A történet tíz éve, egy angol pilótával kezdődött, akinek a fia egy rézfúvós együttesben játszott. Az apa azt vette észre, hogy körülbelül harminc használaton kívüli hangszer porosodik a zenekarnál. Gondolt egyet, összeszedte az instrumentumokat, és megszervezte a szállítást egy ugandai árvaházba.
Azóta létrejött egy alapítvány is, és a tíz év alatt nyolcszáz hangszer került Ugandába és Libériába, a zeneoktatási projektben pedig hetente ezer gyerek vesz részt. A mélyszegénységben élő gyerekek között vannak olyanok, akik utcán élnek, mások árvaházakban, rehabilitációs központokban, és vannak köztük HIV-fertőzöttek is. Hetente kétszer járnak a zeneórákra, a zenekarok évente legalább háromszor fellépnek.
A projektben a legfontosabb azonban nem a hangszeres oktatás, hanem az, hogy a kallódó vagy nehéz sorsú gyerekeknek életcélt adjanak, és hogy a helyi közösségek lássák a tehetség kibontakozását. A kezdeményezés felkeltette két világsztár trombitaművész, Alison Balsom és Guy Barker érdeklődését is, akik a Brass for Africa nagykövetei lettek. Balsom alapítványának köszönhetően lett például az ugandai iskoláknak zeneigazgatója.
(Via Gramophone)
