Szerző: Borbély Zsuzsa

1931. április 21-én költözhetett be grandiózus, új helyére a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára. A gyűjtemény több évtizednyi hányattatás után talált otthonra a Wenckheim család egykori villájában.  A fenti dátum azonban nem esik egybe a könyvtár alapításának évével, ugyanis már 1904-től létezik a gyűjtemény. Ekkor még a Belvárosban, a Központi Városházán szorítottak neki helyet és inkább hivatali jellegű szakkönyvtárnak számított, ahogy arról a könyvtár holnapja is beszámol. 1910-ben azonban átszervezték nyilvános közkönyvtárrá, így fellépett az igény, hogy rendelkezzen külön épülettel is. Szabó Ervin részletes szakmai koncepciója alapján Lajta Béla rajzolta meg az egykori Tisza Kálmán térre (ma: János Pál…

Játszotta Hercules Poirot-t, Néró császárt és Feketeszakáll kalózkapitányt, a színészet mellett írt regényt és újságcikkeket, rendezett, filmet és operát. Híres volt remek humoráról, számos klasszikus zenei paródiát készített. Emellett színes családi hátterének köszönhetően legalább öt nyelven beszélt folyékonyan. Sir Peter Ustinov 1921. április 16-án született Londonban, és 2004. március 28-án hunyt el Svájcban. A fantasztikus társalgó hírében álló Peter Ustinov kedvelt vendége volt a vacsoráknak és a talkshow-knak egyaránt. Remek humora, intelligenciája és pazar anekdotái a társaság középpontjává tették. Utóbbiak forrásáért pedig nem is kellett messzire mennie, hiszen a saját élete is bővelkedett a hihetetlen fordulatokban. Például Indira Gandhi épp…

Új szintre emeli kutatás-fejlesztési tevékenységét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME). A MOME Innovációs Központ élére nemzetközi pályázatot hirdettek, amelyre 5 kontinensről több mint 160 szakember jelentkezett. A fiatal győztes az innovációs eredményeiről világszinten elismert Baltikumból érkezik Budapestre. 2020 nyarától a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi formában működik. Az intézmény és fenntartója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány közös célkitűzése, hogy 2030-ra a MOME legyen a közép-európai térség legelismertebb szakmai műhelye a kreatívipar és az innováció területén. Ennek érdekében szintet lép az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége is. A folyamat fontos állomása, hogy 2020 végén nyílt, nemzetközi pályázatot hirdettek a MOME Innovációs Központ élére.…

Húsvét hétfőn a kölni szezonjához kapcsolódva mutatunk egy különleges válogatást az Iparművészeti Múzeum parfümösüveg-kollekciójából. Évezredeken át a parfüm használata csak kevesek kiváltsága volt. A távoli országokból érkező, szárazföldi- és tengeri útvonalakon hosszadalmas szállítással nehezen beszerezhető egzotikus alkotóelemek, mint az ámbra, cibet, mósusz, pézsma, benzoé, mirha, tömjén miatt luxusterméknek számított. Ráadásul ezt az értékes cikket hozzá illő míves illatszertartókban tartották. Ezek igen változatos anyagokból készülhettek, például alabástromból, üvegből, ékszerszerűen megmunkált vagy akár ékszerként viselt nemesfémekből (aranyból, ezüstből), borostyánból, gyöngyházból, porcelánból. Az Iparművészeti Múzeum kollekciójában közel 150 olyan műtárgy található, amelyek az illatokhoz kapcsolódnak. A múzeum gyűjteményének legkorábbi illatszertartó üvegcséi az ókori…

Életének 78. esztendejében elhunyt Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója.  Fodor István 2021. április 3-án hunyt el, a hírt a múzeum osztotta meg honlapján és Facebook-oldalán. A szakember 1967-ben segédmuzeológusként kezdte pályáját az intézményben, később muzeológus, tudományos titkár volt, majd 1978-ban a Középkori Osztály vezetője lett. 1986-ban nevezték ki a múzeum főigazgatójává. Hét évig töltötte be a pozíciót, de ezt követően is a múzeum régésze maradt, immár címzetes főigazgatói címmel. Kutatási területe kezdettől a magyar őstörténet és a honfoglalás kor régészeti vizsgálata volt, végig ezek a területek tették ki munkássága nagy részét. 1974 óta oktatott egyetemen, előbb az ELTE-n…

