• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO
PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • ISON blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • NFZ 100
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Könyv Címlap

Az értékközvetítés nem elitista allűr – Interjú Keresztes Balázs irodalomtörténésszel

Szerző: Rácz Ráchel2020. november 12.
Facebook Twitter E-mail
Keresztes Balázs

A tartalom- és értékközvetítés nem elitista allűr, hanem egy valódi punk húzás. A tavaszi karantén időszaka alatt indult Négy Fal Között Olvasókör elnevezésű YouTube- csatorna alapítójával, Keresztes Balázs irodalomtörténésszel beszélgettünk, aki a nagy sikerű Shakespeare-sorozat után Hemingway művészetével foglalkozik, méghozzá a 21. Század Kiadóval együttműködésben.

– Hogyan jött a Négy Fal Között Olvasókör ötlete?
– A tavaszi karantén alatt némi nem várt szabadidőhöz jutottam, és elterveztem, hogy ütemtervszerűen újraolvasom Shakespeare leghíresebb drámáit. Shakespeare az irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, sosem árt újra kézbe venni, ráadásul mindig garantált az élmény. Ekkor jött az ötlet, hogy jó lenne ezt társaságban, közösségileg csinálni – már csak azért is, mert akkor engem is jobban köt a vállalás.

Ráadásul éppen a karantén előtti napokban tartottam egy világirodalmi témájú alkalmi előadást az ELTE bölcsészkarán, ami miatt feltámadt bennem tanítási ösztön, vagy legalábbis az irodalomról való beszéd iránti szenvedélyem. Ez a kettős élmény valahogy összefonódott, és megszülte a projekt ötletét.

– A nagy sikerű, egyedi Shakespeare-sorozat után miért esett éppen Hemingwayre a választásod, és hogyan kapcsolódik ehhez a 21. Század Kiadó?

– Több hónap Shakespeare-olvasás után olyasvalakit szerettem volna, aki szintén népszerű világirodalmi szerző, viszont az olvasása másfajta élményt nyújt, és másfajta problémákat vet fel. Itt jött kapóra, hogy megláttam a 21. Század Kiadó idén indult Hemingway-életműsorozatát, amelyben a szerző leghíresebb műveit adják ki újra, igényes, szép kötetekben (a Shakespeare-sorozatnál láttam, hogy egy olvasókör szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a tárgyalt mű éppen beszerezhető-e vagy sem).

Egy jól felépített, erős marketingű kiadó találkozott egy olyan közismert és népszerű íróval, aki ráadásul régóta nem volt a boltok polcain, szóval minden adott, hogy a Hemingway-olvasás egy új löketet kapjon. Fogalmazhatnék úgy, hogy csak meg akartam lovagolni ezt a hullámot, de hát igyekszem legalább ennyit hozzá is adni majd a videókkal. A kánon szempontjából ugyanis Hemingway minden ismertsége ellenére is meglehetősen ellentmondásos szerző, akinek a művei kapcsán elég sok kérdést lehet boncolgatni.

– Milyen ellentmondásokra gondolsz?

– Hol kezdjem… Kapásból ott vannak az olyan témái, mint az afrikai szafari vagy a bikaviadal – ezeknél máris ki kell alakítani egy olyan olvasói hozzáállást, ami egyrészt számot vet azzal, hogy ezek mai szemmel finoman szólva sem találkoznak az általános közízléssel, másrészt azzal, hogy a tematikus szint nem minden egy műalkotás élvezhetősége és értékelése szempontjából, ezért bizonyos értelemben túl kell tudnunk látni ezen.

Aztán ott van Hemingway maszkulin macsó mítosza, ami manapság szintén visszás lehet egyes olvasók szemében – tehát itt is szét kell szálazni, hogy mi az, ami valójában csak szerzői arculatépítés, és mi az, ami mindebből megjelenik (sokszor éppen melankolikus öniróniával) a tényleges művekben. És akkor mindezen felül ott vannak a komolyabb, „poétikai” kérdések: Az öreg halász és a tenger mennyiben örökértékű mítosz és mennyiben szájbarágós giccs? (Vagy lehet, hogy mindkettő?) Hatnak-e ma még igazán a háborús regényei, vagy csak kordokumentumok? (Vagy lehet, hogy éppen így hatnak?)

