Egyéni önkifejezés vagy a közösségtudat hangsúlyozása? Individualizmis vagy kollektivizmus? Egy előadóművész színpadi megjelenése saját döntése arról, hogy mit üzen a külvilág számára, hogy milyen viszonyrendszerbe helyezi önmagát, zenéjét és közönségét.
A zenészek tudatosan vagy ösztönösen választott színpai megjelenése zenei műfajtól függetlenül nagyban befolyásolja a közönséget, mert hozzáadott jenetést, szándékirányt és koncepciót sejtet – eképp működik az öltözködés negligálása is. Nem meglepő tehát, hogy a fellépőruháról alkotott vélemények eltérőek a színpadon és a közönség soraiban is.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2017/11/18_04_16_Yuja_Wang_c_Norbert-Kniat-1024x684.jpg)
A közönség nagy része rendkívüli módon ügyel arra, hogy mit illik viselni és mi az, amit tilos, ha Operába vagy klasszikus zenei koncertre mennek szórakozni. Akiket ez kevésbé foglalkoztat, azoknak számolni kell a megvető pillantásokkal, habár hivatalos öltözködési előírások még az Operában sincsenek.
Ennek megfelelően nagy felelősséggel jár mind a szóló-, mind zenekari műfajok előadóinak, hogy milyen ruházatban vonulnak a színpadra. Azonban az esztétikum és a protokoll mellett a praktikusság szempontjai és a pszichológiai befolyásolás sem elhanyagolható tényezők, emellett gyakran előfordul – ami akár hibaként is felróható -, hogy a zenészek nincsenek tudatában annak, hogy milyen érzéseket keltenek megjelenésükkel a publikumban.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2017/05/toscanini02-big-1024x777.jpg)
Általában elmondható, hogy ilyen téren a szabálykövető vagy hagyománytisztelő magatartás a legbiztonságosabb és a legkevésbé teszi ki az előadót félreértéseknek vagy rossz megítélésnek. Sokak szerint azonban ez a konzervatívnak mondható, klasszikusan elegáns, alkalmi öltözék egyfelől az egyéniség háttérbeszorítását, sőt, a maradiságot is jelezheti, emiatt pedig sok zenész úgy dönt, érdemes vállalni a konfliktushelyzeteket, amiket egy merészebb, a tömegből kiugróbb – vagy épp ellenkezőleg, teljesen utcai viseletnek ható – fellépőruha kiválthat. Mellesleg a változó divat és a világ e téren érzékelhető fokozódó szabadelvűsége szükségessé teszik, hogy a téma időről időre napirendre kerüljön. Alapvetően érzékelhető, hogy ezirányban nagyon megváltozott a klasszikus zenészek megjelenése és sokan használják fel egyéniségük és az „átlagtól” való különbözőségük reprezentálására a közösségi felületeket is, ahol mindezt szinte percről percre nyomonkövethetjük.
A szupersztárnak számító Lang Lang zongoraművész instagram oldalát 188 ezren követik. Ez a népszerűségi mutató vetekszik a híres popzenészekével is, melyben bizonyára nagy szerepe van annak is, hogy a zongorista mindig szigorúan a legelegánsabb és legdivatosabb öltönyökben tűnik fel a színpadon.
Egyéb műfajokban alapvetően nagyobb szabadsága van az előadóknak abban, hogy milyen ruhában állnak a közönség elé, habár nézetek és viták mindenütt adódnak, az egységesítő etikett pedig bizonyára sok zenészben felháborodást keltene. A kreativitás, a dekadencia és a merészség a jazz egyes műfajainak például különösen jól áll.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/12174991_00ae472bcafc095f0cd9d884bd39d7dc_wm.jpg)
A klasszikus zenei előadáshoz kapcsolódó konvencióinak felrúgása mindenképp figyelemfelkeltő, azonban nem mindenkinek a szemében vív ki csodálatot, ezt a tényt pedig el kell fogadnunk előadóként. Hallgatóként pedig érdemes empátiát gyakorolni a színpadi megjelenések újdonságaival avagy baklövéseivel szemben, hiszen az előadóművészek sikeressége és fennmaradási esélyei nagyban függnek attól, hogy bármely módon az érdeklődés központjában tudnak-e maradni, és képesek-e újabb és újabb közönségbázist maguk köré vonzani.
(Via classicfm; papageno)