A mintegy félórás Kis diktátor című rövidfilmet (2015) Nurith Cohn rendezte, középpontjában a Holokauszt-emlékezet, az öregkor, valamint a családon belüli kulturális és generációs konfliktusok állnak. A rendező a jeruzsálemi Maaleh Film School növendéke, amely képzései között a hagyományos filmrendező és forgatókönyvíró szak mellett a videó-terápia és az ortodox nők számára kialakított program is megtalálható.
A film nemcsak címében, hanem számos jelenetben felidézi és újraértelmezi Charlie Chaplin fogkefebajszos diktátorát. A Jeruzsálemben élő vallásos történelemprofesszor, Yossi Kleinmann Benito Mussoliniről tart előadást – nem túl sok sikerrel. Tekintélyt parancsoló kisugárzásra vágyik, azonban a hallgatóin túl a családtagjai is átnéznek rajta. Igazi papucsférj, aki némán tűri felesége parancsolgatását, egy csettintésre takarít, tereget és leviszi a szemetet. Még abba is zokszó nélkül beletörődik, amikor a kocsiban kedvenc Schubert-dalát átkapcsolják izraeli popzenére.
A film ingyenesen megtekinthető ide kattintva.
Egyik hétvégén felesége nagyanyjának, Gerdának kilencvenedik születésnapjára készülődnek. Yossi borotválkozás közben karizmatikus diktátorok helyébe képzeli magát, és olyannyira belefeledkezik a játékba, hogy nem veszi észre a szombat bejövetelét. A rokonság megpróbálja rávenni, hogy vágja le Hitler-bajuszát, mert frászt hoz a holokauszt-túlélő nagymamára, azonban a férfi nem hajlandó megszegni a vallási előírásokat.
(2015) © 2019 Copyright Atlanta Jewish Film Festival
A férfi végül családi nyomásra szuperhősös ragtapasszal leragasztja bajszát és csatlakozik az ünneplő társasághoz. Az abszurd jelenet kapcsán eszünkbe juthatnak a francia Bajusz (2005) című filmdráma vagy az azonos című izraeli rövidfilm (2013) főszereplői, akik szintén arcszőrzetük miatt kerülnek bizarr helyzetekbe.
University of Southern California School of Cinematic Arts
Nurith Cohn filmjének további jeleneteiből kiderül, hogy a Jekke[1] nagymamához különösen közel áll a több nyelven beszélő esetlen férfi. Vele tudja a német irodalom és nyelv iránti szeretetét megosztani, és berlini gyerekkorának éveit újra átélni. Ezután kérdés hogyan fogadja Oma Gerda, amikor Yossi a langyos köszöntőbeszéd közepén, amelyre szinte senki sem figyel, egyszer csak letépi magáról a ragtapaszt. Menten elájul vagy a döbbenettől mozdulni sem tud? Örök életére megsértődik a tiszteletlen férfira, hogy ilyen szörnyű emlékeket idéz fel benne? A család le akarja állítani Yossit, azonban a nagymama nem engedi és kéri a férfit, hogy folytassa…
[1] A Jekke kifejezést ma a német származású zsidókra használják Izraelben.
