Papageno Radio
- hirdetés -
Promóció Mini Textúra: képzőművészet, irodalom, bábszínház kiskamaszoknak

Mini Textúra: képzőművészet, irodalom, bábszínház kiskamaszoknak

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A tavalyi sikerre való tekintettel idén is jelentkezik a Mini Textúra, a gyerekeknek szóló összművészeti produkció a Magyar Nemzeti Galériában.

Az intézmény először tavaly indította útjára, hiánypótló jelleggel és hagyományteremtő szándékkal a felnőtteknek szóló Textúra összművészeti előadássorozat – ahol képzőművészet, kortárs szépirodalom és színház találkozik – gyerekverzióját Mini Textúra címmel. A Budapest Bábszínházzal, valamint a Pozsonyi Pagony kiadóval közösen létrehozott produkció iránti nagy érdeklődés és siker nyomán 2018 tavaszán érkezik a folytatás.

Az előadások dátumai:

március 25. vasárnap (11.00/15.00)
április 8. vasárnap (11.00/15.00)
április 15. vasárnap (11.00/15.00)
április 22. vasárnap (11.00/15.00)

Az előadás teljes hossza kb. 80 perc, az azt követő szabadon választható programrész kb. 40-60 percig tart.

- hirdetés -

A Mini Textúra célja, hogy a bábszínházi formanyelv segítségével az öt mesében feltárja a festményekben rejlő történeteket, a gyerekekkel megszerettesse a képzőművészeti alkotásokat, utat mutatva azok értelmezéséhez, egyúttal megkedveltesse velük a múzeumba járást is.

Az elsősorban a 7-12 éves kisiskolás korosztálynak és szüleiknek szóló előadás idén új és nagyobb helyszínen – a Magyar Nemzeti Galéria A épületének időszaki kiállítóterében -, és a tavalyi négy helyett öt jelenettel várja a nézőket. Az alapkoncepció változatlan: öt népszerű kortárs meseíró írt egy-egy rövid történet, amelyet a Galéria gyűjteményében található műtárgy inspirált.

Ferenczy Károly: Plakátumok előtt 1891

Gimesi Dóra második alkalommal vesz részt a Mini Textúrában. Tavaly dramaturgként dolgozott az előadásokon, idén Ferenczy Károly Plakatumok előtt című 1891-es festményére írta meg a Vitéz László és a képtelen képrablás című jelenetet. “Már tavaly megfogalmazódott bennem, hogy ha egyszer íróként is benne lehetnék, akkor mindenképp szeretnék reflektálni arra, hogy egy múzeumban vagyunk. Tehát nem olyan szöveget akartam írni, amely bárhol, bármikor előadható, hanem kifejezett célom volt eljátszani a gondolattal, hogy ez egy múzeumban játszódó színház. Ráadásul olyan színház, amely négyszer vagy ötször megy le egymás után. Ferenczy Károly képén a középen álló, előre néző kislány fogott meg először, ő indította be a fantáziámat. Vajon mit néz ilyen koncentrált figyelemmel, mit lát? Ez a nézés tele van titokkal, drámai feszültséggel – az szintén szempont volt, hogy a kép drámai feldolgozásra, továbbgondolásra is alkalmas legyen. Ahogy egyre többet gondolkodtam a képről, körvonalazódni kezdett bennem egy múzeumi képrablós történet két botcsinálta betörővel, akik épp ezt a Ferenczy-képet próbálják ellopni, de a kép szereplői (a rendőrök, de leginkább a kislány nézése) visszariasztja őket. A fő gondolat megvolt, de még szükségem volt egy “képen kívüli” hősre. Ő lett a legendás vásári bábjáték-hős, Vitéz László, aki már a kép születése idején is létezett és szórakoztatta a közönséget, ma pedig már maga is színháztörténet.

Vitéz László ma kiállítások állandó szereplője, a bábos hagyomány legemblematikusabb alakja, miközben nagyon is élő, továbbélő figura, akinek a kalandjait ma is játsszák a bábosok. Az ő alakjában nekem összeér a bábművészet és a múzeum, az élő, szórakoztató hagyomány.

És az is tény, hogy ha valaki, akkor ő bármilyen rablót el tud üldözni a palacsintasütőjével.”

