Szerző: Kerekes György-Pallai Péter

Az 50-es évek végén több amerikai filmben is háttérzeneként szólt a jazz. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Susan Hayward Oscar-díjat nyert azért az alakításáért 1958-ban az I Want to Live! (Élni akarok!) című filmben, amely San Franciscóban, sokszor a város éjszakai életében játszódik, és egy igaztalanul gyilkossággal vádolt prostituált történetét eleveníti meg. San Francisco? Éjszakai élet? Természetesen a felnőtteknél ehhez az akkori jobb bárokban még mindig a jazz, főként modern jazz szolgáltatta a zenei hátteret, ebben az esetben a Gerry Mulligan Septet, melynek a filmben hallható zenéje is megérdemelt volna egy…

Tovább

1958-ban vették fel, de csak a következő évben került a mozikba a Des femmes disparaissent című francia film (melyet a jelek szerint Magyarországon nem forgalmaztak, angol nyelvterületen The Road to Shame címmel játszották a zenéjét). A filmtörténetben nem túl mély nyomot hagyó alkotás legmarkánsabb összetevője a zene volt, amelyet az Art Blakey Jazz Messengers akkori inkarnációja szolgáltatott Lee Morgannal a trombitán, Benny Golsonnal tenorszaxofonon, Bobby Timmonsszal a zongorán, Jymie Merritt-tel a bőgőn és természetesen Blakey-vel a dobon. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook A filmzenét tartalmazó album hiányossága, hogy számos esetben…

Tovább

1957-ben lebilincselően valószerű, New York-i helyszíneken forgatott A siker édes illata című film (The Sweet Smell of Success, 1957) hatásosan alkalmazta a jazzt a rohanó nagyvárosi éjszakai élet ábrázolására. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Magának a történetnek is van érintőleges jazzvonatkozása, hiszen a cselekmény középpontjában egy gátlástalanul könyörtelen pletykarovat újságírója áll, Burt Lancaster ábrázolásában, aki egy gerinctelen show-biznisz-ügynökkel (a szintén magyar származású Tony Curtis alakítja) akarja megtorpedóztatni húga kapcsolatát, aki egy jazz–zenésszel jár. A dobos Chico Hamilton kvintettje – akkor még a mi Szabó Gáborunk nélkül – adja meg a…

Tovább

Az 50-es években a modern jazz filmzenében való használatának terén a francia új hullám maga mögött hagyta az amerikaiakat is. 1958-ban két francia film is készült, melyek rendezője élvonalbeli amerikai jazz-zenészeket kért fel a kísérőzene megalkotására. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Marcel Carné Csalók (Les tricheurs) című filmje valójában inkább csak külsőségeiben mímelte az új hullámot, de a kordivatnak megfelelően foglalkozott az időszak laza erkölcsű ifjúságával, mindezt kellő mennyiségű krimielemmel egészítve ki. Még egy amerikai stílusú autós üldözéses jelenet is tovább pörgette a filmet. De volt tragédia, reménytelen…

Tovább

A saját fénykorában aranylemezt alkotó jazzművész Wynton Marsalis, a sokak által revizionistának minősített trombitás, hangszerén az egyetlen, aki mind a jazz, mind pedig a klasszikus kategóriában Grammy-díjat nyert. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Két albumának, az 1984-ben megjelent Hot House Flowers és a három évvel később kiadott Standard Time Vol. 1 forgalma is meghaladta a félmilliót. Az emészthető post-bopot vagy big banddel kifejezetten szvinget is játszó Marsalis tudatosan próbálta visszatéríteni a műfajt arra a szintre, ahol már ha nem is tömeges, de még számottevő közönséget tudhatott magáénak. Személye, éppen ezért,…

Tovább

Kevés jazz-zenész felvétele érte el az aranylemez státuszt, de Louis Armstrongnak ez többször is sikerült. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Az egyik a Hello Dolly volt, amelyet még a dalt tartalmazó musical bemutatója előtt demóként vetetett fel vele a menedzsere 1963-ban a zeneműkiadó számára. A következő évben a musical olyan sikert aratott a pódiumon, hogy a Hello Dollyt Armstrong megkérdezése nélkül kislemezen is kiadták. Armstrong épp turnén volt, amikor valahol megálltak a bandával, és egy bárban döbbenten hallotta saját hangját a jukeboxon, amint ezt a számot énekli. Egyáltalán nem emlékezett a…

Tovább

Napjaink elsöprő jazzsikere azonban lemezkereskedelmi szempontból minden nagynevű elődjén túltesz, most, amikor a műfaj általános népszerűsége a mélypontján van. A szemrevaló, jó fellépésű és jól is zongorázó kanadai énekesnő, Diana Krall 1993 és 2012 között kilenc platina- és három aranyalbumot produkált. Világviszonylatban addig 16 millió album kelt el a felvételeiből. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook A néhai Nat King Cole dalait felelevenítő, átütő sikerű albumát követően megmaradt a jazz könnyen emészthető fősodrában, időnként át-átrándulva a pop világába, ahol férjére, az utóbbi mezőnyben komoly tekintélynek örvendő Elvis Costellóra támaszkodhatott. De talán…

Tovább

A jazz a mozivásznon az 50-es években élte a fénykorát. Lehet, hogy azért, mert addigra vált a műfaj valamilyen szinten értelmiségi státuszszimbólummá, amit Hollywood csak részben értett meg, illetve csak az évtized második felében kezdett modern jazzt használni, ami az intellektuális szalonképességet volt hivatott fémjelezni. Először inkább biztosra ment, és a szvingkorszakban roppant népszerű zenészekről készített alaposan idealizált életrajzi filmeket. Sőt, az első ilyen próbálkozás még a szvingkorszak előtti évekből merít. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook A néhai Bix Beiderbecke életét nagy vonalakban követő, A trombitás fiatalember (Young Man with…

Tovább

Noha a háború utáni éveket a szvingbigbandek hanyatlása jellemezte, a közízlés még jó ideig a szvinggel azonosította a jazzt, ezt a stílust tekintette a mainstreamnek, vagyis a jazz fősodrának. Mottóként talán azt a híres, de számunkra ismeretlen forrásból származó rosszindulatú mondást használhatnánk, mely szerint Charlie Parkerrel a jazz táncolhatatlanná, Coltrane-nel pedig hallgathatatlanná vált.  A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Természetesen ezt a jazzrajongók nem így érzik, de a közönség létszámának szempontjából megfontolandó állítás. A 40-es évek derekán, amikor a bebop stílus még új volt, nemcsak a szélesebb közönségből, de eleinte az elkötelezett…

Tovább

A klarinétos Woody Herman zenekara 1945-ben már csupa lelkes, tüzes fiatal szólistával megtűzdelve vad, modern szvinget produkált, de milliós példányszámot meghaladó egyetlen lemezük egyáltalán nem ebben a témában fogant. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban: Kobo Nook DiBook Woody Herman, aki leplezetlen vokalistaambíciókat is táplált, a Laura című hollywoodi filmsiker betétjét énekelte saját zenekarával, és ez a felvétel – számunkra mindmáig meglepő módon – aranylemezzé vált. Viszont a köztudatba akkor berobbanó Kenton-zenekar tagadhatatlanul jazzes hangzású lemezzel tarolt ugyanabban az évben. 1944-ben vált meg Kentontól Anita O’Day, és a fiatal, akkor még nevenincs, de hozzá…

Tovább