Az első énekes, akinek előadásmódja – ha öntudatlanul is – kiegészítette, sőt inspirálta hangszeres zenésztársaiét, Bessie Smith volt, akinek a blues császárnőjeként őrzi a nevét az emlékezet.
A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:
Ugyanakkor nemcsak a jazztörténészek, de a zenészek közül is sokan Bessie Smitht tartják számon az első jazz énekesnőként a műfaj történetében. Az amerikai szakíró és jazztörténész, Gary Giddins ezt azzal indokolja, hogy Smith elődei és kortársai – legalábbis lemezen, hiszen ez az egyetlen hitelt érdemlő forrás a korszakból – jóformán szenvtelenül énekelték végig a szöveget. Bessie Smith azonban páratlan érzelmi töltetet kölcsönzött előadásmódjának, és operaénekeshez méltó hangját nemcsak arra használta, hogy mikrofon vagy megafon nélkül is betöltse vele a termet, hanem szavakat, szövegrészeket is úgy tudott hangsúlyozni, hogy azáltal teljesen a magáévá tette a dalt. Ez a fajta hangsúlyozás, ha szöveg nélkül is, de a korabeli hangszeres jazz-zenészeket is jellemezte. Így aztán kiváló partnere volt kiváltképp a fúvósoknak, akikkel képes volt folyamatos zenei dialógust folytatni.
Bessie Smith a jazztörténészek szerint minden idők legnagyobb bluesénekese volt. Minden dalában gyönyörűen érvényesül kontraalt hangja és méltóságteljes előadásmódja. Óriási hatással volt a jazz fejlődésére, elmondható, hogy mind a blues, mind a jazz más irányzataiban működő énekesek sokat merítettek stílusából. Életéhez legendák fűződnek, színdarabok és könyvek idézik fel a halálához kötődő, máig sem tisztázott történéseket. Ismerje meg az énekesnő sikerekkel és tragédiákkal teli életét ebből a cikkünkből!
Ennek egyik nagyszerű példája az 1928-ban felvett és az eredeti 78-as fordulatszámú lemez mindkét oldalát betöltő Empty Bed Blues, amelyen mindössze a zongorista Porter Grainger és az énekesnő kedvenc harsonása, Charlie Green adja a kíséretet. Az utóbbi esetben a pozanos több mint egyszerű kísérő. Green teljesen egyenrangú zenei partnerként van jelen, ami viszont annak köszönhető, hogy az énekesnő hangszer módjára használja a hangját, időnkénti rekedtessége teljesen szándékos, csak az érzelmek hangsúlyozását, a feszültség fokozását szolgálja.
Armstrongnál vagy Charlie Greennél kevésbé zseniális zenészek társaságában Bessie Smith hangja az egész érzelmi tér betöltésére alkalmas volt, és jóformán színésznői tehetséggel fejezte ki a szöveg minden árnyalatát. A 20-as évek népszerű, blues stílusú slágere, Jimmy Cox Nobody Knows You When You’re Down And Out (Senki sem akar megismerni, ha már lecsúsztál) című szerzeménye a szesztilalom korában milliomosból nincstelenné vált ember kesergője az anyagi jólét és az emberi barátság ingatag voltáról. A dal, ha nem is klasszikus blues, sőt nem is jazzsztenderd, de talán mindennél ékesebben szemléltette, hogy Bessie Smith mit tett hozzá egy-egy dalszöveghez.
Nem minden esetben lehetett pontosan megállapítani, honnan származtak a Bessie Smith által előadott dalok szövegei, de Murray Kempton újságíró szerint, aki 1933-ban még hallotta énekelni, a szövegek nagy része az énekesnő saját műve volt.
