Szerző: László Ferenc

A szoprán és a tenor rendszerint párt, sőt mi több, álompárt alkot az operaszínpadon – és ez gyakorta így történik a való életben is. A február 10-i Ring Estély két sztárvendége, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak is szép példa erre. A mediterrán szenvedély és a szláv líraiság találkozása: félszemmel a bulvár felé sandítva akár így is jellemezhetnénk a szicíliai felmenőkkel rendelkező francia tenorista és felesége, a lengyel muzsikusfamíliából származó szoprán párkapcsolatát, amelyet 2016 novemberében, Wrocławban házasságkötéssel is szentesített a két világjáró énekes. Az egészen bizonyos, hogy Roberto Alagnával kapcsolatban teljesen indokoltan juthat eszünkbe a szenvedélyesség és a délszaki temperamentum, hiszen…

Tovább

Egy teljes estényi Schubertiáda, nagyszerű művészvendégek és egy több mint ötven éve működő, ám mindmáig fiatalos lendületű kvartett: ezt ígéri a Kodály Vonósnégyes januári koncertje. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg, A magyar kvartetthagyomány utazó nagykövete — és egyszersmind rangidős reprezentánsa: ez az 1966-­ban megalapított, mai nevét 1972 óta viselő Kodály Vonósnégyes. A hajdan a Zeneakadémia akkori növendékeiből alakult együttest (amelynek a hőskorban a nemrég elhunyt kiváló gordonkaművész, Devich János is tagja volt) ma a primárius Falvay Attila, Fejérvári János, Éder György, valamint a legfrissebb tag, a vonósnégyeshez 2015­-ben csatlakozott Bangó Ferenc művészi együttműködése tartja meg régi jó hírében. Ez…

Tovább

Ókovács Szilveszterrel, az Operaház főigazgatójával az európai példákról, az Operaház jelenéről és az operajátszás középtávú jövőjének néhány fontos témájáról beszélgettünk. – A világ operaházai (és szimfonikus zenekarai) immár hosszú évek óta hatalmas energiákat fektetnek be a jövő közönségének kinevelésébe. Meg lehet-e vonni már valamiféle mérleget? – Olyasféle imbolygó, nehezen megválaszolható kérdés ez, mint Vörösmartyé, hogy a könyvek által ment-é elébb a világ? Amikor a Royal Philharmonic Orchestra elkezdte a klasszikusokat popritmusban játszani, gyerek voltam, tetszett a dolog. Zeneakadémistaként már a víz kivert az ilyesmitől, de függetlenül attól, én épp mit gondoltam róla, a maga plebejus módján hatott, emlékszem valami popprojektre…

Tovább

Mozart szülővárosából valók, választott nevük a reneszánsz zene firenzei bölcsőjét idézi, s hatvanöt esztendős együttesként játékuk váltig nem a nyugdíjkorhatárt juttatja az eszünkbe, hanem az örökkön fiatalos nyitottságot teszi érzékletessé. Egykorú források tanúsága szerint a felnőtt Mozart, okkal vagy ok nélkül, de nem volt túl jó véleménnyel önnön szülővárosáról, a Salzach partján elterülő hercegérseki székhelyről. Hiába, hála a zenetörténet meg a városmarketing több generációnyi, összehangolt fáradozásainak, úgy lehet, Salzburgról elsőként mindörökké Mozart neve jut majd a legtágabban értelmezett zeneszerető közönség eszébe. Ettől a ténytől korántsem függetlenül, ha intézményről esne szó, akkor ugyanitt okvetlenül az Ünnepi Játékoké lenne az elsőség, míg…

Tovább

Sokan már akkor is féltették, amikor még csupán feleennyit énekelt. Ám László Boldizsár, a 2017/18-as évad egyik Kamaraénekese láthatóan, sőt hallhatóan jól bírja az extrém terhelést, és kimondottan szereti a tenort próbáló, nagy feladatokat. – Edita Gruberovával közös Roberto Devereux-előadással zárta a szezont, majd egy hét múlva Cavaradossit énekelt a szegedi Dóm téren. Sűrű napjai voltak… – Inkább sűrű évek. Próbálom visszafogni a tempót, rég nem vállalok el minden felkérést, nehogy a minőség rovására menjen a sok feladat, de igazából élvezem, hogy ennyit bírok. Ahogy az is hihetetlenül boldoggá tesz, hogy egy olyan csodával dolgozhattam együtt, mint Gruberova. A 2017/18-as…

Tovább

Tőlük kaptuk a flamencót, Pedro Almodóvar filmjeit, de még Bánk bán Melindáját is: az Európai Hidak fesztiválja idén Spanyolországot állítja a középpontba. Felfedezések – messze túl a spanyolviaszon.

Tovább

Bölcs, céltudatos és kibillenthetetlen nyugalmú, ő a szőke nős viccek eleven cáfolata és az operavilág Meryl Streepje. Hat évvel első operaházi koncertjét követően Renée Fleming ezúttal az Erkel Színház vendége volt. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. „Nagyszerű élc kering arról, hogyan is látja egy operaház igazgatója az énekesek pályafutásának öt szakaszát: Ki ez a Renée Fleming? Szerezzék meg Renée Fleminget! Szerezzék meg olcsón Renée Fleminget! Szerezzék meg Renée Fleming fiatalabb kiadását! Kicsoda is ez a Renée Fleming?” Magyarul is megjelent könyvében (A belső hang) maga az élc tárgya adta elő ilyen elegáns öniróniával, valamint kikezdhetetlen élet- és…

Tovább

Az egyikük egy munkamániás tenor, a másik talán a legjobb rosszfiú a basszbaritonok sorából. A Háry Estély két sztárvendége közül Ildebrando D’Arcangelot már bemutattuk, ezúttal pedig Aleksandrs Antoņenkoval ismerkedünk meg. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A negyvenegy éves lett tenorista, Aleksandrs Antoņenko az elmúlt szűk évtized nagy felfedezettje – és hőse, hiszen bátor emberek sorsát énekli meg és játssza el a legfontosabb operaházak színpadán. Radames, Manrico, Cavaradossi és a nagy erejű Sámson gyakori alakítója, s egyszersmind a New York-i Metropolitan Opera legelső nem feketére mázolt Otellója korántsem az egyetlen világhódító lett muzsikus napjainkban, gondoljunk csak a mezzoszoprán…

Tovább

A Háry Estély egyik sztárvendége Ildebrando D’Arcangelo lesz, aki a legjobb rosszfiú a basszbaritonok sorából. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Habár erről meglehetősen ritkán ejtünk szót, azért az opera világához nemcsak a zene és a dráma izgalmas és emelkedett elegye vonz sokunkat, hanem az a természetes vágy is, hogy a színpadon igazi nőket és igazi férfiakat láthassunk. Mielőtt még bárki is fölhördülne, sietve jelzem: ez az óhaj teljességgel összhangban áll a műfaj több mint négy évszázados történetével. Merthogy a nagy, közepes és kis mesterek egyaránt arra törekedtek már a kezdetektől fogva, hogy ábrázolják és felmagasztalják közös emberi…

Tovább