A zeneszerző, aki bebizonyította, hogy a magyar operettnek is sikere lehet

Huszka Jenő - forrás: Wikipedia

Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden, és 1960. február 2-án hunyt el Budapesten. Nevéhez olyan operettek fűződnek, mint a Bob herceg, a Lili bárónő, a Mária főhadnagy vagy a Gül baba. Ő volt az, aki bebizonyította, a magyar szerzőkben is lehet bízni, nem csupán az angol operett jelent sikert.

Ötévesen már színpadra lépett egy, a szegedi árvízkárosultak javára adott koncerten mint hegedűs csodagyerek. Még gimnazista volt, amikor egy darabját elküldte Paulay Edének. A Nemzeti Színház rendezője elutasította a Levél című szerelmi történetet, az ifjú Huszka viszont pontosan tanulmányozta a hibajegyzéket. Érettségi után mégsem a színház irányába indult el, hanem – szülei kérésére – joghallgató és – saját vágyait követve – zeneakadémista lett. A Hubay–Koessler-tanítvány szabadidejében koncertek szervezésével is foglalkozott, nála lépett fel először az ifjú Dohnányi Ernő. Első nyomtatásban megjelent darabja a Jogász csárdás volt.

Diploma után minisztériumi állást kapott, ő viszont inkább Párizsba utazott, ahol egy évig hegedűsként dolgozott. (Huszka hegedült, fuvolázott és zongorázott.) A fizetés nélküli szabadság után hazajött, munkába állt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályán.

Huszka első színpadi munkája egy zenés bohózat, a Tilos a bemenet! volt, ezt követte három évvel később, az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg. A darab első vázlata még egyetemi éveiben készült, a librettót már akkor is Martos Ferenc jegyezte. Ez alkalommal Bakonyi Károllyal kiegészülve mentek a Népszínház igazgatóságára a kézirattal. Az igazgató, Porzsolt Kálmán elfogadta a darabot, de nem várt sikert. A több mint száz előadás azonban minden kételyét felülírta.

Fonyód, különösen a fonyód-bélatelepi villasor, amely Szaplonczay Manó kaposvári tiszti főorvos kezdeményezésére jött létre, csodákat rejt. A Balaton egyik legszebb panorámájú helyén, a fonyódi Várhegyen megnézhetjük Ádám Jenő villáját, vagy ellátogathatunk a Fonyódi Múzeumba. Az egykori villában festett balatoni tartózkodásai idején hozzávetőleg tíz képet Szinyei Merse Pál, ma pedig itt látható a Huszka Jenő-emléksarokban a Lili bárónő híres részlete, a Tündérkirálynő, légy a párom kezdetű kettős kézirata. Péchy Erzsi, a primadonna, akinek a zeneszerző az operettet komponálta, két nővérével közösen szintén itt vásárolt villát.

„A legnagyobb siker zúgása morajlott ma végig a Népszínházon egy magyar operett első előadásán: olyan sikeré. amelyet a sokat látott s újabban sok viszontagságot szenvedett színház mostani igazgatása alatt még nem ért meg. Két istenáldotta tehetség győzelme volt a mai est: Huszka Jenőé és Fedák Sárié. (…) Köszöntsük tehát először a fiatal mestert, aki egy elfelejtett bohózat, koncert-dalok és betét-nóták félhomályából ma kilépett a hírnév és népszerűség verőfényére. (…) Csupa új dallam, új ötlet, s valamennyi – válogatott dallam, és nem köznapi ötlet. Zeneszerző, aki saját magából emmyot tud meríteni a mi mulattatásunkra és gyönyörűségünkre: ritka vendég nálunk. Hozzá teljes technikai készség, biztos uralkodás a zenekaron és a színpadon, a hangszerelésben kerülése mindennek, ami útszéli, és fölhasználása mindennek, ami eredeti és hatásos: egy teljesen kész nagy talentum, akinek híját a mai dilettánsvilágunkban igen éreztük, s akinek jöttét szívből üdvözöljük” – írta másnap a Budapesti Hírlapban Beöthy László.

1903-ban következett az operettekre szakosodott, Beöthy vezette Király Színházat nyitó Aranyvirág (szintén Fedákkal), két évvel később a Gül baba (immár egy új primadonnával, Szentgyörgyi Lenkével), majd néhány, azóta elfelejtett mű, a Jókai meséje nyomán írt Tündérszerelem, a Rébusz báró és a Nemtudomka.

1919. március 7-én tartották legnépszerűbbé vált darabja bemutatóját: a Lili bárónő (Péchy Erzsivel a címszerepben) premierje a Városi Színházban volt. Huszka így nyilatkozott Martos szövegkönyvéről. „Elmés, mulatságos, előkelő: a legfinomabb vígjátéki tónusban megírva, és ami fő, mindvégig érdekes. Nagy szerepe van benne a lírának is; igazi melegség árad belőle, amilyen csak igazi költő lelkéből fakadhat. Ez a szöveg valóban inspirálja a zeneszerzőt, és így élvezetes munka várt rám, amikor az operett megzenésítésére vállalkoztam.”

Huszka a húszas, harmincas, negyvenes és ötvenes években is komponált, ezek közül csak az 1942-es Mária főhadnagy vívott ki helyet magának a sztenderd operettrepertoárban.

Ide kapcsolódik:
A vendéglő, ahol a magyar szerzői jog bölcsőjét ringatták

Huszka tevékeny szerepet játszott a szerzői jogok érvényesítésében. Az 1907-ben alakult Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, illetve a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Részvénytársaság elnökeként szinte az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdéseivel, s próbálta meg kezelésének szervezeti kereteit kialakítani.

Második felesége, Arányi Mária életrajzi regényben dolgozta fel férje életét, Szellők szárnyán címmel.