2018 harmincegyedik hetében ez volt a leggyakrabban felmerülő kérdés, amelyről muzsikusok és nézők is véleményt alkottak.
Graham Vick a Macertai Operafesztiválon bemutatott Varázsfuvolájának egy jelenetében a kórus egyik tagja összeesik a színpadon, amit egy kritikus az Olaszország felé tartó menekültek tengerbe fulladásához hasonlított, egy másikban pedig egy buldózer jelenik meg, hogy a menekülttábort lerombolja úgy, ahogyan nemrég a római cigánytábort lerombolására hívott fel Matteo Salvini jelenlegi belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke. A jobb- és a baloldali politikusok is megnyilatkoztak az ügyben.
Mozarttól volt hangos a hét második fele is. A Bartók Puusz Operafesztiválon mutatták be a RockGiovannit. A projektről, amelyet csak egy recenzióból ismer, Kovács János karmester erős véleményt fogalmazott meg: „Megengedhetetlen dolognak tartom, hogy klasszikus remekműveket ilyen módon interpretáljanak. Durván úgy fogalmaznék, ha ezen múlik, hogy a műfaj népszerűvé váljon, akkor nem kell erőlködni: ne legyen népszerű a műfaj! De nyilvánvaló, hogy nem ezen múlik.”
A nyílt levélre Szüts Apor zeneszerző válaszolt: „Sokszor, sok helyen elmondtam: Mozartnak nincs szüksége arra, hogy BÁRKI feldolgozza, és az én részemről sem azért történt mindez, mert hiányérzetem lenne a Mozart-művel kapcsolatban. Ez egy új nézőpont, mondhatjuk úgy, hogy humoros zenei megközelítéssel történt zenei újragondolás, amely igazán azok számára volt szórakoztató, akik ismerik az eredeti művet. Ebben a koncepcióban minden típusú zenének volt helye. Richard Strausstól a balkáni zenén át Prokofjev groteszk zenei világán keresztül a jazzen át, igen, a rockig.”
Kovács János nyílt levelet írt egy “újragondolt” Mozart-előadás kapcsán
A londoni Promsra tervezett West Side Storyt eredetileg a fehér bőrű Sierra Boggess főszereplésével mutatták volna be, az amerikai színésznő azonban áprilisban, a szereplőválogatás miatti bírálatok nyomán bejelentette visszalépését. Többen hangsúlyozták ugyanis, hogy Maria karaktere Puerto Ricó-i.
Plácido Domingo időnként kezébe veszi a karmesteri pálcát. Így történt ez Bayreuthban is, ahol A walkürt dirigálta. A szakavatott bayreuthi közönség már az első felvonás után nemtetszését fejezte ki a 77 éves mester apró pontatlanságai és a meglehetősen lassúra, lazára vett tempók hallatán, amire a karmester úgy reagált, hogy az itteni közönség jól ismeri a partitúrát, ezért minden joga megvan hozzá, hogy elégedetlen legyen. Domingo hozzátette, hogy egyáltalán nem szeretne mítosz lenni az opera történetében, ezért megtisztelve érzi magát a közönség kritikus reakciója miatt.
Roberto Alagna: “Szükségem van arra, hogy csodáljam a nőt, akivel élek”