Több amerikai irodalomtörténésznél olvasom, hogy a regényei közül ma éppen a Fiesta tűnik a legmaradandóbbnak, amelyet a 20. században kevesebbre becsültek. Ezek mind izgalmas kérdések, és bár ezeket komoly irodalomtörténeti munkákban lehetne rendesen kidolgozni, semmint YouTube-videókban, de ettől nekem ez már elég ösztönzés ahhoz, hogy elmerüljek az életműben. Aztán majd meglátjuk, mi sül ki belőle.

– Hogyan indult nálad a Hemingway művek iránti szeretet, érdeklődés? Mi volt az első mű, amely rabul ejtett?

– Nem tudom, hogy erre tudok-e így válaszolni, mert nem nevezném magam Hemingway rajongónak. Éppen azért szerveztem köré ezt a sorozatot, mert alaposabban meg akarom ismerni az életművét, és izgat, hogy mire jutok majd azokkal a problémás kérdésekkel, amiket az előbb felvetettem.

 

Abban közös ez a projekt a Shakespeare-sorozattal, hogy az elsődleges célom az, hogy többet tanuljak, és ha valaki mellém szegődik ebben a folyamatban, az csak annál jobb.

Ettől függetlenül persze vannak emlékezetes Hemingway-élményeim. Mint a legtöbben, én is Az öreg halász és a tengert olvastam tőle először. 10-12 éves lehettem, emlékszem, egy családi nyaraláson voltunk, és épp egy kompszerű hajón utaztunk. Mindenki a tengert nézte, én meg egy lépcsőn ülve ezt a regényt olvastam egy kis barna könyvben – ez elég beszédes, nem? Aztán később az egyik barátom, aki a szobatársam is volt az egyetemi kollégiumban, és hatalmas Hemingway-rajongó, a kezembe nyomta az Afrikai vadásznaplót, amit nagyon szeretek azóta is. De talán van abban valami, hogy Hemingway novellistaként a legmaradandóbb, és az irodalomtörténeti értéke is itt keresendő, mert nekem is a rövidebb szövegeihez kapcsolódnak a legintenzívebb olvasmányélményeim.

Már a projektre készülve nyár végén újraolvastam az olyan híres elbeszéléseit, mint az Indiántábor, a Francis Macomber rövid boldogsága vagy A Kilimandzsáró hava, és már akkor éreztem, hogy jó lesz ez. (A Kilimandzsáró most épp annyira „beütött”, hogy írtam is róla egy rövid esszét az 1749 világirodalmi portálnak.)

Aztán ott vannak azok az 1-2 oldalas szösszenetei, a „jéghegy-novellák” amelyekben látszólag nem történik semmi, a felszín alatt mégis elképesztő drámák játszódnak le, és ezt nekünk ki kell tudnunk olvasni a sorok közül. Egy férfi és egy nő egy spanyol vasútállomáson várakozva nézik a hegyeket, miközben a férfi hidegen próbálja rábeszélni a nőt egy abortuszra, hogy „minden újra jó legyen”. A nő meg egyre jobban undorodik tőle, és csak annyit kér, hogy fogja már be. Vagy egy másikban, ahol egy fiú és egy lány egy csónakban ülve mennek pisztrángra horgászni: minden szép és idilli, de érezzük, hogy valami mégis sántít. Aztán a lány ezt nyilván szóvá is teszi, a fiú meg csak annyit bír kinyögni, hogy „It isn’t fun any more” – és persze nem a horgászatra gondol. A novella pedig itt véget is ér, mert hát mit lehet ezután mondani…

– Milyen visszajelzéseid érkeznek a projekt kapcsán?

