Ki mozgatja a szálakat?

Idióta (Zeck Juli, Kiss Gergely Máté - Csokonai Színház) - fotó: Máthé András

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Idióta – Csokonai Színház, Víg Kamaraszínház, Debrecen

A színházi előadások megrendezésére csak mérsékelten alkalmas egykori Víg moziban szerény félház. Ez és a kopottas belső némiképp hangulattalanná teszi a kezdést – talán ezért is indul olyan nehezen az első felvonás. Akárcsak a Szentivánéji álom vagy a Sirály híres jelenetében: színház van itt is a színházon belül, s a Nasztaszja Filippovna (Zeck Juli) születésnapjára szervezett produkció a nézőteret is játszóhellyé teszi. A vontatottan haladó első felvonás – mint utólag kiderül – egy hatalmas expozé. A következő két rész sokkal szürreálisabb – erős jelképekkel és ismétlésekkel, amelyek egyértelművé teszik a néző számára, hogy a történetek, amiket látunk, Miskin képzeletében játszódnak le s jönnek elő újra és újra. Az első felvonást kissé untam, a második magával ragadott, a harmadik elvarázsolt. A rendező, Sardar Tagirovsky filmszerű, szép jelenetkompozíciói két világ – a szépség idealizmusán alapuló és az anyagi gyarapodásra épülő szemléletmód – izgalmas súrlódásával aktualizálja az orosz klasszikus remekművét. Minden, ami történik, egyszerre reális és virtuális, emiatt aztán kifejezetten mai képzetet kelt.

Idióta (Csokonai Színház) – fotó: Máthé András

A Miskin szerepében remeklő Kiss Gergely Máté már-már az autisták konokságával képviseli a krisztusi szelídséget és jóságot: egy olyan világban, amelyet az önzés örvénye ural, mindent képes pozitív módon értelmezni. Rogozsin szerepében Papp István erős karaktert hoz, a Jepancsin tábornokot alakító Csikos Sándor számára pedig egyfajta jutalomjáték ez a szerep, s a nagyszerű színész ezt maximálisan ki is használja. Aglaja szerepében a fiatal Horváth Julianna képes érzékeltetni a féltékenység különféle fokozatait. Mindazonáltal az egyes színészi alakításoknál fontosabb, hogy a rendező a szereplőkből egy erőteljesen „együtt rezgő” közösséget tudott kovácsolni, amely időnként mozgásszínházat idéző koreográfiában jelenik meg. Az izgalmas mozgások (koreográfus: Bezsán Noémi) egy bábjáték irányába mutatnak, ahol az öntörvényűnek tetsző szereplőket dróton rángatja valaki. Vagy talán valami…

A Katona József Színházban játszott Félkegyelmű-feldolgozásról itt írta meg véleményét Gulyás Gábor.

A debreceni Idióta színlapját és előadás-időpontjait itt találja.