Szerző: Tóth Anna

Humor, játék, kolorit és dallamgazdagság — azaz A mosoly országa, a bécsi arisztokrata lány és a kínai diplomata szerelmének romantikus meséje. Lehár Ferenc 1929-ben bemutatott operettje hamar a műfaj toplistájára került, és máig nem veszített népszerűségéből. Gyakran és sokféleképpen állítják színpadra, mindenki a maga elképzelése szerint fogalmazza meg a mű lényegét és választja ki azokat az eszközöket, amelyekkel azt megjeleníti. A Müpa Sanghajban és Budapesten is színre kerülő előadását Káel Csaba rendezi. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Hangsúlyos eleme az előadás koncepciójának, hogy az európai szerepeket európaiak éneklik, a kínaiakat pedig ázsiaiak. Ez a zene vagy a látvány…

„Ez az ember lángész” – ezt nyilatkozta Donizetti A két Foscari meghallgatása után. A darab elejétől a legvégéig feszültséggel teli, izgalmas és érdekes, szépségét első hallásra is visszaidézhető dallamok, egyedülállóan megkomponált kórusjelenetek határozzák meg. A ritkán játszott operában megjelenik a Verdi névjegyének is tekinthető baritonszerep, a legendás apafigurák egyike. November 27-én a világhírű Leo Nuccit láthatjuk Francesco Foscari szerepében a Müpa hangversenytermében. Ha igaz, hogy senki nem tudott úgy zsákolni, mint Michael Jordan, golfütő lengetésében nem volt párja Tiger Woodsnak, utánozhatatlan volt Paul Newman mosolya és a tűsarkú cipőben járás királynője Marilyn Monroe volt, akkor a Müpa közönsége ezúttal az…

Nem kétnemű és nem operálták meg, de lehet, hogy kicsit megmaradt gyereknek — hangsúlyozza szinte minden nyilatkozatában a francia kontratenor-fenomén, Philippe Jaroussky. Annak idején hegedülni tanult, de előfordult az is, hogy énekével Callast utánozgatta. Aztán egy kontratenor-koncert kapcsán kiderült: ez az ő útja, ezen kell járnia. S bár zeneileg készen állt e speciális repertoár megszólaltatására, évek hosszú sorára volt szükség a megfelelő technika elsajátításához. Az 1999-ben feltűnt énekes már egy évvel később rendszeresen játszott a párizsi Théâtre des ChampsÉlysées-ben Händel-, Vivaldi- és Scarlatti-darabokban, 2008-ban övé lett Franciaországban „Az év albuma” díj. „Gyönyörű, ahogy frazeál,finom előadása, érzékenysége mélyen megérinti a hallgatót”…

Cesare Lievi kettős életet él: német nyelvterületen éppúgy otthon van, mint hazájában. Sőt manapság többet dolgozik külföldön, mint Olaszországban. S hogy miért? Megtudjuk abból a beszélgetésből, amelyre a Müpa új Trisztán-előadása kapcsán került sor. A sokoldalú Cesare Lievi műfordításai közül számos Hölderlin-, Goethe-, Tieck-, Hofmannsthal- és Lorca-mű forog a piacon, rendezett – többek között – Kleistet, Pirandellót, Arthur Millert prózai színházakban. Operarendezései közül feltétlenül megemlítendő a Titus kegyelme, a Riccardo Muti zenei irányításával megvalósult Parsifal és A két Foscari, Rossini Hamupipőkéje, amelynek színpadra állításában a Metben is közreműködött, Richard Strauss Ariadnéja, Schnittke Gesualdója és a wagneri tetralógia Siegfriedje. Rendezte Cecilia…

„Vezényelni olyan érzés, mintha a zenéből merített energia révén repülni kezdenénk, magunkkal ragadva a muzsikusokat is. Mindig alig várom, hogy az együtt megtett utazásnak folytatása legyen” — nyilatkozta Lars Vogt, aki már tizenhárom évesen ifjúsági zongoraversenyt nyert, és aki március 24-én Beethoven-programmal érkezik a Müpába a Royal Northern Sinfonia élén. Legjobban Bach János-passióját szereti, legkevésbé Liszt Magyar rapszódiáit. Leggyakrabban a telefonján hallgat zenét, a legelső CD-n, amit megvett, Daniel Barenboim játszott Mozart-zongoraversenyeket. A legutóbbin pedig Dietrich Fischer-Dieskau énekelte Schubert összes dalát. – Zongorista és karmester egy személyben. Mindkét tevékenység teljes embert igényel, hiszen elengedhetetlen a napi gyakorlás, a folyamatos megújulás, repertoárbővítés. Hogyan osztja be…

A dal amerikai nagykövete. Százötven albumon énekel, egy Grammy-díj, öt Edison-díj és a Grand Prix du Disque tulajdonosa. Operaénekesi karrierje egyedülálló: jut hely benne a zenei nevelésre fordított figyelemnek és zenetörténeti kutatásoknak is. Annette Dasch és Piotr Beczała társaságában Thomas Hampson bécsi operettesten lép fel a Müpában. Kétlaki életet él. Bécsben éppen úgy otthon van, mint New York­i lakásában. Büszkén vallja, hogy tiszteletbeli bécsiként ismerik el Ausztria fővárosában, és amikor a Bécsi Filharmonikusoknak ítélték a Baden Baden­i Kulturális Alapítvány Herbert von Karajan­díját, őt kérték fel a laudációra. Az operától az oratóriumokon és dalokon át az amerikai musicalig szinte mindent éneklő…

Azt mondják, neki találták ki a belcanto műfaját. Az a hír járja, hogy Donizetti Elisabettájának londoni előadása előtt faxon kapta meg a kottát, s egy repülőút alatt színpadi próbára alkalmas színvonalon sajátította el az opera tenor szerepének szólamát. A könnyed, elegáns, líraian gyengéd és hősies erőt sugárzó Juan Diego Flórez szülőhazájában, Peruban már minden kitüntetést megkapott, nemzeti hősként bálványozzák, az egyik kétsolos bélyegen az ő portréja látható. Esküvőjét élő adásban sugározta a televízió a limai katedrálisból. A szertartást celebráló püspök azt mondta: „ez nem egyszerűen a ti esküvőtök; ez az egész ország menyegzője”. Bárhol énekel a világon, a nézőtéren mindig…

„Sokak talán furcsának tartják ezt, de én a szerencse fiának érzem magam.  Sok dolog volt az életemben, ami előszörre nem sikerült, de soha semmit nem adtam fel harc nélkül. És emellett mindig voltak olyan emberek, akik mellettem álltak, akik hittek bennem” – foglalta össze röviden küzdelmes életét Thomas Quasthoff. A német énekes ezúttal „rendkívüli” koncertet ad október 13-án a CAFe Budapest Fesztiválon: kedvenc jazz-, blues- és souldalaiból nyújt válogatást – és még  John Lennonig is elmerészkedik. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „Amikor kicsi voltam és a mamámra vártam egy bolt előtt, a járókelők gyakran mondogatták, hogy bizonyára elátkozott…