Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Az Európai Bíróságon nyert munkaügyi pert a római operaház ellen egy balerina

Az Európai Bíróságon nyert munkaügyi pert a római operaház ellen egy balerina

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Közel másfél évig tartott, míg az Európai Bíróság döntést hozott a Martina Sciotto és az olasz főváros operaházát fenntartó Fondazione Teatro dell’Opera di Roma közötti perben. A per tárgya: a balerina azt akarta elérni, hogy a 2007 és 2011 között kötött egymást követő, határozott idejű munkaszerződéseit minősítsék át határozatlan idejű munkaviszonnyá.

Martina Sciotto balett‑táncosként állt a Fondazione Teatro dell’Opera di Roma alkalmazásában több határozott időre szóló szerződés alapján, amelyeket a 2007. június 26‑tól 2011. október 30‑ig terjedő időszakra tervezett különböző művészeti előadások keretében újítottak meg.

- hirdetés -

A balerina, aki tartósan a színház személyi állományába tartozott ebben az időszakban, és ugyanazokat a feladatokat látta el, mint amelyekkel a határozatlan időre alkalmazott személyi állományt bízták meg, 2012. április 20‑án keresetet nyújtott be a Tribunale di Romához, arra hivatkozva, hogy munkaszerződéseiből nem tűnt ki olyan, munkaszervezéssel vagy produkcióval összefüggő különleges technikai igény, amely igazolta volna határozott idő kikötését, és azt kérte a bíróságtól, hogy munkaviszonyát minősítse át határozatlan idejű szerződéssé, és rendelje el az őt ért kár megtérítését. Az Európai Bíróságnak abban kellett állást kellett foglalnia, hogy az olasz nemzeti jogi rendelkezések hogyan egyeztethetők össze az uniós joggal.

Hogyan profitál a hazai könnyűzene az európai együttműködésekből?

Az ítélet szerint az Európai Szakszervezeti Szövetség, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége és az Állami Vállalatok Európai Központja által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28‑i 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, 1999. március 18‑án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 5. szakaszát akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amelynek értelmében a munkaviszonyokat szabályozó és az egymást követő határozott időre szóló szerződések visszaélésszerű alkalmazását egy konkrét időpontot meghaladó munkaviszony esetében a határozott időre szóló szerződésnek határozatlan időre szóló szerződéssé való automatikus átalakításával szankcionáló általános jogi szabályok

nem alkalmazhatók az opera‑ és szimfonikus zenei alapítványok tevékenységének ágazatában,

amennyiben a belső jogrendben nincs egyetlen más hatékony intézkedés sem az ezen ágazatban megállapított jogsértések szankcionálására. (A teljes ítélet itt olvasható.)

Azaz a bíróság nem látta annak okát, miért kellett a balerinával határozott idejű munkaszerződést kötni és azt folyamatosan, újabb határozott időtartamra megújítani. Az ítélet szerint az állami vagy önkormányzati fenntartású kulturális intézményekben dolgozó zenészeket és táncosokat az ilyen szerződésekkel szemben meg kell védeni, és pontosan ugyanúgy kell rájuk tekinteni, mint az említett intézményekben dolgozó bármely más munkavállalót.

Daniel Barenboim az Európai Parlamentben az iskolai zeneoktatás fontosságáról is beszélt

Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság június elején hozott ítélete szerint is tiltani kell a folyamatos határozott idejű munkaszerződéseket, ugyanakkor vannak kivételek. Ilyen a művészet területe, ahol a közönség változatosság iránti igényének legmagasabb fokú kielégítése érdekében a munkaszerződésben időbeli korlát alkalmazható.

(Via Klassik.com, Európai Bíróság)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X