A szerelem és az elmebaj egymástól külsőleg nehezen megkülönböztethető állapotok. Vajon ha valaki szerelmes vagy éppen megbolondul, annak az agyközpontja is szerelmes vagy éppen megbolondul?
Egy bolond illetve szerelmes ember agyközpontjának dolgozói számot adhatnak-e saját állapotukról, amikor a valóságot csak töredékekben, további jelentésírók által megfogalmazva ismerhetik meg?
Bán Zoltán András kisregénye, a Susánka és Selyempina vegytiszta irodalmi alkotás, melynek első és utolsó mondata azonos. Hát vénségére Zsigó Bátyánk is megbolondult. A mondat igazolása vagy tagadása a feladata a Zsigó bácsinak nevezett operaházi kottatáros és alkalmi súgó agyközpontjában dolgozóknak, akik Playback-színházi eszközökkel igyekeznek visszajátszani és ezáltal feltárni az igazságot, és rekonstruálni a homályos jelentések alapján a történteket. Nyilvánvaló, hogy van egy nő, vagy inkább kettő. A regény két címszereplője, aki(k) akár egyetlen személy(ek) is lehet(nek), attól függően milyen viszony fűzi őt vagy őket Zsigó bácsihoz. Nincs könnyű dolguk tehát az agyközpont dolgozóinak amikor ki akarják deríteni mi is történt valójában. Ráadásul Zsigónk feje – szakmai ártalom – telis-tele operai szereplőkkel, frázisokkal, sőt közhelyekkel, de minden olyan Zsigósan összezavarodva.
A kisregény teljes szövege itt olvasható.
A mű első verziója Schuschanka und Seidenmuschi néven az Új Zene Nemzetközi Társasága osztrák szekciójának felkérése született, ezért íródott német nyelven. Az eredeti, tizenhat énekesre komponált vokális színházi előadásból készült el a Két Nő kamaraopera, tizenhárom tagú hangszeres együttest és nyolc énekest foglalkoztató első verziója.
A librettó eredeti mondatai magyar nyelven itt találhatóak.
A Magyar Állami Operaház a 2016-17-es évadában készített egy új előadást, melyhez az itt hallható verzió készült, melyben a Moltopera társulatának nyolc tagja, illetve az Operaház ütőhangszereken is játszó vonóskvintettje szerepel. A Horváth Patrícia rendezte előadásban két színész és számos további szereplő is közreműködött.
-
-
Gryllus Samu: Két Nő – Fotó: Palyi Zsófia
-
-
Gryllus Samu: Két Nő – Fotó: Rákossy Péter
-
-
Gryllus Samu: Két Nő – Fotó: Palyi Zsófia
-
-
Gryllus Samu: Két Nő – Fotó: Rákossy Péter
-
-
Gryllus Samu: Két Nő
-
-
Gryllus Samu: Két Nő
-
-
Gryllus Samu: Két Nő
A teljes est egy 40 perces happening szerű házbejárásból és az opera itt hallható – esetenként prózai részekkel megszakított részéből állt. A felvételt az Operaház készítette és jelentette meg a MagyarOpera200 című kiadványán.
A darab a Papageno.fm műsorán is hallható.
Az opera meglehetősen fragmentált zenei folyamatai a darab legvégén hallható nyolcszólamú vokális kánon mátrixának különféle olvasatai és variációi, vagyis az opera zenei anyagai mind erre a zenei és tartalmi konklúzióra mutatnak, miszerint:
A szerelem valóban képes arra, hogy csontja velejéig megrágjon valakit; hogy kifordítson egy embert a maga világából és aztán végül magából a világból is.
A rovat támogatója az: 