A CAFe Budapest innovatív koncepciójába illeszkedik az a rendhagyó koncert, amelyen a Studio 5 öt komponistájának Varró Dániel versei ihlette, harsonára írt alkotási szólalnak meg október 7-én. A Szeged Trombone Ensemble által játszott művek között a költő saját verseit olvassa fel.
– Hogyan találtak egymásra a Studio 5 tagjaival?
– A Studio 5 szerzőinek ötlete volt egy olyan műsor, amelyben a verseimhez szerzett műveik hangoznak el, emellett én is felolvasok néhányat. Kialakult egy koncepció, miszerint a komponisták sok harsonára írnak darabokat, a személyes szimpátiák, érdeklődés alapján válogatott verseimhez. Különböző hangvételű, leginkább a napszakokhoz kötődő versekről van szó, a gyerekverstől a humoros vagy éppen komolyabbakig, amelyeknek a témája őket is foglalkoztatja. Bella Máté például a Jogosítvány című versemet választotta.
„Vagyok annyira lokálpatrióta, hogy itthon akarjak muzsikálni”
Nemrég szerezte meg a vezetői engedélyét, így átérezte egy kezdő autós viszontagságait. Egy másik szerző, aki nemrég költözött ki a városból vidékre, az Urbánus költő a virágos kertben című versemhez kapcsolódik, a milyen városi emberként vidéken élni témában. A darabok készülnek, izgatottan várom, hogyan dolgozták fel a műveimet komoly, elismert kortárs zeneszerzők.
– Az Aki szépen butáskodik című kötet ihlette az Aki szépen tubáskodik címet.
– Több ötlet is felvetődött, valamennyi közül ez tetszett a leginkább jópofának. Néhány gyerekverset leszámítva, a koncert nem kapcsolódik szorosan az apanaplóhoz.
– Milyen a viszonya a harsonához, mint hangszerhez?
– Nagyon szeretem a fúvós hangszereket, az „egyszerű” rezesbandákat is. Pilisszentivánon lakunk a családommal. Kifejezetten kedvelem az ottani bányász zenekart, a helyi ünnepeken szoktak játszani. Sajnos semmilyen hangszeren nem játszom. Titkos vágyaim között szerepel, hogyha egyszer időm engedi, megtanuljak valamilyen fúvós hangszeren játszani. Szeretem a trombita, a harsona, a vadászkürt hangzását.
A CAFe Budapest programjairól itt olvashat bővebben!
– Radványi Balázzsal közös gyerekműsorukban időnként dalra fakad állathangon. Milyen más kötődése van a zenéhez?
– A költészetnek nyilván köze van a zenéhez. Szeretek olyan verseket írni, amelyeknek erős a zeneisége, a dallama, a ritmusa. Sokszor írás közben is hallgatok zenét, mert inspirálóan hat. Több zenés darabhoz írtam dalszövegeket, musicaleket, operát is fordítottam. A varázsfuvolához készítettem új szövegkönyvet, a Zeneakadémián mutatták be Almási-Tóth András rendezésében. Hasonlóan kedves emlék Peter Maxwell Davies Feltámadás (Resurrection) című operája, amit Kovalik Balázs rendezett.
Egy kiállítás, egy koncert, egy színházi előadás vagy egy film is katartikus hatással tud lenni, gyakran elindít bennem egy verset, vagy egyszerűen csak feltölt. Óriási boldogság, ha én is tudok inspirálni másokat. Az írás magányos tevékenység, ezért is élvezem a csapatmunkát, amikor rendezőkkel, dramaturgokkal, színészekkel dolgozhatom együtt. Hamvai Kornéllal, Darvas Bencével több musicalt is írtunk közösen. Kölcsönösen hatunk egymásra a különböző művészeti ágak képviselőivel.
– Milyen újdonsággal rukkol elő költőként?
– A Margó Fesztiválon lesz a bemutatója a verses meséket tartalmazó legújabb gyerekkönyvemnek, A szomjas trollnak. A skandináv mitológiából vett történetekből áll, némi fantasy beütéssel. A gyerekeimnek írtam őket, az egyes mesék főszereplőit is róluk mintáztam.
A kis hablegény című, „andersenes” mesét a három éves fiam inspirálta. A kalevalás, eposzos A kíváncsi óratörpét a középső fiamnak írtam. A vikinges, kissé hosszabb, lapozós mesét pedig a legnagyobb, nyolc éves fiamnak. Amíg egészen picik voltak a gyerekeim, mondókákat írtam nekik, most hogy már nagyobbak, komolyabb, költőibb dolgokat írok, ami jobban emlékeztet a Túl a Maszat-hegyen összefüggő verses mesekönyvre. Remélem, szeretni fogják a gyerekek és a felnőttek egyaránt.
Az interjú nyomtatott formában a Budapest Finest’s magazinban olvasható angol nyelven.
