• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
PR Promóció Színház Zene

Ionel Pantea: „A rendező nem úr, hanem szolga a színházban”

Szerző: Papp Tímea2022. április 26.
Facebook Twitter E-mail
Ionel Pantea - forrás: Budapesti Operettszínház
Ionel Pantea - forrás: Budapesti Operettszínház

1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Az ő kivételes életművét ünnepli a Budapesti Operettszínház következő nagyszabású gálaműsora, amelynek címét a komponista Paganini operettjének egyik népszerű dalából kölcsönözték. A Szép álom szállj szívemre bemutatója április 29-én lesz a Nagymező utcában. Az est során a legismertebb slágerek mellett igazi csemegéket is hallhat a közönség. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra.

– Milyen fontos találkozásai voltak az operettel mint műfajjal énekesként, rendezőként vagy intézményvezetőként?
– Operettet sosem énekeltem, de sokat néztem és rendeztem. A műfajjal a Kolozsvári Magyar Operában kerültem közelebbi ismeretségbe, ahol a repertoáron sok-sok operett szerepelt. A társulat nagyon értette a műfajt. Az énekesek boldogan játszották ezeket a darabokat, a közönség pedig boldogan nézte őket. Kolozsváron rendeztem Strauss Egy éj Velencében című művét, Lehár Víg özvegyét, Bukarestben a Román Operában A denevért. Így indult az én kapcsolatom az operettel.

– A román színházi világban hol az operett és Lehár helye?

– Bár van Bukarestben operettet és musicalt is játszó színház, de leginkább az operaházakban tűzik műsorra Lehár darabjait. És ez nem véletlen, már csak azért sem, mert Lehár tulajdonképpem mindig is operát akart írni. De ennek nem az az oka, hogy lenézte volna az operettet. Úgy érezte, az I. világháború hatalmas trauma volt mindenkinek, művészeknek, hétköznapi embereknek egyaránt, és alapjaiban megváltoztatta az életüket, a kapcsolataikat, az egzisztenciájukat, sőt tönkretette a világot. Ez minden alkotó- és előadó-művészeti műfajra rányomta a bélyegét. Ne menjünk messzire, nézzük csak a zenét: ekkor születik a dodekafónia, ami a káoszt próbálta megfogalmazni egy új nyelven. Ennek az új rendnek nem a könnyed operett volt a megfelelő műfaja. Lehár úgy érezte, az operett célja nem csak a mulattatás, a kacagtatás, hanem a közönség nevelése. Valami olyat akart a nézőknek adni, ami az előadás után el tudnak gondolkodni. Így született meg az a forradalmi dramaturgiai újítás, hogy az operettjei nem tiszta happy enddel érnek véget. Még A víg özvegyben sem igazán felszabadult a boldogság. Ekkor születtek az olyan művei, mint például A mosoly országa. Ezzel együtt pedig az énekeseknek hangilag nagyon komoly adottságokat, operai kvalitásokat igénylő szólamokat írt. Ha már A mosoly országa: Szu-Csong gyakorlatilag végig jelen van a színpadon. Egy tenor szerep, de nem olyan tenort kíván, mint egy operett bonvivánja. De elmondhatjuk A víg özvegy Danilójáról, és a nagy női primadonnaszerepekről is, amelyekben a szopránoknak egészen más magasságokkal és dallamvilággal kell megküzdeni, mint egy operettben. És mivel ezeket az énekeseket legtöbbször az operaházakban találták meg szerte a világon, Lehár darabjai a nagyvilágban általában az operaszínpadokat hódították meg.

– Hogyan kell operettet rendezni? Mennyi mozgástere van ebben a műfajban a rendezőnek?

