Kalapács alatt a bélyeggyűjtők egyik „Szent Grálja”

Egy „szóló” Fordított Jenny (Forrás: Spink and Son Ltd.)

Az 1666-ban alapított, londoni központú, de az angol főváros mellett az Egyesült Államokban, Svájcban, Kínában, Szingapúrban és Japánban is aukciós fiókot működtető Spink árverezőház szeptember 27-én New York-i licitjén sok más bélyegkülönlegesség mellett kalapács alá viszi a világ egyik legkeresettebb filatéliai ritkaságát, egy négyes blokkot az úgynevezett Inverted Jennyből, azaz a Fordított Jenny elnevezésű tévnyomatból.

1918. május 14-én adták ki hivatalosan az Egyesült Államokban az első, 24 cent névértékű amerikai légiposta-bélyeget, amelyen vörös színű keretben sötétkék színnel egy duplafedeles repülőgép rajza látható. A bélyeget az U.S. Bureau of Engraving and Printing (az Egyesült Államok Metsző és Nyomtató Irodája) állította elő, egy kézzel működtetett nyomóprésen, amelybe minden egyes, egyenként száz bélyegből álló ívet kétszer kellett behelyezni, először a vörös keret, majd utána a középső, sötétékék minta nyomtatására.

A bélyegből összesen 2,1 millió darab, azaz 21.000 ív készült, ehhez képest szinte csoda, hogy – mint utóbb kiderült, hiszen soha egyetlen más hibásan nyomott példány nem került elő – ezek közül a nyomdász mindössze egyetlen ívet tett vissza a gépbe tévedésből fordítva a második nyomás előtt, ami miatt tehát ezen a repülőgép „fejjel lefelé” repül.

Egy „szóló” Fordított Jenny (Forrás: Spink and Son Ltd.)

A hibát nem vették észre, az ívet a többivel együtt kiszállították a postákba, és másnap a New York Avenue-n működő postahivatalban egy William T. Robey nevű vásárló rögtön egészben meg is vett egy ívvel a friss bélyegből. Ő viszont rögtön kiszúrta, hogy egy hibás, a filatéliában tévnyomottnak nevezett ív került a kezébe, és mert értett a bélyegekhez, azt is tudta, hogy egy ilyen sokkal többet ér a gyűjtők szemében. Nem is várt sokat: egy héten belül a 24 dollárért vásárolt ívet úgy ahogy volt továbbadta egy ismert philadelphiai bélyegkereskedőnek, Eugene Kleinnek – 15.000 dollárért. Klein is hamarosan eladta a száz darab, de még mindig megbontatlan ívben egyben tartott bélyeget, ám ő nem sokat keresett rajta: 20.000 dollárt kért érte a közismert gyűjtőtől, Edward Howland Robinson Green ezredestől.

Green azonban már megbontotta (pontosabban a filatélia-szakértő Kleinnel megbonttatta) a szerzeményét: 76 darabot egyenként választott szét, a többiből pedig hat darab négyes blokkot képezett. Az egyedi példányokból aztán ő maga 1936-ban bekövetkezett halláig 57-et értékesített, majd lassan a többi is piacra került.

Ma a száz Fordított Jennyből hatnak a hollétéről nem tudni, az ismert példányok egy része pedig az idők során megrongálódott: tizenkilencről például eltűnt a perforáció (ezek tehát ma már úgynevezett „vágott szélű”, a gyűjtők körében alacsonyabb értékűre tartott bélyegek), illetve vannak olyan példányok is, amelyek alaposan meggyűrődtek. Az ép darabok azonban a gyűjtőknek szinte minden pénzt megérnek.

A most kalapács alá kerülő négyes blokk (Forrás: Spink and Son Ltd.)

1991 szeptemberében például a Christie’s árverésén egy négyes blokkot 550.000 dollárért szerzett meg valaki; 2005 októberében azonban a Siegel aukciósház licitjén egy ugyancsak négyes Fordított Jenny már 2.970.000 dollárt ért meg valakinek. Ugyanők 2007 decemberében New Yorkban 977.500 dollárért adtak el egyet a szóló-Jennykből, egy másik egyedi darab pedig 2014 májusában a Spinknél 575.100 dollárt hozott. A mostani négyes blokk kikiáltási ára kereken egymillió dollár lesz, de a ház az előzetes becslés alapján akár 2–3 millió dollárt is remél a különleges tételért.

Persze még ha sikerül is majd ennyit kapniuk érte, még az is messze alatta marad a jelenlegi legdrágább bélyeg árának. Azért az 1856-os, Brit-Guyanán kiadott egycentes, bíborvörös színű bélyegért, amelyből mindössze ez az egyetlen példány ismert ma a világon, 2014 júniusában a Sotheby’s New York-i árverésén 9.480.000 dollárt fizetett ki egy gyűjtő.

A Brit- Guyana-i egycentes Magenta (Forrás: Sotheby’s)

Ráadásul ezzel az összeggel ez a bélyeg akkor már negyedszer lett a legdrágább; igaz, 1922-ben még csak 35.000 dollárt, 1970-ben 280.000 dollárt, 1980-ban pedig már 935.000 dollárt kellett adjanak érte, hogy mindannyiszor elnyerje a világ legdrágább bélyegje címet.