Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Bartók Tavasz Alternatív folkzene – A Bartók Tavasz keretében jön a Budapest Ritmo

Alternatív folkzene – A Bartók Tavasz keretében jön a Budapest Ritmo

Az autentikus népzenéből táplálkozó táncházmozgalom és az abból kinövő városi folkzene mellett a hetvenes évek közepén megkezdődött a népzene és egyéb műfajok násztánca is. A kialakulófélben lévő új stílust akkoriban progresszív folknak hívták, ebből született meg később a világzeneként címkézett kategória, valamint sok rokon terület, élükön a folkjazzel. Ez a máig ható és tartó hagyomány áll aktuális és „klasszikus” előadókkal – ezúttal szokatlan helyszíneken forgatott koncertfilmekkel is a Bartók Tavasz keretében, május 10-12 között megvalósuló Budapest Ritmo fókuszában.

Népzene, csak másképp

- hirdetés -

Angolszász területen a hetvenes évek elején lett divatos beépíteni a popzenébe a helyi folkhagyományokat, épp amikor Magyarországon az erdélyi paraszti kultúra zenéjét fedezték fel újra a Bartókot követő hullámok egyikében, a városi táncházmozgalom környezetében. Az archaikusságra törekvő, a népzenét gyökeréig megismerni vágyó zenekarok (Sebő-együttes, Muzsikás, Téka) mellett megjelentek a népzenéből merítő, azt egyéb stílusokkal, jazzel, rockkal, más kultúrák zenéivel ötvöző zenekarok is (Kaláka, Vízöntő, Kolinda, Gépfolklór, Unikum), amelyek két világ határán találták magukat.

- hirdetés -

A közeg részben azonos volt, még átjárás is akadt az együttesek hangszeresei között, de azért volt egyfajta ideológiai ellentét a tradíciót követő és az archaikusságot popzenei nyelvezettel megszólaltató előadók között. Utóbbiak – akiket akkoriban progresszív folknak hívtak –, élükön a Kolindával és a Vízöntővel lényegében azt valósították meg elsőként Magyarországon, amit a nyolcvanas évek vége óta világzeneként kategorizál a zeneipar.

Tradicionális folkból kiinduló, annak eszközkészletét más hagyományokkal összeboronáló, ismerős hangulatú, mégis mindig újszerű dalokat.

Ahogyan a népzenések közül a Muzsikás, a Téka és az őket is tápláló néprajzkutató és -gyűjtő, Kallós Zoltán felvételei Bartók útján először Amerikában kerülhettek nagylemezre a hetvenes évek végén, úgy a Kolinda és a Vízöntő is nyugat-európai lemezcégeknél jelent meg előbb, már ezzel is jelezve, hogy erre a fajta egyedi megközelítésre az egész világnak megnyílik a füle.

Határmezsgyék – Világzene és folkjazz

A jeget megtörő előadók után (és mellett) aztán egészen sokfelé ágazott el az a mezőny, amely a táncházmozgalom autentikusságra törekvőivel szemben helyezkedett el. Az, amelyik már a nyolcvanas-kilencvenes években erősen hitt a népzenét megújítva megtartó nézetben. Abban, hogy urbánus, modern közegben a folk így tud élő hagyomány maradni.

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programjáról ide kattintva található további információ.

Sőt, sokszínű hagyomány, amelyben a roma (Kalyi Jag, Ando Drom), a tradicionális délszláv (Vujicsics) vagy a már eleve kevert balkáni (Zsarátnok) zene is kölcsönhatásban tud létezni, mondjuk a jazz felől a folkra találó előadókkal.

A szabadabbak, improvizatívabbak, akár eltérő kultúrákat ötvözők (Makám, Tin-Tin Q) mellett megjelent a Szabados György-féle bartóki utat követő etnojazz (Dresch Mihály és zenekarai, Ágoston Béla és zenekarai), a folkrock (Barbaro, Gőzerő), aztán az olyan öntörvényű zsenik, mint Lajkó Félix, valamint a „klasszikusabb módon világzenei” formációk (Ghymes, Besh o droM, Kerekes Band), amelyek már átvezetnek minket a jelenbe.  Ma már rengetegféle zenei nyelvet állítanak a népzene szolgálatába olyan, korábban szigorúan archaizáló bandák is, mint a Csík Zenekar.

