Gyakran halljuk a médiából, hogy a világ legnagyobb zenészei mentális problémákkal küzdenek, miközben köztudott, hogy a zene jótékonyan hat az idegrendszerre. Roisin O’Connor, az Independent munkatársa annak járt utána, hogy mi okozza alapvetően a bajt, és arra is rákérdezett, hogy a zeneipar valamiképp segíti-e „rászoruló” előadókat.
Valóban, már évszázadokkal ezelőtt felfedezték, hogy a zene megnyugtatja a bajba jutott gondolatokat. Az ókori Görögországban az orvosok olyan hangszerek segítségével gyógyították a betegeiket, mint a líra vagy a lant, Arisztotelész pedig meg volt győződve róla, hogy a fuvola hangja képes feléleszteni az erős érzelmeket, és megtisztítja a lelket. A spanyol királyi udvarban az operaelőadások vezető alakja a híres kasztrált énekes, Carlo Broschi – művésznevén Farinelli – volt, akit eredetileg azért szerződtettek, hogy hangjával kigyógyítsa depressziójából az uralkodót. A királyra gyakorolt befolyása következtében a legfontosabb politikai tényezővé vált, szinte az ő kezében összpontosult a hatalom. Nixon elnök, amikor alvási nehézségei voltak, elviselhetetlenül bömböltette a szobájában Rachmaninov zongoraversenyeit.
Ezzel szemben a 21. században a kutatások azt bizonyították, hogy a zene szoros összefüggésben állhat különféle betegségekkel, és ezt a számtalan borzalmas egészségi állapotban lévő előadó példája bizonyítja is.
Mindazonáltal a tanulmányok azt is kimutatták, hogy a zene lassítja a pulzust, csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok szintjét, valamint javítja a kognitív funkciókat is.
Nem nehéz elképzelni azonban, hogy a hirtelen jött hírnév vagy a zenélés által kialakult életforma miatt a művészvilágban gyakoriak a drog- és alkoholproblémák, ez az életvitel pedig könnyen súlyos egészségromláshoz vezethet. A legtöbben természetesen eljutnak egy olyan szintre, ahonnan – nagy akaraterővel – újból fel kell építeniük önmagukat a teljes lelki és fizikai szétesést megelőzve, nem beszélve a csorbát szenvedett hírnévről. Mindez, mondják, a stressznek köszönhető, amelyet a legtöbb előadó könnyebben kezel, ha egy zenekar támogatását élvezheti, még a szólisták nagyobb pszichikai megterhelésnek vannak kitéve.
Ami a köztudatba és a szakmába való bekerülést illeti, már a kezdetek során kialakulhat egy folyamatos stresszes állapot, ami rongálja a zenészek egészségét, ha ezt nem képesek valamilyen módon kezelni. A visszautasítás és a sikertelenség több előadó bevallása szerint a halál és az öngyilkosság gondolatát is kiváltotta már bennük, és csak keveseknek sikerül megbirkózni a zeneiparban kialakult versengéssel.
A komoly problémák legfőbb kiváltó oka – ide sorolva az önbizalomhiányt és a depressziót – a visszautasítástól, a kudarctól és a rossz döntésektől való félelem.
2014-ben egy független brit zenei alapítvány, a Help Musicians által kiadott részletes tanulmány indukált komoly vitát arról, hogy a zeneiparban hogyan segítenek a mentális gondokkal küzdő zenészeknek. A kiértékelt adatok alapján a megkérdezett zenészek 75 százaléka élte át a teljesítményszorongás nehézségeit, 68 százalékuk vallotta be, hogy küzdött már a magánnyal vagy a családtól és a barátoktól való távollét miatti hiányérzettel.
A rajongók elcsodálkoznának, hányszor beszélnek a zenészek a fellépések okozta pszichikai nyomásról, hiszen úgy tűnik, nagyon is jól érzik magukat a színpadon.
Egy koncerten egy énekes több száz, esetleg több ezer emberrel néz szembe, akik mind csak rá szegezik a tekintetüket. Egyesek számára jobb teljesítményt eredményezhet a megnövekedett adrenalinszint, másoknál pánikrohamokat vagy akár memóriavesztést is okozhat egy ilyen szituáció, ami hosszú távú szorongást idézhet elő a fellépéseken. „Ezen sem a kor, sem a tapasztalat nem tud változtatni igazán”- mondta Aaron Williamson, a Royal College of Music professzora.
„Bármilyen magasan képzett legyen is valaki, a szervezet előre programozott stresszválaszai miatt hirtelen más fizikai állapotba és néha más pszichológiai állapotba is kerülhet.”
Azok az előadók, akik túlestek a legkomolyabb pszichés és fizikai problémákon, többnyire felszabadultan osztják meg tapasztalataikat nyilvánosan, akár közösségi oldalakon, akár élőben, hogy segítsék zenésztársaikat a küzdelmes úton. Ezenkívül több alapítvány is segíti a zenészek mentális egészségének fenntartását, esetenként olyan elhunyt művészek nevét felvéve, akikről köztudott, hogy a test és a lélek számára elviselhetetlen életforma vetett véget az életüknek.
(Via The Independent)
