Elfriede Jelinek gyilkos humora mellett frizurája, sminkje hosszú évek óta változatlan, és a japán Yamamoto divatház ruháihoz is ragaszkodik. Kutatói, filmre és színpadra vivői a megmondhatói, ez álarc, vagy ez maga az arc.
- hirdetés -

Kis magyar jelinekológia
Az Árnyék (Eurüdiké mondja) című darab szeptember 8-i Trafó-beli bemutatójával bővül a magyar nyelven elérhető Elfriede Jelinek-életmű. A zongoratanárnő és a Kis csukák írójaként ismertük meg a 90-es évek végén az írónőt, akinek Kéj című regénye, Egy sportdarab, Téli utazás és Düh című darabjai jelentek meg kötetben magyarul. Különös színpadi világával először 2005-ben találkozhattunk: a Krétakör felolvasó-színházi sorozatában mutatták be Bagossy László rendezésében, az Árnyékot is fordító Halasi Zoltán fordításában a Pihenőt. (A darabbeli narrátor szövegét Láng Annamária olvasta – megemelt és hátratupírozott frufruval, porcelánfehérre púderozva, bordós- vagy paprikapirosra rúzsozva – na, erre már nem emlékszem, azaz Jelinekre frizírozva-sminkelve.)

Elfriede Jelinek – forrás: theaterpreis.de
Ezt követte a Münchner Kammerspiele vendégjátéka 2009-ben a Rechnitz című darabbal, ami egy rohonci kastélyban történt 1945-ös eseményt, 200 zsidó kényszermunkás meggyilkolását dolgozza fel. Ennek kapcsán írta Koltai Tamás: „Nálunk elképzelhetetlen egy olyan előadás, mint a Rechnitz. Nincs, aki megírja, nincs, aki eljátssza, nincs, aki megnézi.” Egy évvel később, szintén felolvasó-színházi verzióban, a PanoDráma mutatta be a drámát, amit két kisebb független társulat is színre vitt Rohonc, avagy az öldöklő angyal címmel. Szintén 2010-ben, szintén a PanoDráma jóvoltából, valódi előadásként játszotta a Trafó a Kézimunkát. Zsótér Sándor 2011-ben rendezte meg az Örkény Színházban a sajátos Ibsen-továbbgondolást, a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai-t, 2012-ben a Vígszínházban a Téli utazást, 2018-ben pedig Szombathelyen az írónő Oscar Wilde-fordítás-parafrázisát, a magyarul igen bonyolult című Ernst (komoly) az élet (Bunbury)-t. Az előző évadban a Katona József Színház Sufnijában mutatták be Máté Gábor rendezésében A királyi úton-t, ami Donald Trumpról szól úgy, hogy nem mondják ki a nevét.
Mit jelent nekünk Jelinek? – Beszélgetés a Trafóban (szeptember 9., 21:45)
Beszélgetőtársak: Máté Gábor, Pető Kata, Porogi Dorka és Zsótér Sándor; a beszélgetést vezeti: Lengyel Anna
Az ikon
Hazájában, Ausztriában színházi ikonnak számít, az ikonság minden ismérvével: rajongják és gyűlölik, a politika terébe viszik műveit, a jobbszélről tüntetnek ellene, nem tartják elég hazafiasnak, a saját fészkébe piszkítónak nevezik. Darabjait nem könnyű megfejteni. Nem a történetre, a cselekményre, a karakterek lelkére, a pszichológiára koncentrál, hanem a nyelv által teremt világokat. „Ahol a színpadon nincs követhető cselekmény, ahol a szövegfelület veszi át a párbeszéd helyét, ott a német színháztörténészek szerint véget ér a dráma. Jelinek színművei még drámáknak indultak, de elég hamar szakítottak a konvencionális polgári színházzal. Jellemrajzokkal