Sopron egyik legszebb épületéhez, a rózsaszínben pompázó barokk Bezerédj-házhoz egy, mondhatni, tényleg rózsaszínű történet fűződik, úgy is mondhatnánk: Slachta Etelka és a fiatal Liszt Ferenc gáláns soproni kalandja.
De nézzük először magát a házat! Középkori alapokon épült, mai alakját 1710 körül kapta. A Festetics családtól 1833-ban vette meg idősebb Bezerédj István, Sopron vármegye főjegyzője.
Fia, Bezerédj Pál meghívására érkezett 1840. február 17-én Sopronba a 29 éves, de már európai hírnévnek örvendő Liszt Ferenc, hogy hosszú szünet után, külföldről először hazatérve abban a városban is adjon hangversenyt, ahol csodagyerekként először lépett közönség elé.
Ez volt az a koncertje, amelyet az irodalomtörténet is sokat emleget, ugyanis a közönség soraiban ott volt a Sopronban katonáskodó Petőfi, akit ezért az engedély nélküli kiruccanásáért aztán kurtavasra vertek… A történetnek és az épületnek, ahol Liszt koncertje zajlott, már utánajártunk, itt újraolvashatjuk.
Most térjünk vissza a Bezerédj-házba. Liszt sokat tartózkodott itt a soproni napokban, bár nem itt aludt, szállása a Magyar Király fogadóban volt (ma Várkerület 74.).
A koncert napján, február 18-án a házigazda ebéden látta vendégül Lisztet, aki másnap, kihasználva a közelséget, átruccant Doborjánba, hogy gyerekkora óta először újra lássa szülőházát. Onnét visszatérve Bezerédj bált rendezett a tiszteletére, s azon esett meg a gáláns történet.
Tegyenek egy soproni sétát a Kataliszt bloggal!
- Az egyik legszebb szecessziós színházépület zenei emlékei Liszttől Kodályig
- Ő volt az első magyar Wagner-előadás, a Lohengrin Elzája
- A sopronhorpácsi kastély, ahol Liszt Ferenc három alkalommal vendégeskedett
- A sopronhorpácsi Széchényi-kastély és tudós lakója, Mátray Gábor
- Kik muzsikáltak a soproni Tűztoronyban?
- Liszt és az aranytorkú harkai dalárda
- Petőfi mindent megtett, hogy élőben láthassa Liszt Ferencet koncertezni
- A soproni ház, ahol Mátyás király és Liszt Ferenc is járt
Amihez természetesen hölgy is kell, akikből a bálban igazán nem volt hiány. Közülük a 19 éves helybeli fiatal lány, Slachta Etelka lett a kiválasztott. Napok óta készült az eseményre, amihez nem kellett messzire mennie, mert szinte a szomszédban, a Templom utca 3. alatt lakott. Természetesen már a koncerten is ott volt, így hatalmas izgalommal várta, hogy személyesen is láthassa a sztárt: mert
a fiatal Lisztet már akkor olyan sztárkultusz vette körül, mint ma a legnagyobb popikonokat.
Etelka szerencsére korabeli szokás szerint naplót írt, ami ismét csak szerencsére fennmaradt az utókornak. El is olvashatjuk a világháló jóvoltából! Így a nevezetes este tényleg úgy elevenedhet meg előttünk, ahogy valójában történt.
Éppen elkezdődött a bál, a párok az első keringőt lejtették, amikor Liszt a terembe lépett. Még kivárt két táncot, s aztán jelezte, hogy maga is szívesen játszana. Weber-keringők után Meyerbeer: Ördög Róbert című operájának Ördögtáncára improvizált.
Amikor felállt a hangszer mellől, minden hölgy köréje sereglett és mind egyszerre kezdett beszélni. A mélyérzésű Etelka hátrébb maradt, s ekkor vette észre, hogy az egyik vendég hölgy, aki játék közben Liszt cilinderét őrizte, kicsente a belsejébe rejtett fél pár kesztyűt. Több se kellett a hölgyeknek, a becses ruhadarabot miszlikbe szaggatták, hogy vihessenek belőle emlékbe. Etelka is így tett, s naplójában meg is indokolta, miért:
„Én ezt a legczélszerübb emléknek találom: hisz a kéztyü fedezte azon kezet, melly minékünk olly mennyei éleményt olly dusan szerzett, melly a Liszt nemes érzelemdus lelkében támadott, majd nagyszerü s nemes, majd édes-keserü, kellemteljes eszméit a billentyükre nyomá.”
