Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas író, költő.
Jókai Anna 1932-ben született Budapesten. 1943-1951 között a Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanulója volt, már ekkor elkezdett verseket, novellákat írni. Színész szeretett volna lenni, de a színiakadémiára nem vették fel. Az ötvenes években dolgoznia kellett, hogy el tudja tartani magát,
a Budafoki Borpalackozó Vállalatnál volt könyvelő.
1953-tól a XI. kerületi Tanács Népművelési Osztályán volt művészeti előadó, de 1957-ben elbocsájtották, „véleménynyilvánítás miatt”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakát munka mellett végezte el. 1961-ben szerzett diplomát, onnantól 1970-ig a Jázmin utcai Általános Iskola tanára volt.
1966-ban jelent meg első novellája,
a Családi kör a Kortársban, 1968-ban pedig első regénye, a 4447. „Az irodalmi életbe szinte berobbant, noha semmilyen irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott. A kortárs kritika realizmusként, illetve naturalizmusként értékelte az írásaiban kíméletlen nyíltsággal megjelenített világot” – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján megjelent életrajzában.
1989-től az Írók Szakszervezetének tagja volt, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is.
1998-ben jelent meg az azóta
huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye,
amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz. 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnökeként dolgozott.
Bár a Ne féljetek megjelenése után többször úgy nyilatkozott, hogy több regényt már nem ír, 2007-ben megjelent a Samuel Beckett és Madách Imre emberiségdrámáira rájátszó Godot megjött című műve, 2012-ben pedig egy új regény, az Éhes élet.
Az Átvilágítás című önéletrajzi regény az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg. A kötészet előtt álló kiadványt Jókai Anna még a kezébe vehette.