– Nem hiszek abban, hogy egy előadásban a rendező legyen a rivaldafényben. Hozzá lehet nyúlni a szöveghez, még a zenéhez is, de egy rendezőnek alázatosnak kell lenni a darabbal szemben. Le kell porolni és frissen kell tartani a darabokat, de nem szabad fölösleges, oda nem illő dolgokkal megterhelni. Fontos, hogy érthetővé és átélhetővé tegyük a száz éve született történeteket, a karaktereket, a helyzeteket, de egy rendező sosem úr a színházban, mi mindig csak szolgálunk: a művet, a librettistát, a komponistát, az előadókat. Sokszor van olyan érzésem, különösen az operáknál, hogy ha lenémítanám az előadást, és csak a díszletet, a jelmezeket és a színészi játékot nézném, fogalmam sem lenne, melyik művet játsszák épp.

– És hogyan kell rendezni egy gálát?

– Van egy olyan út, amit én egyáltalán nem szeretek, és ebben nincs is komoly rendezés. Ez az, amikor egymást váltják színpadon az énekesek, a már ismert számokat eléneklik, de semmiféle dramaturgia vagy idea nincs a műsor mögött. Én szeretnék valami többletet adni a közönségnek, ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adja. Szeretném, ha úgy érezné a közönség, Lehár is jelen van velünk, ezért fogunk vetíteni a sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig Földes Tamás által idézzük meg őt. Arra is törekszem, hogy minél teljesebben mutassuk meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendülnek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzanak el, igyekeztem köréjük egy kis történetet is rendezni.

– Ha jól értem, Lehár életét követjük végig kronologikusan. Az elhangzó darabrészletek ezt illusztrálják, vagy teljesen asszociatívan követik egymást?

– Annyit elárulok, hogy mindannyian, a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál leszünk egy fogadáson. Remélem, hogy kellemes vendégség lesz!

– Mi mindenre készül még?

– A nyugdíjra!

– Ne vicceljen, ilyen vitalitással?

– A hagyományos Pastorale zenei beavató sorozatban nemrég vittem színpadra a Don Giovannit. Tizedik alkalommal dolgoztunk együtt a Zuglói Filharmonikusokkal, a Szent István Király konzisaival és profi énekesekkel, az elég nagy feladat volt. Ma délután próbáljuk a gálát, utána pedig tanítok. Kiss-B. Atilla, az Operettszínház igazgatója, egykori tanítványom megkért három éve, hogy azoknak a művészeknek, akik úgy érzik, szeretnék magukat továbbképezni, tartsak énekórákat. Nagy öröm, hogy mindazt, amit megtanultam a nagy mesterektől, át tudom adni egy következő generációnak.

interjú operett lehár ferenc gála Ionel Pantea
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésJótékonysági koncertek a Nádor teremben 
Következő bejegyzés Lapozzon bele a Papageno 2022. májusi számába!

Ajánlott Bejegyzések

Zemlényi Eszter - fotó: Molnár Ágnes
Intermezzo

Ki az úr a háznál? – Korhű hangszereken szólal meg Pergolesi vígoperája

2022. augusztus 8.6 perc olvasás
Chicago - fotó: Éder Vera
Promóció

Bűn, csillogás, jazz – Chicago a Szegedi Szabadtéri Játékokon

2022. augusztus 8.2 perc olvasás
Intermezzo

„Ivánságom története” – Darvas Iván eddig publikálatlan vallomása

2022. augusztus 8.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Chicago - fotó: Éder Vera Promóció

Bűn, csillogás, jazz – Chicago a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Fotó: Thailand Philharmonic Orchestra Promóció

Bernstein, Gerswhin, Dvořák művei a Thaiföldi Filharmonikus Zenekar koncertjén

Zempléni Fesztivál Promóció

Hamarosan kezdődik: augusztus 12-től 21-ig tart a XXXI. Zempléni Fesztivál

Forrás: Lőrinczy György/Facebook Promóció

Lőrinczy György: „Az összefogás felé kell mennünk”

Forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színház Promóció

Fantasztikus hangzás és látvány – az Attila opera a Margitszigeten

Fotó: Márkos Tamás Promóció

Augusztusi koncertsorozat a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekarával!

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.