• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Beszélő képek Színház Címlap

Dajka Margit, a legnagyobb magyar tragikomika

Szerző: Papageno2019. május 24.
Facebook Twitter E-mail
Dajka Margit színművésznő a Lovag utca 10. alatti lakásukon (1964) - forrás: Fortepan, adományozó: Hunyady József
Dajka Margit színművésznő a Lovag utca 10. alatti lakásukon (1964) - forrás: Fortepan, adományozó: Hunyady József

1907. október 13-án született Nagyváradon, és 1986. május 24-én hunyt el Budapesten Dajka Margit színművész. „Addig kínlódott, amíg meg nem találta azt az ajtót, ahonnan rálátott az igazságra. Onnantól kezdve pazar volt” – idézte fel a színésznő különös munkamódszerét Darvas Iván.

Az I. világháború idején Nagyvárad utcáin újságot árult, onnan ismerte Emőd Tamást, Ady Endrét. Színpadon először kilencévesen állt először, a liftesfiút játszotta a Nagyváradi Szigligeti Színházban a Sztambul rózsája című operettben. 15 évesen, miután elvégezte Hetényi Elemérnek, a színház főrendezőjének magán-színiiskoláját, a színház tagja lett. Hamarosan Kolozsvárra szerződtette Janovics Jenő, ahol szubrett és naiva szerepeket alakított. Kolozsvárról Miskolcra szerződött, 1928-29-ben Szegeden játszott. Itt látta őt Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója Emőd Tamás és Török Rezső Két lány az utcán című darabjában, és kolléganőjével, Titkos Ilonával együtt szerződtette. A fővárosban is ezzel a darabbal mutatkozott be, meghódítva a közönséget és a kritikát.

1936-1940-ben a Nemzeti Színház tagja volt, majd Budapesten csak szerepekre szerződött. Az 1940-ben megnyílt Madách Színház nyitó darabjának, Móricz Zsigmond: Kismadár című játékának főszerepét, Kis Erzsit hatalmas sikerrel alakította. Bár nem erről a produkcióról, de egy alkalommal így fogalmazott róla Móricz Zsigmond:

Irtózatos, mennyi van ebben a színésznőben: szétfeszíti minden szerepét.

1943-ban a Magyar Színházban Hanna szerepét játszotta Hauptmann: Henschel fuvaros című drámájában. 1945 után különböző színházakban játszott, 1948-ban a Madách Színház tagja lett, majd a Petőfi, később a Thália Színházhoz szerződött. A szubretteket és a naivákat felváltották a drámai hősnők és anyaszerepeket, de minden alakítását humor, bölcsesség jellemezte. „Ötven éven át volt divatos színész. Sosem ment ki a divatból, noha stílusok jöttek, stílusok mentek. Dajka emberi közlései nem évültek el” – írta róla nekrológjában Molnár Gál Péter, a kritikus, akitől a tragikomika jelzőt is kapta.

Alakította Stázit (Csárdáskirálynő), Natasát, majd Vasziliszát (Éjjeli menedékhely), Mását, majd Irinát (Három nővér), Murzaveckaját (Farkasok és bárányok), Tótnét (Tóték), Orbánnét (Macskajáték). Nem volt véletlen a Szindbád Majmunkájának ihletett szerepformálása sem: „Krúdy azonban úgy élt bennem — sőt még teljesebben, mondhatni, álmaimban —, mint Gorkij vagy Csehov.” Van, aki először Bors néniként találkozott vele, és van, aki a Torockói menyasszony Patkós Nagy Rózsijaként, mások a Liliomfi Kamillájaként őrzi őt emlékeiben, televíziós felvételei közül Csiky Gergely Nagymamájának címszerepe a legismertebb.

Gaál István filmrendező egy alkalommal megpróbálta megfejteni a Dajka-titkot: „Hallatlan könnyedség áradt belőle játék közben, s tudtuk, hogy ezt az áradást megpróbáltatások előzték meg. Mindig teljes átéléssel próbált. Sok rendező félt tőle, mert nem lehetett pontosan tudni, mire számíthat az ember munka közben. Valóban nem volt könnyű partner, mert sokszor egy jeleneten belül képes volt hangulatváltásokra. Hogy jól menjen a munka, egy bizonyos fordulatszámra pörgette föl magát, s ezt a folyamatot türelmesen végig kellett nézni. Nem szabadott túlpróbálni sem a jelenetet, mert már a kezdetektől kincseket mutatott meg magából. Dajkával mindig lélegzett a vászon. Akkor is, ha nem szólt semmit. Úgy állt önmaga mögött a filmvásznon, akár egy mágus. Ez volt a titka.”

Dajka ezzel szemben nem látott semmi titkot a szereplformálásban: „A legklasszikusabb szöveg sem olyan kotta, amely egészen pontosan vezetheti a dallamot. Az ember máshonnan is merít, nemcsak a szövegből. Ha a szöveg valóban érdekes, akkor az mögöttes vonulatokat is sejtet, és ezeket dalolja el a színész. Ha meg érdektelen a szöveg, akkor szemfülesen kell pótolni, tudatosan meríteni a sokszemélyes lélekből. Az ellenszenves alakok színpadi megformálásával pedig valahogy úgy vagyunk, hogy talán ezt még könnyebb hitelesen megcsinálni, mint a számunkra rokonszenvesekét. Ha valakivel egyetértünk, abban kicsit önmagunkat is látjuk, tehát kevésbé éles vele szemben a kritikánk. Ha ellenben valaki nem tetszik, vagy valami nem tetszik benne, azt élesen tudjuk: miért nem tetszik.”

színháztörténet fotó fortepan
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésIdén második alkalommal lép vízre a Hagyományok Háza nemzetközi portfóliója
Következő bejegyzés Így értékelte Zombola Péter a Szent Efrém legutóbbi koncertjét – Videó

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

A testszégyenítés ellen indított kampányt Grisnik Petra

2023. február 3.2 perc olvasás
Bohumil Hrabal - Forrás: wikipedia
Intermezzo

„Az élet, ha kicsit is jól jön ki a lépés, annyira, de annyira gyönyörű” – 25 éve hunyt el Bohumil Hrabal

2023. február 2.5 perc olvasás
Az ördög próbája - fotó: Bereczky Sándor
Intermezzo

Erdélyi és észt előadásokkal vesz részt a Színházi Olimpián a budaörsi színház

2023. február 2.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.