Szerző: Színházi Kritikusok Céhe

A legjobb előadás kritikusdíját a Kertész utcai Shaxpeare-mosó, az Örkény Színház előadása, Bodó Viktor rendezése kapja. A műfaj nyelv. A művészet változatos, sziporkázóan gazdag nyelvrendszere. Egymástól eltérő kifejezőeszközök kavalkádja. Hangjegy… szín… szó… emberi mozdulat. Amit kifejez vele – a belső tartalom – viszont közös. Közös gondolkodás a létezésünkről. A művészet válasza a múltból előhömpölygő, jövőbe mutató jelenre. Mert a művész vátesz, aki különleges hajlamánál fogva érzékeny precizitással méri föl korának folyamatait, és ezzel, így vagy úgy, de képes kijelölni a lehetséges jövőt. Bár akkor – real time-ban – még nem tudtuk, Bodó Kertész utcai Shaxpeare-mosója egy új korszak kezdete volt.…

A legjobb színészi alakításért járó kritikusdíjat az Újvidéki Színház Anna Karenina című előadásában a címszerep megformálásáért Béres Márta kapja. Tudod, mit szeretek Béres Mártában? – fordultam oda egy fiatal kritikuskollégámhoz még a szavazás előtt. Hogy elvárja, hogy jelen legyek. Ő nélkülem nem játszik. Hogy én kényelmesen üljek a piros bársonyszékben, ő meg nevessen, sírjon, alakoskodjon, belefeszüljön Tolsztojba, Shakespeare-be, Csehovba, na, azt már nem. Merthogy az ő színházának nem ez a dolga. Az ő színházának az a dolga, hogy rászoktasson minket az igazságra. És ebbe feszüljön bele. Ezért vele nincs is olyan, hogy kellemes előadás. Egészen egyszerűen nem hagy békén minket…

A Színházi Kritikusok Céhének szavazatai alapján a legígéretesebb pályakezdőnek járó kritikusdíjat Nagy Péter István kapja. Celldömölkiként szinte beleszületett a Soltis Lajos Színházba, ez lett egyik nevelő iskolája. Diákkorában már részt vehetett az együttessel dolgozó és a hatvanas-hetvenes évek kísérleti színházának hagyományait továbbvivő Solténszky Tiborral, Katona Imrével és Somogyi Istvánnal, de ugyanígy az erdélyi rendezők kiválóságával, Bocsárdi Lászlóval is. Útja mégsem a színház felé vezetett: az ELTE-n pszichológia szakra iratkozott be. Nem lett hűtlen a színházhoz sem: nemcsak az egyetemi szakdolgozatának tárgya utalt a színházra, hanem részt vett a Nemzeti Színház rendezőgyakorlati programjában is. 2015-től az SZFE fizikai színházi rendező-koreográfus szak…

A Színházi Kritikusok Céhének különdíját 2021-ben a járványhelyzet alatti online jelenlétért a Trafó – Kortárs Művészetek Háza kapja. A vírus aktuális variánsai, az újabb kihívások közepette már szinte nehéz felidézni, újra átérezni azt a kezdeti, elemi bizonytalanságot, amit az első lezárások okoztak. Akkor még sejteni sem lehetett, hogy mi és meddig lesz, nem voltak még vakcinák sem, nem edződtünk még hozzá ehhez a sci-fibe illő helyzethez. A színházakat az egész világon bezárták, amely sohasem látott egzisztenciális, anyagi és alkotói krízishez vezetett. Hirtelen – Jürgen Habermas szavaival élve – rengeteg tudásunk lett a nem-tudásról, amit kár lett volna tagadni. Közben mintha…

