-i bemutatójához.
- hirdetés -
Idősebb Jan Brueghel (1568–1625) az idősebb Pieter Bruegel második fia volt, aki követte apját a festészetben (és konzekvensen h-val írta a nevét). Brüsszelben született. Tanult Nápolyban, Rómában, és 1596-ban tért vissza Antwerpenbe. Egy évvel később vette fel a Szent Lukács-céh, amelynek elismert festők és könyvkötők, köztük apja, bátyja vagy Rubens is tagjai voltak, majd a céh dékánja lett. Prágában és a főhercegi pár, Albrecht és Isabella brüsszeli udvarában udvari festőként dolgozott. Jelentősek tájképei, amelyeken finoman kidolgozott mitológiai, bibliai vagy más allegorikus jelenetek elevenednek meg, valamint virágcsendéletei. Rubens számára is festett tájképi háttereket; vele utazott 1613-ban Hollandiába. A müncheni Pinakothek gyűjteményében a műhelyéből származó képekkel együtt mintegy hatvan alkotása található.
Kovalik Balázs rendező így fogalmazott: „Bruegel Szodoma és Gomorra pusztulását ábrázoló képe előtt állva a müncheni Pinakothékában azon tűnődtem, mit csinál Lót és két lánya a bal alsó sarokban meztelenül. A hittanórán csak addig mesélték a történetet, hogy Lót felesége, nem tudván kíváncsiságát legyőzni, az isteni parancsolat ellenére hátrafordult és sóbálvánnyá változott.
Íme a teljes kép:
id. Jan Brueghel: Lót és lányai – forrás: pinakothek.de
De hogy a lányok ezt követően apjukkal bujálkodtak és teherbe is estek tőle, ez eddig valahogy elkerülte a figyelmem. Nem maga a vérfertőző paráznaság, hanem Lót történetének bonyolultsága és morális ellentmondásossága érlelte a gondolatot, hogy talán aktuális színpadi szöveggé formálódhatna ez a tulajdonképpen shakespeare-i dráma.”