– Nagyon sok pozitív visszajelzést és bátorítást kapok, ami azért jól esik. Főleg akkor, amikor a szörnyű időbeosztásom miatt megcsúszok a határidőkkel, és már ég a pofám, amikor végre-valahára kikerül az ígért videó, de olyan üzenetek jönnek, hogy megérte várni. Ez jó érzés.

– Alapvetően az akadémiai világból jössz, irodalomtörténészként végeztél, óraadó voltál az ELTE BTK-n – nem furcsa neked ez a populáris közeg?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem az. Az akadémiai közeg annyiban biztonságot nyújt, hogy zárt világként megvannak a megszólalás bevett kódjai és megszilárdult regiszterei: az ember úgy nyer beavatást, ha ezeket elsajátítja, de onnantól kezdve ezek a megkötések azért vezetik a kezét. Ehhez képest az online tér, vagy csak maga a YouTube is olyan, mintha a piacon lennénk: sokszínű, zajos kavalkád, ahol mindenki mondja a magáét, és csak kapkodjuk a fejünket. De szerintem már rég túl vagyunk azon, hogy a könyvek és folyóiratok nyomtatott világával szemben az Internet a máshova nem elég jó, egyszer gondolt gondolatok szeméttelepe. Nem mondom, hogy nincs előttem néhány egykori professzorom képe, akik biztos komolytalan bohóckodásnak néznék ezt az egész projektet, és hát nincs kizárva, hogy nekik lenne igazuk. De szerintem a lényeg, hogy helyén kell kezelni a dolgokat, és fel kell tudni ismerni a műfajok eltérő kódjait – végső soron csak egy másfajta felületről van szó, ennyi az egész. Meg hát, én szeretek piacra járni…

– Ha jól tudom, a Hemingway projekttel párhuzamosan egy másikat is tervezel, egyfajta „random trip” jelleggel, amelyben világirodalmi klasszikusok kerülnek terítékre.

– Igen, igen, de a hatalmas Shakespeare-es csúszások miatt már nem merek semmit előre beharangozni… A lényeg, hogy a változatosság jegyében a Hemingway-sorozattal párhuzamosan jönnek majd videók olyan rövid terjedelmű, viszont annál nagyobb világirodalmi klasszikusokról, amelyeket sokan ismernek, adott esetben kötelező olvasmányok: Az átváltozás, Büszkeség és balítélet, Az arany virágcserép, Dorian Gray, A legyek ura, Bovaryné, 1984, ilyesmik. Jó lesz, szerintem érdemes feliratkozni!

interjú könyv karantén hemingway keresztes balázs
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésFelújítják Gyula legrégibb lakóépületét, a Máriás-házat
Következő bejegyzés Milovits Hanna: „Online folytatjuk az ellenállást”

Ajánlott Bejegyzések

Érdeklődő a 92. Ünnepi Könyvhéten a belvárosi Vörösmarty téren a megnyitó napján, 2021. szeptember 2-án. MTI/Soós Lajos
Promóció

Újra várják az olvasás szerelmeseit a 94. Ünnepi Könyvhéten

2023. június 6.2 perc olvasás
Natalia Chylińska és Katarzyna Pastuszak: Anatomies
Promóció

Performing Poland – Lengyel női alkotók performanszaiból rendez fesztivált a Grotowski Intézet az Artusban

2023. június 6.2 perc olvasás
Gobbi Hilda 1963-ban, a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Nem az én színpadom... című műsor (fővárosi színházak vetélkedése III. forduló) felvétele. - forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Intermezzo

Gobbi Hilda, akinek a színház volt a családja

2023. június 6.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Érdeklődő a 92. Ünnepi Könyvhéten a belvárosi Vörösmarty téren a megnyitó napján, 2021. szeptember 2-án. MTI/Soós Lajos Promóció

Újra várják az olvasás szerelmeseit a 94. Ünnepi Könyvhéten

Natalia Chylińska és Katarzyna Pastuszak: Anatomies Promóció

Performing Poland – Lengyel női alkotók performanszaiból rendez fesztivált a Grotowski Intézet az Artusban