egy idő után elvétve sem találkozhatni bennük, és mivel a szereplők is eltűnnek belőlük nemegyszer, úgynevezett konfliktus sem robban ki köztük, továbbá nevesíthető egyének sorsával sem igen azonosulhatunk” – fogalmazott róla állandó magyar fordítója, Halasi Zoltán a Téli utazáshoz megjelent tanulmányban. Ez a nyelv elképesztően zenei – ami nem véletlen, hiszen Jelinek a bécsi konzervatóriumban tanult -, ráadásul a trashtől az elitig rendkívül sokféle forrásból táplálkozik, popdalok, hírek, szakácskönyvek szövegeiből éppen úgy, mint klasszikus irodalmi és filozófiai művekből, ami meglehetős feladat elé állítja a fordítót. És akkor még csak a nyelvi vonatkozásról beszéltünk… Ha másfél évtizedes emlékeim nem csalnak, a Pihenő feolvasást követő beszélgetésen mesélte el Halasi Zoltán – aki akkor és az Árnyék esetében is folyamatosan konzultált Jelinekkel -, hogy számítógépét többször kellett újratelepíteni, mert a fordításhoz szükséges háttérinformációt, bizonyos kifejezések jelentését csak 18 pluszos chatszobákból lehetett megfejteni, onnan pedig áradtak a vírusok a gépre.
-
-
Pető Kata – Árnyék (Eurüdiké mondja) – fotó: Nagy Gergő
-
-
Pető Kata – Árnyék (Eurüdiké mondja) – fotó: Nagy Gergő
-
-
Pető Kata, Gergye Krisztián – Árnyék (Eurüdiké mondja) – fotó: Nagy Gergő
-
-
Pető Kata – Árnyék (Eurüdiké mondja) – fotó: Nagy Gergő
-
-
Pető Kata, Gergye Krisztián – Árnyék (Eurüdiké mondja) – fotó: Nagy Gergő
-
-
Pető Kata, Gergye Krisztián – Árnyék (Eurüdiké mondja) – fotó: Nagy Gergő
A botrányos Nobel-díjas
Elfriede Jelinek 2004-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az indoklás szerint: „Zenés, többszólamú hangvételéért, kiemelkedő nyelvezeti stílusáért valamint könnyedségéért, mellyel nyilvánvalóvá teszi korunk társadalmának közhelyeit és azok lehengerlő erejét.” A döntés miatt azonban egy évvel később a döntőbizottság egyik tagja, Knut Ahnlund lemondott. Ő úgy gondolta, Jelinek művei nem többek összedobált szövegzagyvalékoknál, amiben semmiféle művészi célt vagy eszközt nem lehet felfedezni, azzal pedig, hogy Jelinek kapta a díjat, a Svéd Királyi Akadémia a Nobel-díj presztízsét és hosszútávú tekintélyét veszélyeztette. Jelinek örült az elismerésnek, de megjegyezte, lehet, hogy csak azért adták neki, mert nő. Azt is hozzátette, ezzel csak megnehezítik az életét, hiszen még ismertebb lesz.

Elfriede Jelinek és Alteregója, amit Nikolaus Habjan rendező-bábszínész-bábkészítő készített – forrás: nikolaushabjan.com
Ki Elfriede-Eurüdiké Orpheusa?
A közismert értelmezés szerint az Árnyék Orpheusa Gottfried Hüngsberg, akivel Elfriede Jelinek 1974. június 12-én kötött házasságot. Az 1944-ben született zenész Rainer Maria Fassbinderrel lakott egy albérletben, de saját jogán került a filmszakmába és írt filmzenéket. Ma már egyszerű, hétköznapi informatikus Münchenben, értékét 1,9 millió dollárra taksálják (jelentsen ez bármit).
Olvassanak Elfriede Jelinek-darabokat magyarul!
Árnyék (Eurüdiké mondja)
Kézimunka
Rohonc (Az öldöklő angyal)
Pihenő, avagy mind ezt csinálják