Szerző: Papageno

190 évvel ezelőtt, 1827. március 26-án hunyt el Ludwig van Beethoven Bécsben. A március 29-én tartott temetési menetben a becslések szerint több tízezer ember vett részt. A fáklyavivők között volt Franz Schubert is, aki másfél évvel később halt meg, kérésére Beethoven mellé temették. Az évfordulón idézzük fel Beethoven legnagyobb hatású és talán legismertebb művéhez, a 9. szimfóniához kapcsolódó legérdekesebb részleteket. Beethoven 9. szimfóniájának negyedik tételét az Európa Tanács 1972-ben választotta Európa jelképévé. 1985-től hivatalosan is az Örömóda lett az Európai Unió himnusza. Beethovennek ez volt az utolsó szimfóniája, amit 1824-ben, mindössze három évvel a halála előtt fejezett be. A mű…

Tovább

Az elmúlt hetekben a véleményvezérnek számító Alex Ross és Ted Gioia is összegezte a zenekritika aktuális helyzetét. Bár Ross a klasszikus, Gioia pedig a popzene felől nézi a területet, gyakorlatilag ugyanazt látják. Teljesen egyetértenek abban, hogy a kultúra többi területének kritikusa is nehéz helyzetben van, ami az állandó státuszok elvesztését, a szabadúszó létformát jelenti. Alex Ross szerint a professzionális kritika háttérbe szorulása a digitális éra hozadéka, és idézi egy kanadai lap rovatvezetőjének emailjét: „Egyszerűen senkit nem érdekel az online felületen (ti. bármilyen előadó-művészeti műfajról szóló kritika – a szerk.), és szinte mindig ezek azok a cikkek, amelyeket a legkevesebben kattintanak.” Az persze…

Tovább

A Bartók Rádió Napja „A rádiózásnak igenis nagy jövője van, mert a rádió a háttérben is, az autóban is szólhat.” A Bartók Rádiót ősz óta vezető Devich Mártonnal készült interjúnk itt olvasható. Idén március 25. a Bartók Rádió Napja. Az eseménysorozat délben kezdődik, az érdeklődőket ingyenes koncertekkel és izgalmas vetélkedővel várják a 6-os Stúdióban és a Márványteremben. Az egyes programok kezdési időpontjai: 12:00 Kolindák – Bartók és a népzene; 13:00 Az Angelica Leánykar énekel; 14:00 Játssz ma a 6-osban!; 15:30 Fiatal művészek pódiuma; 17:00 Az Anima Musicae hangversenye; 18:00 Klasszikus és jazz Brit invázió a BJC-ben A 606@BJC, azaz a harmadik napja tartó londoni-budapesti klubközi…

Tovább

Az elismeréseket március 25-én, Bartók Béla születésének 136. évfordulóján adták át a Zeneakadémián. A Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1983-ban hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést – Pásztory Ditta akaratának megfelelően – azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez. Takács-Nagy Gábor hegedűművész és karmester páratlan életútját összefoglalva Devich János professor emeritus felidézte a Takács Quartet primáriusaként szédületesen gyors karriert befutó…

Tovább

2017. április 21-23. között a Levente Alapítvány a Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel közösen rendezi meg Szentendrén az I. In Medias Brass Nemzetközi Rézfúvós Kamarazenei Fesztivál és Versenyt. A megmérettetésre huszonhét együttes jelentkezett Magyarországról és külföldről egyaránt, ami összesen 117 versenyzőt jelent. Az ingyenes esti hangversenyeken olyan előadókat hallhatnak, mint Steven Mead angol eufónium művész, Kazuhiro Nakamura japán tubaművész és Dr. Hőna Gusztáv harsonaművész. Az ünnepélyes nyitókoncerten az In Medias Brass Rézfúvós Kvintett játszik, repertoárján egy különleges mű, Gershwin Kék rapszódiájának átirata is szerepel. A szólista Fejes Krisztina zongoraművész lesz. A verseny nyilvánosan látogatható és az érdeklődők aktív részesei lehetnek…

