2019 huszonharmadik hete döbbenetes eseményekkel kezdődött, olyan veszteségekkel, amelyek feldolgozása nagy nehézséget okoz: elhunyt Térey János költő, író, drámaíró, és Téli Márta jazzénekes. A budapesti hajószerencsétlenséget sem felejtjük el, még sokáig. Az elhunytak tiszteletére Dél-Koreában ad emlékkoncertet a Fesztiválzenekar.
Arany János életműve a héten két alkalommal is az érdeklődés középpontjába került.
Egy kalandos utat bejárt levelet kapott az Országos Széchényi Könyvtár. Arany János és az Ercsey család több mint kétszáz levelet váltottak egymással és a nemzeti könyvtárnak adományozott levél lehetett az első, amelyet a költő a Nagykőrösre költözését követően írt Nagyszalontára. A levél az Ercsey család egyik leszármazottjának, Fráter Györgynek a tulajdonát képezte, aki Arany sógora volt, majd halála után a hagyatékkal együtt került fiához, aki ugyancsak a Fráter György nevet viseli. Ő adományozta a levelet az Országos Széchényi Könyvtárnak.
Újabb anyagokkal, versekkel, rövidfilmekkel, riportokkal és egy interaktív oktató térképpel bővült az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából született online hangoskönyv, a Hallgatni Aranyt! honlap. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) még 2017-ben indította el nagyszabású projektjét, amelynek eredményeként egy online hangoskönyv született a költőóriás legszebb verseinek és a korszak meghatározó személyiségeivel folytatott levelezéseinek válogatásából.
A hét blogja: Hallgatni Aranyt!
A blogban az online hangoskönyvben közreműködő művészekkel, köztük Mácsai Pállal, Császár Angelával, Kováts Adéllal vagy Szatory Dáviddal Arany Jánoshoz és a versekhez, a versmondáshoz kapcsolódó élményeikről beszélgetünk, de bepillanthatunk a felvételek kulisszái mögé is, a projekt irodalomtörténész szakértőinek segítségével pedig az életművet helyezzük új szemszögbe.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusának legutóbbi döntése értelmében több olyan kiemelkedő művész is tanít majd a 2019-2020-as tanévtől, aki eddig nem volt az intézmény oktatója. A benyújtott pályázatok alapján a Szenátus támogatta, hogy az egyetem tanárává váljon mások mellett Balázs János zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Szőke Zoltán kürtművész, a közelmúltban pedig már oktató lett Szentpáli Roland tubaművész és Gyivicsán György harsonaművész. Emellett vendégoktató (visiting professor) címet adományoztak öt évre Zempléni Szabolcs kürtművész és David Fray francia zongoraművész részére.
A Turandotban két alkalommal fellépő, de Magyarországhoz sok szállal kötődő José Cura Bíró László-díjat kapott. A díjjal az argentin-magyar kapcsolatokért kimagasló munkát végző személyek tevékenységét ismerik el.
Camilla Nylund szintén otthonosan mozog Budapesten: neki köszönhetjük a 2011-es Budapesti Wagner-napok Lohengrin előadásának emlékezetes Elza-alakítását, idén pedig két alkalommal is Sieglinde szerepében hallhatjuk A walkür című operában. 2005 óta szerepel rendszeresen a Bécsi Állami Operaházban: az elmúlt időszakban 15 szerepben, 89 alkalommal állt színpadra. Alakításait kamaraénekesi címmel ismerték el.
Végül pedig jöjjön két izgalmas filmes hír.
Milorad Krstić egyedi látványvilágú, a filmalap támogatásával készült akció-thrillerében az egész világot bejárjuk egy olyan utazás során, amely percenként okoz újabb és újabb meglepetéseket. A Ruben Brandt, a gyűjtő szerte a világon hatalmas sikert arat, legutóbb Zágrábban nyert díjat. A James Bond-filmek hangulatát megidézve vezeti be a nézőt a művészet rejtett dimenzióiba, a benne felvillanó több mint 300 művészeti utalással különleges élményt nyújt.
Negyven év után készült el és lesz látható Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora című, 11 perces filmje, amelynek megvalósítását 1978-ban politikai okokból nem engedélyezték.