A Színházi Kritikusok Céhének Kurázsi díját a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, oktatói és dolgozói kapják, akik kiálltak egyetemük szabadságáért. Hány olyan esetre emlékszünk az elmúlt évtizedből, amikor valaki szembe akart, szembe mert és szembe tudott szállni a hatalommal, és homokszemekkel tudta teleszórni a könyörtelen gépezet fogaskerekeit? Hányszor láthattuk, hogy a hatalom baltája beletörik valamibe, vagy ha bele nem is törik, de legalább alaposan kicsorbul? Hányszor tudott a színház igazán hangosan, látványosan és összehangoltan kiállni a saját alapvető értékei és erkölcsei mellett? Hányszor tapasztalhattuk, hogy igazán zsigeri, azonnali és egyértelmű reakció érkezik az elnyomásra? Egyszer egészen biztosan. Akkor, amikor a…

A Színházi Kritikusok Céhe posztumusz különdíjjal tiszteleg Lengyel Anna dramaturgi, műfordítói, színházszervezői munkássága előtt. Persze, a világ legnagyobb igazságtalanságai között tartom számon, hogy Anna nem veheti át a Színikritikusok díját, mert meghalt. Odaadhattuk volna neki például a Black Riderért – elég sokat küzdött érte, hogy Tom Waits és Williams S. Burroughs avantgárd „musicaljét”, amely eredetileg jó harminc évvel ezelőtt, Robert Wilson szcenírozásában indult világhódító útjára, itthon is láthassuk Ascher rendezésében. Mert Annának ez az akciója, mint cseppben a tenger, mutatja a túl rövid pályája egészét. Világpolgár, illetve világszínházi polgár volt, akinek olthatatlan és kielégíthetetlen kíváncsisága révén mindannyian sokat tanultunk; megismertünk…

2020-ban a 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színházi alkotója, a színész, színházalapító, színészpedagógus Csíky András kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. A Színházi Kritikusok Céhe a 2005/2006-os évadban, kivételes jelleggel posztumusz életműdíjat adományozott a tragikus hirtelenséggel elhunyt Bertók Lajos színművésznek. 2011 óta a tagság évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a…

Idén 40. alkalommal adja át a Színházi Kritikusok Céhe az évad kiemelkedő teljesítményeinek díjazására szolgáló Színikritikusok díját. A négy évtized érdekességeiből szemezgettünk. Miből lesz a cserebogár? Az 1998/1999-es évadban díjazták először a legígéretesebb pályakezdőket, azóta 14 színművész, 4 rendező és 1 mindkét területen működő alkotó kapta meg az elismerést. Vannak köztük olyanok, akik később – vagy akár még ugyanabban az évben! – „felnőtt” alkotóként is a legjobbnak bizonyultak: Hámori Gabriella, Keresztes Tamás, Krisztik Csaba, Schilling Árpád, Szandtner Anna, Székely Kriszta, Tasnádi Bence, Tenki Réka. Kritikusok voltak, kritikusdíjasok lettek Szokták mondani – nem kevés malíciával –, hogy abból lesz színikritikus, aki alkotóként nem elég tehetséges. (Természetesen ez nem így…

Szeptember 22-én 40. alkalommal alkalommal adják át a Színikritikusok díját. Kik a négy évtized rekorderei? Összeszedtük! Az abszolút rekorder Szakács Györgyi jelmeztervező, aki 14 alkalommal kapta meg a díjat. A képzeletbeli dobogó második fokán két rendező osztozik 13-13 kritikusdíjjal: Zsótér Sándor, valamint az íróként is díjazott Mohácsi János. Ascher Tamás 11 rendezéséért kapott díjat. Fodor Tamás 10 kritikusdíjából 8-at rendezőként kapott meg, 2-szer színészi alakításait értékelték a szavazók, és megkapta a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját is. Rendezései közül 7 gyerekelőadás, amivel a kategória csúcstartója. Pintér Béla szintén sokoldalú színházi alkotó: 8 rendezése és 2 drámája ért kritikusdíjat. 7-7 díja van…

A Színházi Kritikusok Céhének ide életműdíjasa Pogány Judit, aki a Kritikusdíj 40 beszélgetéssorozat következő vendége lesz június 4-én. A Színházi Kritikusok Céhe évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához. A díjat első alkalommal 2010-ben adták át, az eddigi életműdíjasok: Törőcsik Mari (2011), Senkálszky Endre (2012), Zsámbéki Gábor (2013), Fodor…