Tovább

80 éves korában elhunyt Szabó Tibor. A karnagy közel negyed századon át volt a Bartók Konzervatórium igazgatója. A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nevében Molnár Szabolcs zenetörténész búcsúzott: „Néhány hete, születésnapján szerettük volna köszönteni, de üzent, hogy egy kicsit gyengélkedik. Mi pedig bíztunk abban, hogy hamarosan pótolhatjuk majd a találkozót. Szabó Tibor 1960-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Iskolateremtő mesterek, Vásárhelyi Zoltán és Szőnyi Erzsébet növendékeként nem lehet véletlen, hogy ő is iskolateremtő pedagógussá vált. Sokoldalú muzsikus volt, aki szervezőként, karmesterként és karnagyként is tevékenykedett, de fő hivatása mindig is a…

Tovább

Ernest Bloch Jewish Life No. 1 (1924) című alkotásából játszott részletet Yo-Yo Ma a New York-i Neue Galerie-ben. A művész Gustav Klimt talán leghíresebb alkotása, az Adele Bloch-Bauerről készített portré előtt adta elő a műrészletet. A gordonkaművészt a festmény történetét feldolgozó Hölgy aranyban című filmalkotás ihlette meg, amelynek egyik jelenetében Adele édesapja ugyanezt a művet játssza búcsúzóul, mielőtt bécsi otthonukban rájuk törtek voltan a Gestapo tagjai. https://www.facebook.com/Neue.Galerie.New.York/videos/10155028805290822/

Tovább

Antonio Gadés táncos és koreográfus 2004-ben hunyt el. Halálának tizedik évfordulójára kollégái az ő szellemiségében gondolták újra egyik izgalmas művét. A Fuego, azaz a Tűz 1989-ben, Manuel da Falla Bűvös szerelem című balettzenéjére készült (innen az előadás eredeti címe, az Amor brujo). A darabbal Antonio Gadés különös kapcsolatot ápolt: a hatvanas években, a Scala balettegyüttesében táncolt a műben, majd évekkel később, Chicagóban, már koreográfusként tért vissza hozzá. A Bűvös szerelem a Carlos Saura rendezővel készített trilógia egyik darabja, az 1981-es Vérnász és az 1983-as Carmen után, 1986-ban mutatták be. A Carmen Gadés társulatának repertoárjára került, a világot bejárták az előadással, a…

Tovább

Kocsis Zoltán életműve előtt tiszteleg legújabb dupla korongos kiadványával „Kocsis Zoltán – A Tribute” a Hungaroton. A többek között Chopin, Debussy, Rachmaninov és Bartók műveit tartalmazó válogatáslemezek középpontjában a közelmúltban elhunyt zongoraművész-karmester áll. „Ami talán egy évszázadban egyszer-kétszer ha akad, az Kocsis Zoltán muzsikusi nagysága. Ritka kincsünk van, vigyázzunk rá!” – írta 1970. március 21-én az akkor még nem egészen tizennyolc éves fiatalemberről Kroó György, a korszak mértékadó zenekritikusa. Hatalmas szakmai érdeklődés kísérte Kocsis Zoltán pályakezdését, s még nagyobb várakozás előzte meg a karrier folytatását – ennek minden súlyával, felelősségével. Köztudott, hogy sokan összeroppannak a hatalmas teher alatt: a csodagyerekek,…

Tovább

Ezt állítja az Indianapolisi Szimfonikus Zenekar (ISO) 62 éves fagottosa, John Wetherill aki beperelte az együttest. A zenész a bíróságra beadott iratok szerint 17 oldalon sorolta fel azokat az eseteket, amelyekben az ISO-t 2011 óta dirigáló zeneigazgató, a jelenleg 34 éves Krzysztof Urbanski diszkriminálta az 40 év fölötti muzsikusokat. Wetherill az elmúlt öt évben elszenvedett megalázó helyzetek mellett arról is szót ejtett, hogy 2012 óta az idősebb zenészek jórészt Urbanski miatt hagyták el a szimfonikus zenekart, a helyükre felvett fiatalabb zenészeknek viszont nem járt sem a szenioritás miatt járó pótlékok, sem a nyugdíj-biztosítási alapba fizetett bónuszok. Az ISO volt első…

Tovább