Szerző: Filip Viktória

Bár zenész nem volt a családban, a zene mindig is meghatározó volt Wiedemann Bernadett számára: a nagypapa lelkes gitárosként saját zenekart vezetett, az édesanyja pedig a zeneiskolában dolgozott, így kézenfekvő volt a zongora, majd az énektanulás. A Lovagkereszttel és második Artisjus-díjjal is kitüntetett mezzoszoprán a tanításról, a dalokról és a kortárs zene szépségeiről is mesélt. – Úgy tudom, legendás tanára, Bende Zsolt hatására látogatott el először az Operaházba zeneakadémistaként, és onnantól kezdve a sorsa megpecsételődött. Ön is sokat tanít. Mint a Weiner Leó Konzervatórium tanára és a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, mit szeretne átadni a növendékeinek? – A zene szeretetét mindenek…

Tovább

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől. – Bár a stream előadások nem adják vissza tökéletesen egy élő opera-előadás élményét, február végi beszélgetésünk idején ez az egyetlen lehetőség, hogy a nézők friss operaélményhez jussanak. Előadói oldalról hogyan fest egy ilyen produkcióra való felkészülés és milyen maga az előadás? – Fellépőként ugyanúgy készülünk egy-egy ilyen estére,…

Tovább

Az Opera Zenekar hangszerkincsei között nem csak régi, hanem kortárs mestermunkák is rejlenek. Kovács Tibor műhelyéből például kilenc vonó található a Magyar Állami Operaház birtokában, ebből hét minden nap gyakorlott kezekben forog. Amíg az egy hegedűs, két brácsás és négy csellista a könnyű használat előnyeit, addig a közönség az ebből fakadó jobb hangzást élvezheti. A Párizsban élő mestertől a vonók titkairól és szépséges világáról beszélgettünk. – Miért döntött úgy, hogy hegedűk helyett vonókat szeretne készíteni? – Azért mentem Cremonába, az Antonio Stradivari Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolába, mert ezzel szerettem volna foglalkozni, de arra gondoltam, hogy ha egyszer műhelyem lesz, jó lenne…

Tovább

Idén az „idő”, jövőre az „újjászületés” adja az Opera január elsejei koncertjének mottóját. E szó sokféle arcát csodálhatjuk meg ünnepi köszöntőben, kortárs és már klasszikussá vált zenében, új versben, valamint erre az alkalomra készített koreográfiában, sőt, festményben is. Mi most a nyitány zeneszerzőjét faggattuk.        Kovács Zoltán Erkel- és Istvánffy Benedek-díjas zeneszerző darabjai nagy részét a hangszeres zene és a versenyművek teszik ki, de az énekhang is jelen van az életművében: novemberben mutatták be például a Missa Pannonica című oratóriumának kibővített változatát. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. „Az Erkel Színházban sorra kerülő újévi hangversenyen elhangzó Három a tánc… című darabom egy…

Tovább

Az Opera nem csak azoknak a karmestereknek biztosít teret, akik már évtizedek óta magas színvonalat képviselnek, hanem azoknak az ifjabb dirigenseknek is, akikben ott az ígéret, a tehetség és az ambíció. Közülük szólítottuk meg Dobszay Pétert, Hámori Mátét és Török Leventét. Dobszay Péter a Dohány utcai Zsinagóga és a Gazdagréti Szent Angyalok Templom első orgonistája, továbbá a kortárs zene elkötelezettje, aki jövő tavasszal Az aranyműves boltja című prózai oratórium bemutatóját fogja vezényelni. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. „Ez egy prózai darab, amelynek a zenei világát most Krzysztof Penderecki műveiből kell megalkotnunk. Ez nem kis kihívás, mert egy operához képest egyértelműen…

Tovább

Miközben a Magyar Nemzeti Balettintézet az új tehetségeket keresett a tavaszi felvételik alkalmával, az intézménybe járó növendékek is kitettek magukért. Az utóbbi hónapokban több nemzetközi verseny első díját is hazahozták, a Tavaszköszöntő című házi előadáson is sikerrel adtak számot tudásukról, a Billy Elliot – a Musical című produkcióval pedig az év végi vizsgákra készültek. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Harmadik éve működik a Magyar Nemzeti Balett klasszikusbalett-előkészítője, ahol a tanulók tizenkét balettmester, a társulat jelenlegi és egykori táncosainak felügyeletével dolgoznak, Solymosi Tamás balettigazgató szakmai irányításával. A négy-tizenkét évesek korosztálytól függően hetente több alkalommal, reggel és este is gyakorolnak, modern tánc,…

Tovább