Bauhaus-randevúkkal vár minket májusban a Budapest100

Május első hétvégéjén megnyitják kapuikat a főváros Bauhaus- és modernista épületei. A Petőfi tér 3-5. előterébe is benézhetünk. fotó: Malustyik Mariann

Május első hétvégéjén a 20. század legnagyobb hatású művészeti iskolájának eredhetünk a nyomába. A Budapest100 ugyanis idén a Bauhaus város- és gondolkodásformáló hatására fókuszál, amelyet ötvennél is több helyszínen, több mint 150 önkéntes szervező és kutató munkájának köszönhetően mi is megismerhetünk. Elegáns villákat, pompás középületeket, luxusbérházakat, sőt teljes „Bauhaus utcákat” is bejárhatunk. Mi most a Margit körút mellett Újlipóciában és a VII. kerületi Barát utca Wes Anderson vásznára kívánkozó házai között barangolva kaptunk egy kis ízelítőt a színes programból, amelyet részletesen itt lehet végigböngészni.

Az ég mattszürke és lapos, a Margit körút pedig olyan ívű, akár egy Bauhaus-ház homlokzata. Egy négynapos ünnep másnapja van, az elme fogékony. Walter Gropius imádta volna ezt a kedd délelőttöt.

Az iskolaalapító Gropius szerint ugyanis a Bauhaus végső célja az építészet, így aztán bizonyosan elégedetten nyugtázta volna, hogy a harmincas években egy adórendelettel arra ösztökélték a befektetőket, hogy a Margit körút páratlan oldalán – ahol addig jellemzően földszintes házak álltak – többemeletes épületek felhúzásával járuljanak hozzá a budai dombokról lesiető részek urbanizálásához.

A jelenleg színházként működő, ám eredendően bérháznak és mozinak épült Átrium előtt gyülekezünk, hogy a Budapest100 csapatával a fővárosi Bauhaus nyomába eredjünk.

Ide kapcsolódik:
Száz éve született a Bauhaus, félezer éve halt meg Leonardo – képzőművészeti jubileumok 2019-ben

Mielőtt elindulnánk, felmerül azért a kérdés, hogy van-e egyáltalán Budapesten Bauhaus. Szij Barbara művészettörténész, a Bp100 kutatásvezetője és Klaniczay János építész, a Bp100 projektvezetője egymásra mosolyognak. Azt mondják, igen is meg nem is. A dessau-i iskolából hozott eszme ugyanis például Le Corbusier modernista elképzeléseivel, valamint a honi tervezők saját ambícióival keveredve került nálunk a közterekre, vagyis a Bauhaus sosem színtisztán jelenik meg a húszas és a negyvenes évek között elkészült fővárosi épületeken.

Klaniczay azt mondja: gondoljuk csak végig, hogy Lajta Béla korai munkáira nagy hatással volt Lechner Ödön, sőt, több tervet is készítettek együtt, Kozma Lajos pedig 1910 és 1913 között Lajta tervezőirodájában dolgozott. Izgalmas ív húzható tehát a szecessziótól a modernizmusig.

Szij Barbara hozzáteszi, hogy bár az építészeink alighanem könnyebben szakadtak volna el a historizáló tradícióktól, a megrendelőknek ez nem ment olyan egyszerűen, emiatt is keverednek a korszak épületeinek stílusjegyei. Ez az oka – jegyzi meg Klaniczay János –, hogy egy budapesti art deco és Bauhaus-séta között jelentős átfedés lenne. Az idei program résztvevői a Napraforgó utcától Csepelig, Újlipótvárostól a Svábhegyig, a Palotanegyedtől a Dobsinai utcáig sétálhatnak majd május első hétvégéjén.

Ide kapcsolódik:
Horthy kedvenc mozija és a nemzethalálnak megágyazó garzonok – az Imagine Budapest várossétáján jártunk

Mi nem keltünk még útra. Az ingatlant – amelynek az előterében jelenleg állunk – egy bizonyos Kohousek József adta el, hogy 1935 elején a Margit körút 55. számú Házépítő Szövetkezet egy hatemeletes, manzardos bérház építésére kapjon itt engedélyt. A mai Átrium terveit Kozma Lajos készítette, a kivitelezés Dénes Vilmoshoz és Erős Imréhez kapcsolódik. Ezt a velünk sétáló Harmath-Gyetvay Enikő kutatásaiból tudjuk. Enikő elmeséli azt is, hogy május 4-én és 5-én Kozma eredeti tervrajzait is meg lehet majd tekinteni az Átrium előterében nyíló kiállításon. Az épületben a 2. világháborútól a rendszerváltozásig itt működő Május 1. mozit megidéző retro büfé üzemel majd és a Városminor kamarakórus is fellép.

