Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője – 2022. február 6-án volt hetven éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket.
Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán királlyá koronázták a londoni Westminster-apátságban, de a 96 éves királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő az angol trónon. Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját II. Erzsébet királynő már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
II. Erzsébet édesapja, VI. György király nem – és így idősebb leánya sem – volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd „jóvoltából” kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett a Wallis Simpsonnal kötött házasságot választotta. Mivel az amerikai asszony már volt férjnél, az elvált nővel kötött frigy pedig összeegyeztethetetlen volt a brit birodalom uralkodójának státuszával, így 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva átadta helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.
A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. A szereppel folytatott harcát A király beszéde címú filmben mutatták be, ahol a férfit Colin Firth, feleségét Helena Bonham Carter alakította.
VI. György király – bár népe nemzeti hősként tisztelte – a rároskadt felelősség és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.
Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban férje, Fülöp edinburghi herceg kíséretében elindult Afrikába, ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többet nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta. (Állítólag a királyi család valamennyi tagja számára a poggyász kötelező eleme a gyászruha, hogy ne érje őket készületlenül egy hasonló helyzet.)
II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke az eddigi tizennégy közül Winston Churchill, a világháborús győző volt.
A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a második világháborúnak. Az utóbbi negyedszázad öt brit miniszterelnöke közül négy – Tony Blair, David Cameron, Theresa May és a jelenlegi kormányfő, Boris Johnson – már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte. A királynőről és miniszterelnökeinek legendás heti találkozásairól Peter Morgan írt színdarabot Audiencia címmel. A főszerepet Helen Mirren játszotta bravúrosan könnyedén váltva az uralkodó különböző életkorai között. A 2013-as színdarabot a hazai nézők az Uránia Filmszínház National Theatre Live sorozatában láthatták.
Uralkodásának eddigi hét évtizedében felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók
– legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televízió. A kamerák azonban nemcsak a valóságban kísérték végig az életét, számos fikciós alkotás született róla, illetve a családja különböző tagjairól. A filmek és sorozatok valóságtartalma meglehetősen széles skálán mozog a Diana hercegnő halála okozta válságot bemutató 2006-os A királynő című filmtől – ahol ismét Helen Mirrent találjuk a rikító kosztümök és kalapok alatt – egészen a Hercegnők éjszakája című romantikus darabig, amelyben a tinédzser Erzsébet és Margaret kiszökik a palotából, hogy végre bulizanak.
A Korona című sorozat azonban végrehajtotta azt a bravúrt, hogy a nézők és a királyi család tetszését is sikerült elnyernie. A vállaltan fikciós alkotás készítői komoly energiát fektettek a történelmi hitelességbe, olyan valós történeteket ástak elő, amelyekre talán a brit közvélemény sem emlékezett, emellett felvillantották az uralkodócsalád valamennyi tagjának emberi arcát is. Bár a zárt ajtók mögött zajló magánéletükről a filmeseknek nem lehetnek tapasztalatai, még Harry herceg is úgy nyilatkozott, hogy a sorozat remekül érzékelteti, milyen az élet a család tagjai számára.
A filmek és sorozatok azt is érzékeltetik, hogyan alakult az uralkodó megítélése és ennek kapcsán népszerűsége.
Míg A királynőben egy nehezen megközelíthető, konzervatív asszonyt láthatunk, addig A korona egy sokkal emberibb, bizonytalanságokkal és kétségekkel teli fiatal lány képét mutatja.
II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól sem. „Annus horribilis” – borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.
Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi társaságában készült, kompromittáló fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
Az igazi „annus horribilis” azonban 1997 volt, Diana hercegnő – Károly trónörökös felesége – világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya. Diana alakja életében és halálában is foglalkoztatja a közvéleményt szintén számos filmet és könyvet eredményezve. Az elmúlt év például meglehetősen sűrű volt ebből a szempontból: ekkor ért el A korona idővonala Diana Spencer felbukkanásához, ekkor került a mozikba a Kristen Stewart főszereplésével készült Spencer, melynek középpontjában a hercegnő mentális problémái állnak, de született az életéről egy musicalfeldolgozás is.
A családi veszteségekből az utóbbi egy évre is jutott: tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt két hónappal elhunyt a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg. II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg több mint 73 évig élt házasságban, és ez is rekord az angol-brit monarchia történetében. Mindez azt is jelenti, hogy a mostani platinajubileumi dátum lesz a trónra lépés első olyan évfordulója, amelyet az uralkodó férje nélkül tölt.
Az egész évesre tervezett nagyszabású platinajubileumi ünnepségsorozatot beárnyékolja a másodszülött fiú botránya is. A 62 éves András yorki hercegre egy polgári per már biztosan vár az Egyesült Államokban: a vádak szerint több alkalommal is szexre kényszerített egy akkor mindössze 17 éves lányt. A herceg mindent tagad, de várhatóan nemcsak ebben az ügyben kell majd számot adnia arról, hogy milyen mértékben vett részt barátja, Jeffrey Epstein fiatalkorú lányokat szexuális célokra kihasználó elitklubjában. Andrástól a minap megvonták a brit királyi családban betöltött pozíciójából, illetve katonai múltjából eredő összes titulusát, így az ősszel esedékes perben magánemberként védekezik a vád ellen.
