Szerző: Thurzó Zoltán

László éneklőkanonok 1346 és 1358 között irányította a váradi káptalani iskola zenei tevékenységét. A szóban forgó esztendők okleveleiben sűrűn említik nevét. A Nagyváradi éneklőkanonokok történetének folytatása következik. Így többek között egy 1357-ben keletkezett oklevélben is olvashatunk László éneklőkanonokról. A szöveg szerint Perus Mihállyal, a király emberével a Szatmár megyei Szamosszeg határait járta, és annak birtokába iktatta be Mihályt, György fiát, a királyi pecsétgyűrű jegyzőjét. László mester, Gergely fia, a préposttá lett Fülöp utóda a cantori pályán. „Bullás ez is, a bulláért 34 forintot fizetett” – írja róla a krónikás. 1366-ban György (egyes források szerint: Gergely volt a neve) vezette a…

Az éneklőkanonokokról ránk maradt adatok hiányosak, soknak csupán nevét őriz­te meg a krónika – a váradi püspökség szolgálatában eltöltött évek feltüntetésével. Ezek a források azonban – minden hézagosságuk ellenére – rendkívül fontosak számunkra, hiszen Nagyvárad zenei életének sokszázados múltjára derítenek fényt. Folytatom nagytatám, Thurzó Sándor tanulmányának ismertetését a nagyváradi éneklőkanonokokról. Jelenlegi ismereteink szerint az első megbízható adat nagyváradi éneklőkanonokokról 1199-ből származik. A feljegyzések szerint ekkor egy M-mel kezdődő nevű cantor állt a püspökség szolgálatában. Bár ő az első muzsikus, akiről tudomásunk van, de nem ő alapozta meg a nagyváradi egyházi zene elméleti és gyakorlati oktatását, hanem az ismeretlenség homályában rejtőzködő…

A cantor kötelessége volt, hogy a kórusra járó klerikusokat zeneileg felkészítse; az el­méleti és gyakorlati oktatást ki kellett terjesztenie a helyes éneklés tudományára is, hogy az előadók az officiumon hibátlanul szerepel­jenek. Múlt héten a nagytatám által a nagyváradi éneklőkanonokokról szóló tanulmány ismertetésébe kezdtem bele, amit jelen írásban is folytatok. A fentebb említett forrás felsorolja, milyen napokon lehetett és kellett kötelességszerűen foglalkozni a zenével, egyben azt is előírja, hogy succentor belátása szerint mikor hívhatja össze az iskolásokat a megszabott énekek leírására. A szóban forgó forrás meghatározza a caratorság jövedelmét is. Az előírások pontosak és kategorikusak ebben a tekintetben is; akár van…

Érdekes egybeesés, hogy születésem éve megegyezik nagytatám azon zenetudományi publikálásával, amely első alkalommal dolgozta fel – felkérésre ilyen kompakt formában – egyetlen tanulmányba sűrítve a nagyváradi éneklőkanonokok történetét egy akkor forradalminak tekinthető romániai magyar zenetudományi kiadványsorozat egyik kötetében, a Zenetudományi írásokban. Azt lehet tudni erről a sorozatról, hogy „három évenkénti megjelenése minden publikálónak időt biztosított az alapos munkára, rendszeres kutatásra serkentette a tanulmányok szerzőit, ugyanakkor szakmailag is igényes publikációs fórumként bizalmat szavazott a fiataloknak, illetve a kevésbé ismert kutatóknak is. Az első romániai magyar nyelvű zenetudományos kutatás eredményeit összegező kiadványsorozat összesen öt kötetet élt meg: első kötete 1977-ben, az utolsó,…

A történelem 157. pápája, VII. Gergely idejében járunk, akinek nevéhez több komoly döntés és enciklika kötődik. Ezek közül főleg az 1074-es lentei zsinat eredményeképpen, elsősorban a szimónia ellen tett lépéseit, valamint a cölibátus, vagyis a papi nőtlenség bevezetését ismerjük. Személye több ponton kapcsolódik I. (Szent) László királyhoz, s ezáltal Váradhoz, valamint az itt alapított prépostsághoz. Még jobban leszűkítve pedig ennek falain belül a zenei nevelés kezdeteihez, és ennek aktív tanítóihoz. A középkorban a zenei nevelés legállóképesebb perspektívája a katolikus egyház közbenjárásával valósulhatott meg. Mindmáig fennmaradtak azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy már a 12. században európai szintű zeneművészet virágzott Váradon.…

Verba volant, scripta manent. A szó elszáll, az írás megmarad. Ez a latin közmondás körvonalazza legjobban azt a szándékot, amely a teljesség igénye nélkül, olvasmányos módon próbálja bemutatni szülővárosom zenei életét. A legfontosabb pillanatoknál meg-megállunk majd, és azokat tömören ismertetni is fogom. Sokan beszélnek a nagyváradi zenei életről, de írott formában szerintem nem minden részlet ismeretes. A helyi zenetörténelmet egy számunkra „másik korban” sokan ismerték. Egykor a zenetudománnyal foglalkozók mindenhonnan felkeresték Nagyváradot. Nem is olyan rég zenekutatók, monográfiák szerzői, New Yorktól Pekingig, Sydneytől Oslóig Thurzó Sándorhoz – nagytatámhoz – fordultak, ha a kutatásaikban Nagyvárad neve felvetődött. Írtak és egyből utaztak,…