Ide kapcsolódik:
Ismert világmárkák logóit alkották újra a 100 éves Bauhaus stílusában - Galéria

A fentebb emlegetett rendelet hatására 1939-ig összesen 20 épület készült el a Margit körút páratlan oldalán. Ezek egyike a 29/A szám alatt, a Czibulka-ház helyére, a Trust Nyugdíjegyesület megbízásából épült luxusbérház, amelynek a márvánnyal berakott földszinti előtere sétánk második megállóját jelenti.

„A körúti kaputól balra eredetileg egy úri divat-, egy gyermekruha- és egy bonbonüzlet kapott helyet. A Mechwart ligeti szárnyban cukrászdába ülhettek be a látogatók, és volt itt egy kis lakással együtt készült bolthelyiség is, amely egy időben játékáru-üzemként működött”

írja Harmath-Gyetvay Enikő, és hozzáteszi azt is, hogy bár a Margit körúti homlokzat egykor fényűző külseje megkopott, a mai viszonyok között az átjárót lezárták, a kert és a tetőteraszok elvesztették park jellegű kialakításukat. Aki azonban belép a házba, annak kétsége sem lehet afelől, hogy a harmincas évek bérházépítkezéseinek egyik legnagyvonalúbb épületében jár.

Egy rövid villamosozást követően a Jászai Mari térre érünk. A Pozsonyi út elején Kovács Dániel művészettörténész, a Bp100 szakértője vár minket, és elmondja, hogy a főváros jellegzetességei közé tartoznak az úgynevezett „Bauhaus-utcák” is, amelyek jellemzően újonnan megnyitott és jórészt egy ütemben beépített, így hasonló stílusjegyeket mutató homlokzatú házakkal építettek be.

A Szent István park környéke száz évvel ezelőtt még Budapest külvárosának számított, kertekkel, gyárakkal és malmokkal. Az eredeti ipartelep és be nem épített terület rendezése az 1920-as években került napirendre, majd a környék rendezési tervét 1933-ban fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A rohamos fejlődésnek indult terület hamar túlzsúfolttá vált, így a Lipótvárosi Kaszinó elnöke, Scheuer Róbert mérnök ekkor kezdett el lobbizni Rakovszky Ivánnál, a Közmunkák Tanácsa elnökénél a park létesítése érdekében – ebből lett a Szent István park – tudjuk meg Béres-Deák Krisztina írásából.

„Két szoba hall az egész városnegyed, dacosan, fiatalosan és lendülettel leplezik lakói halavány életük egyetlen őszinte valóságát: hogy nincsen pénzük, senkinek”

– ezt pedig Szerb Antal írja a Budapest kalauz Marslakók számára című könyvében. A főváros építészetileg legegységesebb, modern stílusban épült részéről számolva be a kortárs szemével.

Ide kapcsolódik:
Megnyílt az új Bauhaus Múzeum Weimarban

Csészealj helyett mi trolival utazunk. Utolsó állomásunk a Barát utca, amelynek hangulatát Hauenstein Mátyás leírása foglalja össze érzékletesen. „A Barát utca az Erzsébetváros középső részen található Rákóczi út – Hársfa utca – Dohány utca – Szövetség utca által határolt háztömböt felező, száz méternél alig hosszabb fasor. Az 1930-as évek második felében elavult beépítés helyén épült ki. Mindkét oldalát hat-hat háromemeletes lakóház szegélyezi, amelyek a Bauhaus által ihletett modernista stílusban épültek, ám itt-ott art deco vagy akár historizáló díszítőelemeket is felfedezhetünk rajtuk. Az úttest felett összeérő lombú japán akácoknak köszönhetően a Barát utca ma csendes oázis a zöldterületekben szegény városrész házrengetegében, csak egy saroknyira a belvárosi autópályává degradált Rákóczi út zajától.”

 Tényleg így van, a Barát utca egy pötty Buda Pesten.

Itt volt egyébként a főváros első játszó-utcája, ahonnan 9 és 21 óra között kitiltották az átjáró forgalmat. Az eredetileg Névtelennek hívott utca elnevezését illetően számos elképzelés látott napvilágot. Az egyik egy bizonyos botrányos „randevú-nagyüzemmel” kapcsolatos, amely egykor itt üzemelt.

Akárhogyan volt is, az biztos, hogy május első hétvégéjén nagyüzemben randevúzhatunk fővárosi modernista-Bauhaus épületekkel a Budapest100 keretében. Érdemes a programot böngészni.