Promóció

Ismét jön a néptánc ünnepe, a 28. Duna Karnevál

Kosztolányi telefonál MTI Promóció

Kosztolányi műveiből készült összművészeti előadás

Pelsőczy Réka - fotó: Borovi Dániel Budaörsi Latinovits Színház

Utoljára látható Pelsőczy Réka Vadászat című rendezése Budaörsön 

Promóció

Második alkalommal rendezik meg a zsámbéki OPERA-FEST-et

Viktoria Podolskaya - forrás: Hungarian Ballet Grand Prix Tánc

Viktoria Podolskaya: „Akit elbűvöl a balett világa, hatalmas áldozatokra képes”

Apropó, Hamlet! - fotó: Christophe Raynaud de Lage Városmajori Szabadtéri Színpad

Francia előadások érkeznek a Városmajorba

Batta András - fotó: Mohai Balázs / Magyar Zene Háza Magyar Zene Háza

Batta András: „Felemelő érzés ezt a dalciklust végigkövetni”

Lovagias ügy -forrás: Déryné Társulat Színház

Bakos-Kiss Gábor: „Attól progresszív az előadás, hogy olyan, amilyennek a szerző megírta”

Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Szabadság, szerelem! - fotó: Éder Vera Promóció

Petőfiről tánccal – A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása a Margitsziget színpadán

Kelemen Fanni - forrás: Budapesti Operettszínház Színház

Kelemen Fanni: „Boldog vagyok, hogy ennyi lehetőséget látnak bennem”

Promóció

Színes előadásokkal érkezik az ősz a Pesti Vigadóba

Déryné Fesztivál - Fotó: Fejes Bence Promóció

Több mint 70 ingyenes program a Déryné Fesztiválon

Kovács Dénes - fotó: Kummer János / Opera VEB 2023

Kovács Dénes: „A gyerekek az Operaház színpadán azonnal beleszeretnek a táncba”

VEB 2023
Szalontai Ábel - fotó: Máté Gábor VEB 2023

Szalontai Ábel: „A jelenlétben való elmélyülés volt fontos”

Batta András, Markovits Alíz és Devich Márton Papageno Klasszik

Batta András, Devich Márton és Markovits Alíz a Papageno Klasszikban

Dalvölgy VEB 2023

62 kórus 1300 énekessel lép fel egy időben a veszprémi Dalvölgyben

Múzeumok Éjszakája, 2022 - forrás: Múzeumok Éjszakája VEB 2023

Idén is több ezer programmal vár a Múzeumok Éjszakája

Viktoria Podolskaya - forrás: Hungarian Ballet Grand Prix Tánc

Viktoria Podolskaya: „Akit elbűvöl a balett világa, hatalmas áldozatokra képes”

Az ActiCity megnyitója - forrás: VEB2023 VEB 2023

Megnyílt az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ Veszprémben

Operaház

Steiner-Isky Annamária: „Új nemzetközi balettverseny van születőben”

Kovács Dénes - fotó: Kummer János / Opera VEB 2023

Kovács Dénes: „A gyerekek az Operaház színpadán azonnal beleszeretnek a táncba”

forrás: World Youth Choir Zene

Újra Magyarországon koncertezik a World Youth Choir

Mészáros Márta és Reviczky Gábor Intermezzo

Mészáros Márta és Reviczky Gábor is életműdíjat kap

Az Ensemble Organum VEB 2023

Liturgikus kórusművek csendülnek fel pünkösdkor a bakonybéli monostorban

A Ruttner-ház - forrás: VEB2023 VEB 2023

Megújult Veszprém ikonikus épülete, a Ruttner-ház

Völgy különszám Művészetek Völgye

Lapozzon bele a Papageno Művészetek Völgye különszámába!

Papageno Klasszik

Debrecentől Veszprémig mutatjuk a programokat a Papageno Klasszikban

Vándorfi László VEB 2023

„Tánc határok nélkül, világszínvonalon” – Interjú Vándorfi Lászlóval

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.