• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Müpa magazin Színház Címlap

A rendező, aki kiverte a biztosítékot a csehszlovák, a nyugatnémet, a szovjet és az amerikai kritikusoknál is

Szerző: Réz András2019. május 6.
Facebook Twitter E-mail
Miloš Forman, eredeti nevén Jan Tomáš Forman - forrás: szinhaz.org

A Tűz van, babám! kiverte a biztosítékot csehszlovák és nyugatnémet, szovjet és amerikai kritikusoknál, a producernek nem tetszettek a szépségkirálynő-jelöltek, a kommunista párt első titkára falra mászott tőle – az önkéntes tűzoltókról nem is szólva. Ilyen ménkű nagy provokátor lenne Miloš Forman? A Müpamozi Forman-sorozatának most következő filmjeiből kiderül.

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy cseh-kanadai író, bizonyos Josef Škvorecký. Írt regényeket: súlyosabbakat és szellemes krimiket egyaránt. Imádta a jazzt és a filmeket. Így aztán megírta a cseh film személyes történetét, amelyben egy teljes fejezetet szentel Miloš Formannak és a vele való barátságának. (Amúgy meg ő éppen akkor lett kanadai, amikor Forman amerikai — 1968-ban.) Ez a vicces, anekdotákkal, pletykákkal teli kötet azért különösen izgalmas, mert a közép-európai létezés lényegét ragadja meg.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

Az irónia és az önirónia furcsa elegyét. Azt, ahogyan a mindenkori hatalommal való szembenállás hozza létre a szolidaritást, az ellenállás cinkosságát, a „tartást”. Meg azt is, hogyan válik a művész erkölcsi strázsává a vártán. Amikor ezt az 1971-ben megjelent könyvet olvassuk, nehéz elképzelnünk, hogyan is vált Forman amerikaivá. Kor- és pályatársa, Věra Chytilová 1981-ben a belga televízió számára készített egy portréfilmet Formanról, amelyben Forman a joviális mesemondó, Chytilová pedig a nyughatatlan közép-európai filmcsináló, a meg nem alkuvó, aki lépten-nyomon provokálja interjúalanyát. Ennek alapján bátran kimondhatnánk:

Forman amerikai filmes lett. Vagy mégsem?

Az a vicc az egészben, hogy Forman amerikai filmjei nyughatatlan, megalkuvást nem ismerő hősöket vonultatnak fel előttünk. Olyan karaktereket, amelyek közeli rokonai a kelet-közép-európai rebellis filmhősöknek. A különbség csupán annyi, hogy míg a világnak ezen a felén ezek az alakok rendszerint a diktatúrával ütköztek meg, az újvilágiak az előítéletek, dermedt eszmék és szabályok kihívói. A káeurópaiak a hatalommal dacoltak, amely éppen ezért olykor dobozba zárta a filmjeiket. Forman sokkal inkább azt kutatja, hogyan alakul azoknak a sorsa, akik nem politikai értelemben vett béklyóikat próbálják lerázni.

Innen nézve a Hairben Claude Bukowski szemben találja magát a vietnámi háborúval. Onnan nézve közelebbi rokona Dorothynak az Ózból, akit egy tornádó messzire repít Kansasból. Vagy itt van Mozart. Peter Shaffer, a drámaíró — egy kicsit Puskin nyomán írt — Amadeusa. Nagy siker volt különféle színpadokon szerte az egész világon, Forman Shafferrel együtt azonban alaposan átdolgozta a darabot. Részletesebbek lettek a karakterek. Itt már Salieri nem „Mozart gyilkosa”. És Mozart sem a ránc nélküli zseni, hanem kora zenéjének kihívója. És egy neveletlen kölyök. Rendetlen géniusz, akinek az életét eddig egyetlen erkölcsi útmutató sem hozta fel példaként. A kérdés ott lebeg: érvényesek-e a szokásos szabályok az eget kérő tehetségre?

Ide kapcsolódik:
A kultikussá vált Amadeus rendezője - Miloš Formanra emlékezünk

A Larry Flynt, a provokátor legalább ennyire összetett. Mert míg Mozart esetében úgy gondolhatjuk, hogy a zseniális művek áldott homályban tartják a zeneszerző életének kevésbé tetszetős zugait, Larry Flynt pornografikus életműve erkölcsileg védhetetlen. És máris szügyig járunk mindenfélében a jog és az erkölcs ingoványos mezsgyéjén. Ha még hozzávesszük a jelen sorozatban nem szereplő Forman-filmeket is — Ragtime, Valmont, Ember a Holdon —, roppant gazdag és elgondolkodtató képet kapunk. Bár az 1981-es Chytilová-féle portréfilm olyan rendezőt mutat, aki elrejtőzik hősei és történetei mögött, a filmekben mégis ott bujkál Miloš Forman, aki egy sokserpenyős mérlegre pakolja a különféle emberi értékeket és értéktelenségeket.

Utolsó filmje, a Goya kísértetei elidegeníthetetlen része ennek az életműnek. Mert a legkevésbé sem életrajzi film. És nem csupán a művész sorsáról való elmélkedés. A háttérben ugyanis ott matat a hatalomipar. Az árulások és megalkuvások. A hatalom mindent felülíró érdeke. És a fájdalmas fintor: a franciák felszabadítják a spanyolokat az inkvizíció alól, aztán a spanyol felkelők, a gerillák, a portugálok és a Wellington vezette brit csapatok felszabadítják a spanyolokat a klérust üldöző/pusztító francia megszállás alól. Háborúk, amelyeknek az igazi áldozatai a civilek. És annak a furcsa sokkarú mérlegnek a serpenyőiben megméretésre vár a szabadság, a vakhit, az erkölcs, a jog, a művészi szabadság, a lázadás joga, a behódolás, az emberi méltóság, a meg nem alkuvás…

Ide kapcsolódik:
Miloš Forman kultikus filmjei a Müpamozi sorozatában

De a válaszokat hiába is keresnénk. Mármint hogy mi mennyi. Hogy hány kiló tehetség ellensúlyozza a morális gyarlóságot, hogy mennyit nyom a latban a meghunyászkodás az alkotás szabadságával szemben. A kérdések kérdések maradnak. Általános válasz, megoldás nincs, mert nem is lehet. És ahogy telik-múlik az idő, változik a világ, változtatjuk a világot, a moziban ülve a mi dolgunk, hogy itt és most elmatassunk a saját válaszainkkal.

De hát mi másért is néznénk Miloš Forman filmjeit?

müpa cseh film puskin milos forman amadeus réz andrás goya
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésBach to the Future 2019 – konferencia a klasszikus zene jövőjéről
Következő bejegyzés Első díjat kapott Laki Péter a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyen

Ajánlott Bejegyzések

Hollerung Gábor - forrás: Müpa
Müpa magazin

Korngold és Shakespeare – Szimfonikus színházi játékot mutat be a BDZ

2023. február 1.2 perc olvasás
Vass András - fotó: Gyarmati Csaba
Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

2023. február 1.4 perc olvasás
- forrás: Magyar Mozgókép Fesztivál
Intermezzo

Elindult a nevezés a 2023-as Magyar Mozgókép Fesztiválra

2023. január 31.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.