A színpadi művek (Háry János; A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára) mellett a két népzenegyűjtő-zeneszerző további kompozíciói is inspirálóan hatottak a bábosokra: a Bartók- és Kodály-művek vissza-visszatértek az Állami Bábszínház repertoárjára.

Két arckép – tervező: Ambrus Imre, szövegkönyv és rendező: Balogh Géza, szereplők: Szakály Márta, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Kássa Melinda, Pataky Imre

Falun – tervező: Ambrus Imre, szövegkönyv és rendező: Urbán Gyula, szereplők: Kárpáti Gitta, Simándi Anna, Dallos Ibolya, Hetey László, Cser Tamás, Dinnyés István, Ősi János, Fóthy Edit, Kozáry Eszter, Turcsányi Erzsébet

Táncszvit – tervező: Koós Iván, rendező: Szőnyi Kató

Cantata profana – szövegkönyv: Szilágyi Dezső, tervező: Koós Iván, rendező: Szőnyi Kató, szereplők: Csajághy Béla, Cser Tamás, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Kalmár Éva, Kássa Melinda, Kozári Eszter, Pataky Imre, Szakály Márta

A Kicsit ázottan és a Medvetánc bábjait Ambrus Imre tervezte, a jeleneteket előadja Pataky Imre

bemutató: 1981. március 26.

1973-ban készült a Táncszvit (bemutató: október 29., tervező: Koós Iván, rendező: Szőnyi Kató, az átiratot Szilágyi Dezső jegyzi), amelyről Balogh Géza azt írja, a „szellemes, változatos, sokféle technikát felvonultató összeállítás sikeres kísérlet (…) az illúziószínházból való kilépésre”.

1981-ben, Bartók születésének centenáriumán ez a mű egész estét műsorrá egészült ki a Két arckép, a a Zólyom megyei szlovák népdalokból készült Falun-ciklussal és a Cantata profana című darabokkal. Az első és a második rész közjátékaiként a Kicsit ázottan és a Medvetánc dallamaira készített marionettetűdöket játszott Pataky Imre.

Az elemző szerint nem volt könnyű dolga az alkotóknak. „Olyan művészi szerkezetet kell tehát látványelemekre bontaniuk – ti. zenekari kompozíciókat, énekkari feldolgozásokat -, amelyek elsősorban vagy egyedülvalóan hangzási összefüggésekkel fejeznek ki jelentéstartalmakat, eszmei, etikai vagy filozófiai szimbólumokat. Akár akarja, akár nem, a bábtervező és a bábrendező lefordítja és eseményesíti tehát a testetlen, nem materiális közegekben fogalmazódó tartalmakat. Illusztrálja a zenét.”

Balladák és gyermektáncok (Kádár Kata, Barcsai, Pünkösdölő)

tervező: Ambrus Imre, rendező: Bánky Róbert; szereplők: Borszéki Márta, Kazinczy Ildikó, Vadnay Tünde, Cser Tamás, Mult István

1982 decemberében egy sokszínű esten – Manuel de Falla: Pedro mester bábszínháza, Stravinsky: Tűzmadár -, a két darab között került műsorra két Kodály-ballada, az árnyjátékként játszott Barcsai és a Kádár Kata, valamint a gyermekkarra írt Pünkösdölő. A kritika szerint a két ballada esetében „a kivitelezés és a képzőművészeti megvalósítás (tervező: Ambrus Imre) megint hibátlan – ám éppen ez a formai makulátlanság hagy bennünk valami hiányérzetet: a belaldának, ennek az emberi előadásra szánt műformának éppen az emberi közelsége került veszélybe. Kevésbé a középső kórusmű, a Pünkösdölő hagyományos folklórtánca esetében, amely a maga élénkebb látványvilágával, kép és mozgásbeli elevenségével egészséges tradíciót visz tovább.”

https://youtu.be/Pt-c0OgYhgM