A lányka nagy örömmel mutatta anyjának szerzeményét, éppen az ő kis darabján volt a kesztyű márkajelzése. Liszt tőlük két lépésnyire állt. Látta Etelka szemében az őszinte örömet, s ez ösztönözte a galantériára: lehúzta jobb kezéről a kesztyű párját s térden állva nyújtotta át Etelkának. A lány még szavait is rögzítette:
„… hozzám lép s ezen szavakkal: mais vous n’en avez qu’une toute petité pièce … oserais je vous offrire la paire? [Önnek egészen kicsi darab jutott… átnyújthatom a párját?] mindkét térdére leereszkedik, kezeit kérőleg teszi össze s nékem a jobb kezérül való kéztyüjét, melly egész ép vala nyujtja át. Én annyira meg valék lepetve, olly zavart vóltam, hogy egyebet nem válaszolhattam, mint merci monsieur! De ez bizonnyal olly accentusával a legőszintébb köszönetnek vala mondva s szemeim minden affectatiótól ment kifejezéssel hálálák neki e tettet, hogy ő ezekben bizonnyal ólvashatta azon legfőbb örömet, mellyben engem részesitett.”
Egycsapásra Etelka lett az est irigyelt hősnője.
A történetet a Honművész is megírta 1840. március 29-i számában:
„[Liszt] …estve tánczvigalmon jelent meg Bezerédj Pál urnál, melyen saját kinálkozásra egy fantáziát keringők s egyet nemzeti tételekre játszék a lelkesedett vendégkoszorú előtt. Mint hallom, egy lelkes asszonyság a művésznek egyik keztyűjét elragadván, mindenki ügyekvék annak egy darabkája birtokába jutni emlékül e gyönyörü estnek: nagy művészünk a kéztyű párját neki sajátságos finomsággal térden állva nyujtá városunk egyik lelkesb leányának.”
A történetet remek kisesszében írta meg Kovács József László, aki összefüggést is talált Etelka és Petőfi között, nagyon érdemes elolvasni a Tempevölgy folyóiratban!
Másnap, 20-án Liszt Kismartonba látogatott, este még benézett a színházba, így a jelenlévő Etelka röviden újra láthatta, majd itt a Bezerédj-házban egy kisebb összejövetelen búcsúzott el a családtól.
Az épületen 1975-ben a Soproni Liszt Ferenc Társaság emléktáblát helyezett el a következő — nem igazán pontos — szöveggel:
1840 FEBRUÁRJÁBAN
HÁZI HANGVERSENYEKET
ADOTT EBBEN A HÁZBAN
LISZT FERENC
A BEZERÉDJ CSALÁD
VENDÉGEKÉNT
LFT SOPRON 1975
A közelmúltban az épület előtt, a járdában kis, magyar és német nyelvű bronztáblát helyeztek el, amellyel jelzik, hogy
a ház a Liszt Ferenc sétaút második állomása; ez a virtuális útvonal Liszt legfontosabb soproni emlékhelyeit köti össze.
Mi pedig befejezésül meghallgathatjuk Liszt reminiszcenciáit Meyerbeer: Ördög Róbert című operájának Pokol-keringő részletére. Talán valahogy ilyesformán játszhatta azon a soproni estén is itt, a Bezerédj-házban, ahol megesett Slachta Etelkával Liszt Ferenc gáláns soproni kalandja…
Források:
- Czellár Katalin: Sopron. Bp. Panoráma, 2001
- Albert Tibor: Sopron-Vas vármegyei útikönyv. Magyar múlt – osztrák-magyar jelen. Kőszeg, Városkapu Kiadó, 2005
- Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
- Csatkai Endre: Liszt Ferenc és Sopron. = Soproni Szemle 1964/3
- Csatkai Endre: Zadjeli Slachta Etelka soproni naplója 1838-1842. = Soproni Szemle 1943/4 (a 19. oldaltól)
- Kovács József László: Kurtavas és glaszékesztyű. = Tempevölgy 2011/4
- Liszt Ferenc sétaút köti össze a soproni Liszt emlékhelyeket. = Sopron Online 2008. máj. 24.
