Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Két új kötet és egy dokumentumfilm összegzi a szigetvári Szulejmán-kutatások eddigi eredményeit

Két új kötet és egy dokumentumfilm összegzi a szigetvári Szulejmán-kutatások eddigi eredményeit

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Szulejmán Szigetvár melletti sírkomplexumának, zarándokvárosának kutatói két, tudományos alapossággal megírt kötetet és egy, a nyolc éve zajló projekt eredményeit bemutató dokumentumfilmet is a nagyközönség elé tárnak hamarosan – jelentette be a kutatások pécsi vezetője.

Az elmúlt nyolc évben több hazai és nemzetközi tudományos együttműködés keretében folyt a Szigetvár melletti Turbékon a szultán sírkomplexumának kutatása. A szulejmáni türbe és a komplexum más épületei – a dzsámi, a derviskolostor, egy kaszárnya – előkerültek és ezek jellemzőire, funkcióira is fény derült, de kirajzolódtak az erődítmény védművei is. A kutatás egy nagy szakasza lezárult.

Ide kapcsolódik:
Több ezer oszmán kori fotó vált elérhetővé digitalizált formában

Fodor Pál történész-turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója Turbékról mint Szulejmán szultán türbevárosáról a 16-17. századi oszmán-török források alapján írt, míg a másik, Pap Norbert könyve Szulejmán szultán zarándokvárosával ismerteti meg az olvasókat. Élet a türbe árnyékában címmel mutatják be azt a – jövő héttől a közösségi médiában is elérhető – dokumentumfilmet, amely a kutatási projekt eredményeit tárja az érdeklődők elé.

Pap Norbert úgy véli, kutatni és az eredményeket publikálni bőven kínálkozik még lehetőség, tekintve, hogy a négy hektárnál is nagyobb kutatási terület több mint négyötödét még nem vizsgálták. A professzor ismertetése szerint a kutatók három további épület nyomaira bukkantak és sikerült Turbék polgári és azon belül a keresztény városrészének helyét is azonosítani. A településen még egy további mecset, a források szerint kereskedelmi célokat szolgáló raktárak, a civil lakosság házai, temető, sőt az ott élő katolikus keresztény közösség központjaként szolgáló ház vagy imaház is a kutatók keresési listáján van. Pap Norbert szerint az is valószínűnek tűnik, hogy a geofizikai vizsgálatok által feltárt és Mekkára tájolt kisebb épületek legalább egyike szintén türbe, s feltételezik, hogy az 1566-os ostrom alatt elhunyt egyik sehidnek, azaz török mártírnak épülhetett.

A térkép jobb oldalán, H jelöli a Szulejmán sírhelyének otthont adó Turbékot – forrás: Múlt-kor

Pap Norbert reményét fejezte ki, hogy a páratlan műemlékegyüttest a jövőben muzeális formában mutathatják be.

Ide kapcsolódik:
Oszmán fegyverraktárra épült a Budai Vigadó eklektikus épülete

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X