Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Madridi mozaikok Egy reneszánsz szelfi története - Dürer a madridi Pradóban

Egy reneszánsz szelfi története – Dürer a madridi Pradóban

Albrecht Dürer (1471-1528) festőt és grafikust a német reneszánsz legnagyobb művészeként tartják számon, emellett életrajzírói azt sem mulasztják el megemlíteni, hogy apja révén magyar származású volt. Munkái sokszor kacifántos kitérők során jutottak el Madrid múzeumaiba, ahol most féltve őrzött kincseknek számítanak. Mai mini Dürer túránk során ezeket a gyűjteményeket látogatjuk meg.

Reneszánsz „szelfi” a Pradóban

Dürer már 13 évesen megörökítette magát és élete során ezt többször megismételte – még meztelenül is. A Prado Múzeum a festő második, olajjal készült Önarcképét (1498) őrzi, melyen méregdrága ruhában, „úriemberként” öntudatos tekintettel pillant ránk. A festményt nem sokkal első itáliai útját követően készítette, ahol a művészek már jóval magasabb társadalmi státusznak örvendtek, mint német kollégáik, akiket egyszerű kézműveseknek tartottak.

Albrecht Dürer: Önarckép, 1498. Madrid, Museo Nacional de Prado – Forrás:Wikipédia
Albrecht Dürer: Önarckép, 1498. Madrid, Museo Nacional de Prado – Forrás:Wikipédia

Az alkotó az olasz minta szerint kívánta láttatni magát, ezzel üzent a környezete számára – hasonlóan a mai szelfikhez. Dürer Önarcképe Tiziano, Goya és Velázquez hasonló munkáit maga mögé utasítva lett a Prado Instagram-oldalának első bejegyzése 2017-ben. Napjainkban már nem csak közösségimédia szereplőként, de Playmobil-figuraként is találkozhatunk vele.

„A tökéletességben megnyilvánuló változatosság”

Szintén a Prado Múzeum őrzi az Ádámot és Évát ábrázoló két táblaképet, melyek a német festészet első életnagyságú alakjai. Dürert körülbelül 1500-tól foglalkoztatta az emberi alak felépítése és arányai, szépségének mérhető arányokban való kifejezése. A tökéletes formák keresésében a második itáliai útja (1505-1507) jelentett fordulópontot, ezután lemondott az egyetlen szépségideálról és a variációk sokféleségében kezdte el keresni a tökéletességet. Ezt az ideát jeleníti meg az első emberpár ábrázolásakor. A képekből később tökéletes királyi ajándék vált: Krisztina svéd királynő lepte meg velük IV. Fülöp spanyol királyt.

Egy talányos festmény

Albrecht Dürer szerint a művészet egyik legfőbb feladata a bibliai történetek és a szentek életének megjelenítése volt, ő is rengeteg ilyen témájú alkotást készített. Egyikük, A Jézus a doktorok között (1506) a Thyssen-Bornemisza Múzeumban látható. A kompozíción a gyermek Jézust idős, groteszk arckifejezésű férfiak veszik körül, a kép közvetlen fókuszában pedig Jézus, és az egyik vén kezei kavarognak. A kép körül sok a kérdőjel. Egyes feltevések szerint Dürer egy, eddig dokumentálatlan római útján készült.

Mások azt vitatják, képes volt-e egy ilyen festményt megalkotni öt nap alatt, mint ahogy azt az előtérben látható könyvből kilógó fecni felirata állítja.

A beolvasztott érem

A madridi Tengerészeti Múzeum nem tartozik a kötelező madridi látványosságok közé, pedig a spanyol flotta nélkül se Amerika felfedezésére, sem az oszmánok felett aratott lepantói győzelemre nem került volna sor. Mi pedig talán még most is ehetnénk a „fekete levest”. A kiállításban a hajómakettek és asztrolábiumok között bukkanhatunk rá egy V. Károlyt ábrázoló éremre, melyet Dürer tervezett 1521-ben.

V. Károly császárt ábrázoló érem, 16-17.század. Terv: Albrecht Dürer, 1521. Madrid, Museo Naval – Fotó: Marton Ildikó
V. Károly császárt ábrázoló érem, 16-17.század. Terv: Albrecht Dürer, 1521. Madrid, Museo Naval – Fotó: Marton Ildikó

A művész már I. Maximilian német-római császárnak is dolgozott, sőt, elérte, hogy életjáradékot kapjon tőle. Amikor az uralkodó meghalt, Dürert kissé aggasztotta a jövője, ezért az új császár, V. Károly beiktatásakor Aachenbe utazott, ahol kieszközölte a járadék megerősítését. A szóban forgó érmet nem sokkal ez után tervezte, Nürnberg város megbízásából.

Ide kapcsolódik:
Magyarok, akik nyomot hagytak Madridban - Elindult a Papageno legújabb blogja

Az elképzelések szerint ezt osztották volna szét „repiajándékként” egy nagygyűlésen, egy járvány miatt azonban ez meghiúsult, az érmek nagy részét utólag beolvasztották. A Tengerészeti Múzeumban kiállított darab is néhány évtizeddel későbbi.

A raktárak mélyén

Világhír ide vagy oda, nem lehet mindig minden Dürer alkotást kiállítani – főleg, ha műtárgyvédelmi szempontból kényes, sérülékeny anyagokról van szó. A Spanyol Nemzeti Könyvtár azonban nem hagyja cserben a művészet rajongókat! Online katalógusában több tucat Dürer grafikát tanulmányozhatunk nagy felbontásban, sőt, néhány elméleti munkájába is bele olvashatunk (ehhez nem árt egy kis latintudás sem).

A blog támogatója az idén 30 éves Cervantes Intézet: 

Promóció

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.