Budapest Ritmo

Manapság annyi a tehetséges, eredeti és kiemelkedő előadó ebben a témában itthon, hogy a 2016-ban elstartolt Budapest Ritmo minden évben világraszóló produkcióknak ad teret. Az önmagát szakmai konferenciaként és színes zenei rendezvényként is definiáló eseménysorozat idén a Bartók Tavasz keretében valósult meg. A honi világzenei mezőny egy részét ezúttal nem a megszokott módon lesz alkalmunk látni. Weyer Balázs, a Budapest Ritmo alapító-programigazgatója is erre hívja fel a figyelmet:

„A Ritmo azért is különleges fesztivál, mert létrehoz olyan találkozásokat, amelyek a színpadon túl is folytatódnak. Ilyen volt például Both Miklós és az ukrán paraszténekesek, Lajkó Félix és a lengyel Vołosi, vagy a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band egymásra találása. A jelenlegi helyzetben bármilyen érintkezés nehézkes, éppen ezért most az előadók és filmrendezők, illetve az előadók és helyszínek találkozását helyeztük fókuszba. Olyan programmal is készülünk, amely máskülönben nem jött volna létre, hiszen a hangkollázsokat, népzenei remixeket készítő Cserepes Károlyt amúgy aligha lehetne fesztiválon látni, mert már nem vállalkozik ilyesmire.”

Cserepes Károly, az igazi „Remixkirály”

„A két remixkirály: Bartók és Kodály” – énekelte az Amorf Ördögök, de tulajdonképpen Cserepes Károly az igazi „remixkirály”, hiszen itthon szinte egyedülálló módon hangmintáz és épít újra ismert népzenei felvételeket.

A cikk eredetileg a Bartók Tavasz Művészeti Hetek nyomtatott magazinjában jelent meg.

A korábban említett, úttörő munkásságú Vízöntő együttesbe szintetizátorával hozott új színt, Sebestyén Mártával és Szörényi Leventével készült lemezei világzenei nóvumok, 1989-es Kivándorlás című lemezén a Public Enemy inspirálta magyar raptörténeti kincset rejtett el – érdemeit még sokáig lehetne sorolni, de fontosabb, hogy az elmúlt években is csúcsformában van, és hangkollázsos remixlemezeket – Blacklake (2016) a feketetói vásár gyűjtött hangjaival; My Name Is Elvis Presley (2018) gyerekmondókákkal, halandzsákkal; The Big Slalom (2020) erdélyi népzenével – ad ki, amelyek anyagából összeállított videokollázzsal szerepel a programban.

Dresch Vonós Quartett – Kategorizálhatatlan lélekzene

Dresch Mihály lényegében besorolhatatlan lélekzenéjében jelen van a magyar folk majd’ minden hagyománya. A Szabados-féle „magyar jazz” mint stílusmegjelölés is leginkább őt fedi, de lemezein, koncertjein kortárs zeneként sem hagy könnyen nyomot az idő. Mostani, Epreskertben zajló fellépésében az lesz a rendhagyó, hogy koncertfilm formájában valósul meg, amelyet a Belaunak, Irie Maffiának készített videoklipjeiről ismert Damokos Attila rendez.

Odd ID – Organikus Posztpop

A műfaj klasszikusai mellett koncertfilmet kap egy fiatal társaság is a Budapest Ritmón: a népzenét mindig egyéni módon – neosoullal, elektronikával, pszichedéliával, kortárs jazzel megbolondítva – játszó Ethnofilből némi átalakulás után lett Odd ID a Kelenföldi Erőműben játszik. Koncertjüket Szilágyi Fanni rendezi videóra. Az áthangszerelt korábbi repertoár és friss számok továbbra is üde színfolttá teszik a kvartettet.

Ide kapcsolódik:
Hagyomány és progresszió – Bartók és Kodály művei a Zeneakadémia hallgatóival

Cimbaliband, Tárkány Művek és a Bettika Quintet

Végül az Akváriumból közvetített koncertekkel lép fel néhány régóta színen lévő világzenei szereplő, valamint a Bakos Bettika köré épülő szabad improvizációs, jazzes, világzenés Bettika Quintet, amely a folkjazzvonalat erősíti. A nevével fő hangszerét felfedő Cimbaliband másfél évtizede termékeny és népszerű zenekara a sokszínű, sokízű, ámde egységes stílusú és könnyen fogyasztható multikulturális világzenének. Utóbbi, illetve a cimbalom a Tárkány Műveknek is sajátja, a megújuláson áteső, friss lemezen dolgozó zenekartól jó eséllyel új dalokat is hallhatunk majd.

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.