A Pagony-szerzők – Gimesi Dóra mellett Harcos Bálint, Kolozsi Angéla, Szabó Borbála, Vadadi Adrienn – szövegei tökéletes összhangot alkotnak a gyerekek számára nehezebben befogadható képzőművészeti alkotásokkal. A jelenetek a Budapest Bábszínház művészeinek – Barna Zsombor, Kemény István, Márkus Sándor, Mórocz Adrienn, Pallai Mara, Semjén Nóra, Tatai Zsolt – előadásában elevenednek meg. “A bábszínház a színházművészeten belül az a műfaj, melynek a legszorosabb kapcsolata van a képzőművészettel.

A Mini Textúra másodszor ad lehetőséget arra, hogy a két műfajt még jobban közelítsük egymáshoz, és elmossuk határaikat.

Különleges dolog a Budapest Bábszínháznak, hogy bábjaival és bábművészeivel kiléphet a falai közül, és a Magyar Nemzeti Galériával, valamint Pagony Kiadó nagyszerű, kortárs íróval közösen alkothat a gyerekközönség számára” – fogalmazott a színház igazgatóhelyettese, a színész-rendező Ellinger Edina.

A rendezők idén olyan színészek, akik a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, Meczner János bábszínész osztályaiban végeztek: Ács Norbert, Andrusko Marcella, Bercsényi Péter, Fodor Annamária és Jankovics Péter.

Korniss Dezső: Sárkányos 1947

Bercsényi Péter második alkalommal rendez a Mini Textúrában. Az ő képe Korniss Dezső 1947-es Sárkányos című festménye, amelyre Harcos Bálint írt szöveget A kislovag és a sárkány címmel. “A történetben számomra elsősorban a karakterek voltak imádnivalóak, akik olyanok, mint két testvér: egy hiperaktív nővér és az épp nyiladozó elméjű és lelkű kisöccse. Elég nehéz párosítás, de a szövegben elragadóan lett kibontva ennek a két, egymással elemi szinten ellentétben álló figurának a kapcsolata” – fogalmaz a rendező-színész, akit a különleges tér kihívásáról is kérdeztünk. “A kiállítótér leginkább akusztika szempontjából okoz nehézséget, hiszen a tágas, tiszta tér, ami egy látványra (is) épülő műfaj esetében maga a tökély, elég visszhangos tud lenni. Ennek a kompenzálása nagyon sok figyelmet igényel a színésztől. Viszont

sokkal hangsúlyosabban él meg a vizuális oldal,

ami a színházakhoz képest több lehetőséget biztosít a tervező által a bábokba/látványba programozott érzeteknek, jelentésnek.”

Bernáth Aurél: Reggel (Ablak) 1927

Andrusko Marcella először vesz részt a projektben. “Nagyon klassz kezdeményezésnek gondolom a Mini Textúrát, mert nekem a színház mindig képzőművészet is: nagyon fontosnak tartom a látványt, a kivitelezést, és vannak akik ezt különösen magas szintre képesek emelni, ennek pedig nagyon tudok örülni nézőként. Különösen fontos a látványvilág egy gyerekeknek szóló produkció esetében.

A gyerekek nagyon fogékonyak a szépség meglátására, nekünk pedig feladatunk őket ebben támogatni és “navigálni”.

A Mini Textúra egy nagyon kreatív ötlet is, boldog vagyok, hogy részt vehetek benne. Én Bernáth Aurél kedves, derűs, tavaszi hangulatot árasztó képét választottam, amihez Vadadi Adrienn egy nagyon játékos, helyes, vicces történetet írt. Mindkettő közel áll hozzám. Olyan színészeket kerestem, akik szívesen és jól mozognak, mert a két főszereplő halacska figuráját mozgással, tánccal szeretném megmutatni, ebben Fejes Kitty koreográfus segít nekünk. Így esett a választásom Pallai Marára és Barna Zsomborra, akiket egy “élő maszkkal” fogunk igazán halacskássá varázsolni. Nagyon lelkes és izgatott vagyok, szeretném ha a gyerekek is ilyen felvillanyozottan távoznának majd az előadásról.”

A jelenetek egyidőben zajlanak, az előadások végeztével a gyerekközönség egy játékos térkép alapján vonul át egyik helyszínről a másikra. Az előadás csak az első része a programnak: utána a kapott térkép segítségével a gyerekeknek és szüleiknek meg kell találniuk a múzeum kiállítótermeiben barangolva a történeteket inspiráló eredeti műtárgyakat, és válaszolniuk néhány egyszerű kérdésre.

 

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X