Az 50-es évek végén több amerikai filmben is háttérzeneként szólt a jazz. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:   Kobo Nook DiBook Susan Hayward Oscar-díjat nyert azért az alakításáért 1958-ban az I Want to Live! (Élni akarok!) című filmben, amely San Franciscóban, sokszor a város éjszakai életében játszódik, és egy […]

1958-ban vették fel, de csak a következő évben került a mozikba a Des femmes disparaissent című francia film (melyet a jelek szerint Magyarországon nem forgalmaztak, angol nyelvterületen The Road to Shame címmel játszották a zenéjét). A filmtörténetben nem túl mély nyomot hagyó alkotás legmarkánsabb összetevője a zene volt, amelyet az Art Blakey Jazz Messengers akkori […]

1957-ben lebilincselően valószerű, New York-i helyszíneken forgatott A siker édes illata című film (The Sweet Smell of Success, 1957) hatásosan alkalmazta a jazzt a rohanó nagyvárosi éjszakai élet ábrázolására. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:   Kobo Nook DiBook Magának a történetnek is van érintőleges jazzvonatkozása, hiszen a cselekmény középpontjában […]

Az 50-es években a modern jazz filmzenében való használatának terén a francia új hullám maga mögött hagyta az amerikaiakat is. 1958-ban két francia film is készült, melyek rendezője élvonalbeli amerikai jazz-zenészeket kért fel a kísérőzene megalkotására. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:   Kobo   Nook   DiBook Marcel Carné […]

A saját fénykorában aranylemezt alkotó jazzművész Wynton Marsalis, a sokak által revizionistának minősített trombitás, hangszerén az egyetlen, aki mind a jazz, mind pedig a klasszikus kategóriában Grammy-díjat nyert. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:   Kobo Nook DiBook Két albumának, az 1984-ben megjelent Hot House Flowers és a három évvel […]

Kevés jazz-zenész felvétele érte el az aranylemez státuszt, de Louis Armstrongnak ez többször is sikerült.

Napjaink elsöprő jazzsikere azonban lemezkereskedelmi szempontból minden nagynevű elődjén túltesz, most, amikor a műfaj általános népszerűsége a mélypontján van. A szemrevaló, jó fellépésű és jól is zongorázó kanadai énekesnő, Diana Krall 1993 és 2012 között kilenc platina- és három aranyalbumot produkált. Világviszonylatban addig 16 millió album kelt el a felvételeiből. A jazz évszázada című kötet […]

A jazz a mozivásznon az 50-es években élte a fénykorát. Lehet, hogy azért, mert addigra vált a műfaj valamilyen szinten értelmiségi státuszszimbólummá, amit Hollywood csak részben értett meg, illetve csak az évtized második felében kezdett modern jazzt használni, ami az intellektuális szalonképességet volt hivatott fémjelezni. Először inkább biztosra ment, és a szvingkorszakban roppant népszerű zenészekről […]

Noha a háború utáni éveket a szvingbigbandek hanyatlása jellemezte, a közízlés még jó ideig a szvinggel azonosította a jazzt, ezt a stílust tekintette a mainstreamnek, vagyis a jazz fősodrának. Mottóként talán azt a híres, de számunkra ismeretlen forrásból származó rosszindulatú mondást használhatnánk, mely szerint Charlie Parkerrel a jazz táncolhatatlanná, Coltrane-nel pedig hallgathatatlanná vált.  A jazz […]

A klarinétos Woody Herman zenekara 1945-ben már csupa lelkes, tüzes fiatal szólistával megtűzdelve vad, modern szvinget produkált, de milliós példányszámot meghaladó egyetlen lemezük egyáltalán nem ebben a témában fogant. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő webáruházakban:   Kobo Nook DiBook Woody Herman, aki leplezetlen vokalistaambíciókat is táplált, a Laura című hollywoodi […]