A nyulak az antikvitás óta feltünedeznek a képzőművészetben, a mitológia és a művészet egyaránt különleges jelentést tulajdonít a nekik. Egyes kultúrákban Hold istenségeknek tartják őket, az újjászületés, feltámadás szimbólumainak. Máshol a termékenység, érzékiség vagy a vadászat és a tavasz jelképei.  Az antikvitásban a nyulak elsősorban vadászzsákmányként jelentek meg. A korabeli szerzők emellett főleg a termékenységüket említik. Emiatt a kisállatok az életerő, a szexuális vágy és a termékenység jelképévé, Afrodité attribútumává és a szerelmesek közti ajándékká váltak. Később szerencsehozónak tartották őket, illetve az ősi, kegyetlen szertartásokkal hozták összefüggésbe. A zsidó mitológiában tisztátalan állatnak tartották a nyulakat, ez a vélekedés pedig beszivárgott…

A magyar gyerekek csak az utóbbi években ismerkedhettek meg Nyúl Péterrel, pedig Beatrix Potter már 1902-ben kiadta az első kötetecskét.

A kereskedő 12,5 millió euróért próbálta meg eladni a képeket, amelyekről azt állította, hogy El Greco, Francisco de Goya, és Amedeo Modigliani festményei.  A három hamisítványt a spanyol rendőrség lefoglalta. A képeket egy Toledo tartománybeli gyűjtő próbálta meg értékesíteni valódinak beállítva azokat – számot be az esetről a valenciai rendőrség történelmi örökségekre szakosodott csoportja. Az illető összesen 12,5 millió eurót kért a műalkotásokért. Az eladó, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, több műkereskedővel is felvette a kapcsolatot, akiknek tíz százalék jutalékot ígért a sikeres üzletkötés után. Svájcban, Mexikóban és Németországban is vadásztak a lehetséges vevőkre. 📢🎥La Policía de @generalitat interviene…

Amint végre kinyitja kapuit a hágai Mauritshuis végre képletesen és valóságosan is beleszagolhatunk a holland festészet legjavába. A lány gyöngy fülbevalóval című képet is őrző múzeum ugyanis Szagolj bele a művészetbe: Eltűnő illatok színekben kifejezve címmel rendez különleges kiállítást. A több érzékszervet is bevonó tárlaton az egyes festményekhez társított illatok teszik élőbbé az élményt.  A tárlaton a frissen mosott ruha illata Pieter de Hooch képén, vagy a nyári és téli parfümöktől illatozó 17. századi ékszerek, a pomanderek, sőt, az amszterdami csatornák odőrjét is érezheti a látogató Jan van der Heyden városi látképéről. Az illatok köré épített tárlat foglalkozik a szagok…

Négy, egykor Erkel Ferenc személyes használatában lévő tárgyat adományozott a gyulai Erkel Ferenc Emlékháznak Szőnyi Márta, a zeneszerző ükunokájának, Szőnyi Zoltán zongoraművésznek az özvegye – közölte Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke. A felajánlott tárgyak között van egy 1874-ből származó fényképalbum, amelyet a zeneszerző Hunyadi László című operája bemutatójának 30. évfordulóján, a 200. előadás emlékére kapott a Nemzeti Színháztól. Erkel karmesteri pálcájának faragott, elefántcsontból készült díszfogantyúja, valamint egy korabeli fénykép Liszt Ferencről, a zeneszerző pálya- és intézményalapító társáról szintén a gyulai múzeumhoz kerül, ahogyan egy névjegykártya is, melyet Liszt adott Erkelnek. Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája elmondta, a felajánlás…