Purim nem csak a lekváros hámántáskáról és a töméntelen ivásról szól, hanem az Eszter-tekercsről is, amelyet ezen a héten, szerdán majd csütörtökön olvasnak fel a milánói központi zsinagógában.
A jelmezbe öltözött gyerekek kereplőkkel csapnak zajt, amikor a felolvasó Hámán nevéhez ér, és büszkén húzzák ki magukat, amikor Esztert említi. Az árvából egy csapásra perzsa királynévé vált lányra a közösségben nemzeti hősként tekintenek, aki kiállt az övéi mellett és megakadályozta a népirtást.
Tízpercnyi sétára a zsinagógától Eszter figurájának eltérő értelmezésével találkozhatunk a dóm főhomlokzatán. A bal szélső bejárat felett látható domborművön a díszes ruhába öltöztetett ájult királynőt két udvarhölgy támogatja oldalról, miközben előttük a trónon ülő Áchásvéros előrehajolva figyeli őket. Eszter életét kockáztatta azzal, hogy a törvényt megszegve, hívatlanul járult az uralkodó elé.
A király azonban megkegyelmezett feleségének, és megbocsátása jeléül kinyújtotta felé aranyjogarát. A milánói Áchásvéros pálcáját még nem emelte fel, hanem maga mellett lógatja. Eszter, vagy héber nevén Hadassza (הדסה), azért vállalta az életveszélyt, mert rettegett attól, ha nem fedi fel származását és nem győzi meg férjét, hogy vonja vissza Hámán miniszter rendeletét, akkor vele együtt minden zsidót lemészárolnak a birodalomban.
Eszter könyve különböző változatban, héberül, görögül és arámiul maradt fent, a milánói mű alkotója a görög, kibővített szövegváltozatot vette alapul.[i] A márvány reliefet Gian Andrea Biffi készítette Giovan Battista Crespi 1628/1629 körülire tehető grisaille kartonja alapján.
A bátor bibliai hősnő nincs egyedül a dóm főhomlokzatán. A szomszédos mellékkapu felett Jáél sátorszöggel üti át Sziszera halántékát, a másik oldalon pedig Judit vágja le a részeg Holofernész fejét. A bibliai szereplőket attribútumuk alapján lehet azonosítani: Esztert koronájáról és Áchásvéros jogaráról, Jáélt sátorcövekről, Juditot pedig kardjáról.
Mit keres a zsidó Eszter a milánói dómon?
A főbejárat felett Éva teremtése látható, és a keresztény tipológikus értelmezés szerint Mária az Új Éva, míg Esztert, Juditot és Jáélt Mária előképeként lehet értelmezni. A katedrálist Máriának szentelték, a milánóiak nagy büszkesége és a város egyik jelképe az aranyozott Madonnina szobor az épület csúcsán. Érdekesség, hogy dalt is írtak hozzá helyi dialektusban, és hogy a mellette látható alabárd igazából álcázott villámhárító.
Eszter története további jelentéssel bővülhet különböző kontextusokban, így például a reneszánsz kori kelengyeládákon a fiatal lány, mint a jó, és engedelmes feleség mintaképeként jelenik meg. Eszter ugyanakkor nagyon mai hős, aki jóllehet az elbeszélés elején még főként nagybátyja, Mordekháj unszolására cselekszik, idővel a sarkára áll és öntudatos nőként hoz meg felelős döntéseket.
!חג פורים שמח
[i] A szűkszavúbb héber változatban Eszter nem ájul el, amikor először a király elé járul: „Amint a király meglátta, hogy Eszter királyné ott áll az udvaron, kegyet talált a szemében és kinyújtotta Eszter felé a kezében lévő aranypálcát. Eszter közelebb lépett és megérintette a pálca végét.” (Eszt. 5,2)