Szerző: Csengery Kristóf

Egy harminchárom éves csellista és egy nyolcvanhárom éves zongoraművész. Magától értődik, hogy teljes harmóniában képesek együttműködni? A kérdésre sokan válaszolnak igennel, hiszen a zene, kiváltképp a klasszikus repertoár, semlegesíti a generációs különbségeket, felszámolva a határokat művész és művész között. Mások viszont úgy vélik, ez mégsem ilyen egyszerű, két muzsikus egymásra találása (különösen, ha fél évszázad választja el őket egymástól) szerencse dolga – és néha titka is van. Várdai István és Frankl Péter duója esetében valóban van titok, amire november 10-én derülhet fény a Müpában.  A magyar zongoraművészetben nem a Kocsis Zoltán-Ránki Dezső-Schiff András triász megjelenése idézett elő első ízben paradigmaváltást: hasonló…

Liszt Ferenc és Richard Wagner műveit alighanem a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyén is úgy hallgatjuk majd, mint legtöbbször: a 19. századi zene legnépszerűbb slágereiként. Holott e darabokkal találkozva arra is gondolhatnánk, hogy a két zeneszerző minden idők legnagyobb modernjei közül való: az egyik a szimfonikus zene és a zongoramuzsika arculatát változtatta meg gyökeresen, a másik a hagyományos operai esztétikát elvetve hozta létre a zenedráma műfaját. Nem elhanyagolható tény, hogy barátok is voltak, sőt életük alkonyán mint vő és após, rokonokká is váltak, közös leszármazottakkal. Ránki Dezső és a Győri Filharmonikus Zenekar 2018.10.25. Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Ránki…

Arvo Pärt évtizedek óta tartó óriási sikere némiképp beárnyékolta a 20. és 21. századi észt kortárs zene más alkotóinak munkásságát. Pedig közöttük is akadnak jó néhányan, akik érdemesek a figyelemre, például Tõnu Kõrvits (1969), Erkki-Sven Tüür (1959) vagy egy jóval korábbi generáció képviseletében Eduard Tubin (1905—1982). Az ő izgalmas, egyéni hangú művészetük világában invitál hangulatos „északi sétára” a Budapesti Fesztiválzenekar Kortárs Együttesének hangversenye, a Baltikum és Lengyelország kultúráját bemutató Európai Hidak 2018 fesztivál programjának részeként. Észtország fővárosa, a Finn-öböl partján elterülő Tallinn a térképen észak—déli irányban Stockholmmal egy magasságban található. Talán az északi vidék hangulatával függ össze, talán mással, mindenesetre…

Pályafutásának leghíresebb története sokat elárul egyéniségéről: 1990-ben, huszonegy évesen kisétált a Leedsi Nemzetközi Zongoraverseny elődöntőjéből, mert nem volt elégedett saját játékával. Az anyai ágon magyar származású Piotr Anderszewski elmélyült, igényes előadó, aki nem vonzódik a sablonos megoldásokhoz. A Müpában visszatérő vendég, legközelebb május 22-én hallhatjuk: a Skót Kamarazenekar társaságában szólaltatja meg Mozart két zongoraversenyét. Az egy híján ötvenesztendős lengyel művész egyike azoknak, akik felkeltették Bruno Monsaingeon érdeklődését. A francia filmrendező, aki az elmúlt fél évszázadban sorra készítette portréit az utóbbi évtizedek legjelentősebb muzsikusairól (Glenn Gould, Yehudi Menuhin, David Ojsztrah, Szvjatoszlav Richter, Grigorij Szokolov), már három munkáját szentelte a varsói születésű…

