Szerző: Borbély Zsuzsa

A Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás vezetésével Bartók Béla Concertóját ültette át a tánc nyelvére. Mivel a nagyzenekari műnek nincs szövegkönyve, így az együttes szabadon értelmezhette a darabot a tánc nyelvére fordítva. Ennek a szabad adaptációnak az eredménye, hogy maga Bartók Béla és Pásztory Ditta is megjelenik a Müpa színpadán a Bartók Tavasz keretében. Bartók Béla három évnyi szünet után, felkérésre komponálta nagyzenekari művét, a Concertót. Az 1943-ban, Amerikában komponált művébe beleszőtte betegségét, amely évek óta kínozta, honvágyát és az ország irént érzett aggodalmát, de azt az optimizmust és életszeretetet is, amelyet a feladat felébresztett benne. A Concerto zenéjére Jurovics…

Tovább

550 éve, 1471. május 21-én született Ajtósi Albrecht Dürer, akit Ajtósról származó édesapja miatt minden magyar kicsit a magáénak érez. Kolodko Mihály gerillaszobrász egy miniszoborral köszöntötte a művészt. A szobrocska kihelyezéséről készült videó május 21-én jelent meg az alkotó Facebook-oldalán, és ahogy lenni szokott, rögtön meg is indultak a találgatások, hogy hol lehet a pöttöm mű. Albrecht (Ajtósi) Dürer (1471–1528) képmásának elkészítésénél Kolodko valószínűleg inkább a bőség zavarával küzdött, mint a forráshiánnyal. A festő ugyanis meglehetős gyakorisággal örökítette meg magát – és menőbbnél menőbb cuccait, különös tekintettel a kalapokra. A szobron a vállára omló hullámos hajú művész egy ajtón tekint…

Tovább

A gyönyörű és gazdag meseillusztrációnak tűnő képek a lehető legjobb pillanatban érkeztek, hogy kiszakítsák a nézőket a járvány valóságából. A preraffaelita kifejezés itthon talán kevéssé ismert, de a festmények már sokaknak ismerősek lehetnek. A Nemzeti Galéria tavalyra tervezett tárlatát sikerült új időpontra tenni, így augusztusig Shakespeare szereplőitől a középkori legendák hőseiig számos legendás alak vendégeskedik a Vár kiállítótermeiben, de mellettük megjelennek az iparosodás szociális problémái is. Plesznivy Edit, a Vágyott szépség című kiállítás társkurátora, az Utópia szépsége című magyar kísérő kiállítás kurátora mesélt arról miben is hoztak újat ezek az alkotók. – A magyar közönség többségének idegenül hangozhat a preraffaeliták…

Tovább

Krulik Zoltán gitáros-énekes személyes dalai hangzanak el a Makám Mamilula című koncertjén, ahol az együttes jelenlegi tagjai mellett korábbi zenésztársaik is csatlakoznak hozzájuk. A Makám együttes koncertje május 20-án 20 órától követhető online a Bartók Tavasz keretében.  „Az elsőre titokzatosnak tűnő címet is (Cziglényi Boglárkával) együtt találtuk ki, melynek jelentését most nem árulom el, 20-án kiderül” – mesélte egy interjúban az alapító, Krulik Zoltán. „Bár nem lesz közönség, próbálunk majd úgy helyezkedni a színpadon, hogy ne az ürességnek, hanem egymásnak muzsikáljunk, ezáltal sokkal közelebb kerüljünk a képernyő előtt ülő nézőkhöz.” Az 1984-ben alapított Makám együttesben az elmúlt, lassan négy évtizedben…

Tovább

Saját ízlésüket és szenvedélyüket követve, nem didaktikus céllal merítenek számaikhoz a népdalokból, legyenek azok magyar, ír vagy épp cigány dallamok. Az Aurevoir. együttes koncertje 2021. május 16., 20.00-tól követhető a Bartók Tavasz fesztivál online felületén. „Semmilyen szempontból nem hagyományőrzés az, amit csinálunk. Azt pedig mindig hangsúlyozom, hogy nem szeretnénk aktualizálni vagy modernizálni a népdalokat. A népzene időtlen és örök érvényű, és minden korban aktuális lesz.” – hangsúlyozták ki a Rockstarnak adott közös interjúban Bartók Bélának arra a gondolatára utalva, miszerint „a népzene tehát a természet tüneménye… Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői.” A hat fővel induló, de jelenleg nyolc…

Tovább

A zene és a táncművészet több mint egy éve online közvetítések formájában érkezik otthonunkba. A művészek üres nézőtér előtt játszanak – kameráknak. A Bayerische Staatsoper köhögést és zacskócsörgést imitáló zajszimulátorral igyekszik a legélethűbb koncertélményt nyújtani a nézőknek, de mi a helyzet a kamera másik oldalán állókkal? Hogyan hat az üres nézőtér látványa, a közönség reakcióinak hiánya a művészekre – szakmailag és lelkileg? A kulturális intézmények és a szervezők „MacGyverként” próbálnak a rendelkezésükre álló eszközökkel megoldást találni arra, hogy a művészeknek fellépési lehetőséget, a közönségnek pedig az előadás élményét biztosítsák. Az online közvetítések jelenleg egyfajta zeneipari „szigetelőszalag” szerepét töltik be: egyben…

Tovább

Kolodko Mihály ismét lecsapott. A miniszobrok alkotója a Szabadság híd történelmének egy darabját és a közlemúltját ötvözte a pici műben. Kolodko Mihály megtalálta a méltó helyet a kicsi Ferenc József-szobornak, mely jóideje útitársa már, ugyanis a kerékpárja vázán himbálózva utazott az alkotóval. Most azonban két lakat segítségével szépen beilleszkedett a Szabadság híd egyik rácsára. A császár jelenléte nagyon is indokolt a legrövidebb budapesti Duna-hídon, eredetileg ugyanis az ő nevét viselte az építmény. A hidat 1896. október 4-én adták át Ferenc József jelenlétében, aki az utolsó szegecset maga verte be. Az uralkodó tiszteletére Ferenc József hídnak keresztelték. A főváros harmadik közúti…

Tovább

Sublód alá dugott lábak, rúdnak kinevezett bárpult – a leleményes szülők mindent megtettek, hogy a táncos növendékek otthoni gyakorlása ugyanolyan hatékony legyen, mint az iskolai. Chripkó Lili Anna fotós pedig dokumentálta és sorozatával elnyerte az idei Magyar Sajtófotó Pályázat Művészet kategóriájának első díját. Interjú és galéria! – Hogy jött szembe a téma? Miért kezdett foglalkoztatni a táncosok karantén alatti gyakorlása? – 2020 tavaszán a járványhelyzet az egész társadalmunkat kihívások elé állította. Szabadúszó fotósként én is pihenőre kényszerültem, a korábbi, állandó jövés-menéssel járó életem hirtelen megtorpant, és otthon a szorongásaimmal összezárva nagyon sokat gondoltam azokra, akik nálam is nehezebb helyzetbe kerültek,…

Tovább