1905. március 29-én született Budapesten és 1943 januárjában hunyt el Jevdakovóban Rejtő Jenő, akinek regényei, kabaréjelenetei a 20. századi magyar irodalom legszórakoztatóbb művei közé tartoznak. Íme tucatnyi tény az életéről!
1. Születési neve Reich Jenő, ezt hivatalosan sosem magyarosította, ellentétben testvéreivel, Egri Lajossal és Révai Gyulával. A P. Howard mellett Gibson Lavery álnéven is írt.
2. A kereskedelmi iskolában az egyik tanára antiszemita megjegyzéseket tett rá. Rejtő a tanárt megverte, őt pedig kicsapták az iskolából.
3. Próbálkozott boksszal és színészmesterséggel is, ezekben nem volt elég tehetséges. Szeretett volna rendező és/vagy színházigazgató lenni, de nem volt kitartása, hogy végigjárja a szamárlétrát. Próbálkozott lapkiadással, a Nagykörút egyetlen számot élt meg.
4. 23 éves korában jelent meg nyomtatásban a Fizetni! című novellája. Ez volt az első mű, amit közöltek tőle. Korábban, kamaszként próbálkozott versekkel, jórészt Ady modorában, de azok nem láttak napvilágot.
5. Csavargott Nyugat-Európában, de az idegenlégióba nem állt be. 1931-ben halálhírét keltették, amiről azonban többen úgy gondolják, médiahack volt, amit Karinthy Frigyessel terveltek ki, és egyszerűen csak jelentős bulvárfigyelmet akartak a pályakezdő fiatalembernek.
6. Az ismertséget kabaréjelenetek, bohózatok és operettlibrettók hozták meg Rejtő számára. Legsikeresebb darabjának zenéjét bizonyos dr. Sándor Jenő írta, aki belügyminisztériumi osztálytanácsos, idegenrendészeti vezető, majd budapesti rendőrkapitányként a deportálásokért is felelt. Az Úirlány szobát keres című operettből film is készült.
7. Fordításai jelentős inspirációt jelentettek ponyvaregényeihez. Első ilyen története a Nyíl regényújságban jelentek meg. Az álnévhez kiadója ragaszkodott. Könyveinek borítóját Vogel Eric rajzolta.
8. Mindkét felesége korábbi gépírónője volt.
9. Gyorsan írt, jól keresett, de a pénzzel rosszul bánt, mert szerencsejáték-függő volt.
10. Kávézott, dohányzott, legálisan, patikában kapható amfetaminszármazékkal pörgette magát. A fiatalkori, veszélyektől sem mentes nyugat-európai kalandok nyomot hagytak idegrendszerén, többször vonult be a Siesta szanatóriumba.
11. Egy szélsőjobboldali lap provokatív és dehonesztáló cikket jelentetett meg 1942-ben, amelyben számonkérte, Rejtő miért írhat még mindig szabadon. Rejtő beperelte a lapot, ezt követően kapott munkaszolgálatos behívót.
12. A 2. magyar hadsereggel a Don-kanyarhoz vezényelték Rejtő munkaszázadát is. Halálának pontos ideje nem ismert.
Ha Rejtő-regényeket szeretne olvasni ingyen, a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ide kattintva megteheti!