Ennél színgazdagabb példát aligha találnánk a zene kultúrák felettiségére: Kolumbia, Üzbegisztán és Ausztria találkozik Budapesten Beethoven, Bartók és Stravinsky jegyében. Egy számunkra oly kedves zenekar érkezik Budapestre Andrés Orozco-Estrada vezényletével, Yefim Bronfman zongoraművész közreműködésével, amely egykoron évtizedekig nem léphetett fel a magyar fővárosban. A Bécsi Filharmonikusok április 6-án koncerteznek a Müpában. Mikor: április 6. 19:30 Hol: Müpa, Hangversenyterem Mennyiért: 5500 – 19.900 Ft Az osztrák főváros 1842-ben alapított, legendás zenekaráról sok mindent el szoktunk mondani: hogy szoros szimbiózisban él a Bécsi Állami Opera szimfonikus együttesével; hogy a leghitelesebb bécsi zenei hagyományok nagy múltú és fényes jelenű letéteményese; hogy Bruno Waltertől…

Milánó legendás hírű operaházának koncertzenekara, a Filarmonica della Scala a zenés színház jelenlegi fő-zeneigazgatójának vezényletével érkezik Budapestre. Riccardo Chailly, akit nem először üdvözölhetünk a Müpában, romagnai és francia ősökkel rendelkezik — és a város szülötte. A műsor azonban, amelyet karmester és zenekara megszólaltat, színtiszta orosz program, mégis igen változatos: a szláv zene három gyökeresen különböző arcát villantja fel. Riccardo Chailly (1953) — akárcsak hajdani mentora, Claudio Abbado — vérbeli zenészcsalád sarja. Édesapja, a 2002-­ben nyolcvankét évesen elhunyt Luciano Chailly komponista volt: operák szerzője, akinek művei közül számosnak nem kisebb író jegyezte a librettóját, mint a Tatárpuszta alkotója, Dino Buzzati. Húga,…

Találunk a magyar múltban és félmúltban néhány zeneszerzőt, akivel szemben adósságaink vannak. Ilyen Weiner Leó, Lajtha László, Veress Sándor, Kósa György, Kadosa Pál – de a legtöbb elvégezetlen feladat súlya alighanem Dohnányi Ernő életművének megismerésével és megismertetésével, emlékének ápolásával kapcsolatban terheli a magyar zeneélet lelkiismeretét. Ezen a súlyon igyekszik könnyíteni az a hangverseny, amelyet Prunyi Ilona és muzsikustársai adnak a Fesztivál Színházban a komponista kamaraműveiből. Bartók és Kodály kortársa volt — de néhány évvel idősebb náluk. Ez a néhány év az utókorban jelképes jelentőségűvé növekedett, mert miközben Nagyszentmiklós és Kecskemét szülöttét az új, a modernség képviselőjeként könyvelték el az utóbbi…

Sokan ellenezték, mert a nemzeti függetlenség eszméjének elárulását látták benne. Mások örömmel üdvözölték, kedvező változásokat remélve a fordulattól. Nekik lett igazuk: 1867-ben az osztrák–magyar kiegyezés az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő, közel két évtizedes dermedtség után sok jót hozott az országnak, végeredményben a magyar történelem egyik legjobb fél évszázadának feltételeit teremtve meg. Idén ünnepeljük az esemény százötven éves jubileumát  – ez előtt tiszteleg budapesti fellépésén a Bécsi Filharmonikusok együttese is. Az utóbbi években nemcsak azt szokhattuk meg, hogy a Müpa és Európa egyik legfényesebb múltú, legendás szimfonikus zenekara között kialakult gyümölcsöző kapcsolat révén a Bécsi Filharmonikusok a Bartók Béla Nemzeti…

Kocsis Zoltán elhunytával zenei vezető nélkül maradt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A kulturális kormányzat úgy határozott, az egykori fő-zeneigazgató posztját betöltetlenül hagyja. Hamar Zsolt 2017. április 1-jétől zeneigazgatóként dolgozik az együttes élén. Az alábbi beszélgetésben a negyvennyolc éves karmestert kérdeztük az együttessel való kapcsolatának történetéről, pályafutásának korábbi állomásairól, terveiről. – Pályád kezdetén, sok évvel ezelőtt hosszabb ideig dolgoztál már a Nemzeti Filharmonikusoknál, az együttes állandó karmestereként. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. – Hét éven át, 1997-től 2004-ig voltam az Állami Hangversenyzenekar, majd a zenekar átalakulása után a Nemzeti Filharmonikus Zenekar karmestere. De ennél korábbi emlékeim is vannak az…