• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Zene Címlap

Cser Krisztián: „Wagnernek Mexikóban is van létjogosultsága”

Szerző: Tuska Borbála2019. október 31.
Facebook Twitter E-mail
Cser Krisztián - fotó: Hering Orsolya

Idén 150 éve mutatták be Wagner Ring-tetralógiájának első részét, A Rajna kincsét. Mexikóban 2019-ben tűzték először műsorra az operát egy koncertszerű előadáson, amelynek egyik főszerepét, Wotant Cser Krisztián alakította. Az énekest Wagnerről, mexikói élményeiről és következő munkáiról kérdeztük.

– Milyen kapcsolat fűzi a Wagner-operákhoz?

– Wagnerhez idő kell, amíg megérik rá az ember, a pályám elején még tartottam tőle. Az első kisebb szerepeket öt–hat évvel ezelőtt kaptam: az egyik kismestert alakítottam a Tannhäuserben a Budapesti Wagner-napokon, Hundingot énekeltem A walkürben és Fasoltot A Rajna kincsében. Szép lassan kerültek be az életembe Wagner operái.

– Másképp zajlik a felkészülés egy Wagner-szerepre?

– A szövegkönyvek szokatlan nyelvezete miatt – azokat maga Wagner írta – valóban speciális felkészülést igényelnek a szerepek. Előfordulnak olyan szavak a librettóban, amiket nem találunk meg szótárban, sőt sok esetben még a német anyanyelvűek sem tudják biztosan a jelentésüket. A szövegek ejtésével és jelentésével sokat kell foglalkozni.

Cser Krisztián – fotó: Hering Orsolya

– Mik voltak az első tapasztalatai Wotan szerepével?

– Először Kínában énekeltem Wotant koncertszerűen két alkalommal, ami nagyon jó volt belépőnek. Ha az ember már egyszer elénekel egy szerepet, ki tudja ismerni, mikor mire kell figyelni. Másodszor a chemnitzi operaházban bújtam Wotan bőrébe, ami szintén maradandó élmény. A németek gyakran játszanak Wagnert, és sok energiát fektetnek a felkészülésre, így a szöveggel is többet tudtunk foglalkozni. Most már úgy érzem, kézben van a szerep.

– Mexikóban koncertszerűek voltak az előadások, mint ahogy először Kínában is. Mekkora szerep jut ilyenkor a színészi játéknak?

– Mexikóban olyan szempontból speciális volt a helyzet, hogy a zenekar először játszott Wagnert, és így A Rajna kincsét is. Az ottani énekesek számára is teljesen új volt az adott szerep, viszont a külföldiek – köztük én is – több tapasztalattal érkeztek. A német Michael Müller-Kasztelan például már sokadszorra alakította Logét, és mindkettőnknek természetesen jött, hogy egy kis színészi játékot is belevigyünk az előadásba. A többi énekes kevésbé „mozgott bele” a szerepébe, sokan végig a kottára támaszkodtak, de ez megengedett volt.

Nekem és Michaelnek viszont többet adott az, hogy játszhattunk a színpadon, és ezt a közönség is meghálálta.

Cser Krisztián – fotó: Hering Orsolya

– Volt-e valamilyen különlegessége a mexikói helyszíneknek?

– Az egyik koncert Tolucában volt, ami a tengerszint felett 2600 méterrel fekszik, így kevesebb az oxigén a levegőben. Az első pár napban emiatt sokat sóhajtoztunk, de aztán hozzászoktunk a körülményekhez. Én kint is sportoltom, naponta lejártam a szálloda edzőtermébe futni, hogy megkönnyítsem a szervezet adaptálódását. A második előadásra Mexikóvárosban került sor egy hatalmas, impozáns koncertteremben.

Ide kapcsolódik:
Cser Krisztián: „A határok fejben dőlnek el elsődlegesen”

– Milyen visszajelzések érkeztek az előadások után?

– A mexikóiaknak furcsa, távoli dolog még Wagner, ennek ellenére sok pozitív visszajelzést és elismerő kritikát kaptunk. Látszott, hogy tetszik a közönségnek a darab, és a karmester is megerősítette, hogy az előadások jól sikerültek, Wagnernek van létjogosultsága ebben a közegben. A koncert után találkoztam egy híres mexikói tenorral, Fernando de la Morával, aki szintén elismerését fejezte ki, és közös képet is készítettünk.

– Az eddigi külföldi fellépései közül ki tudna emelni olyat, ami különösen emlékezetes volt?

– Idén újra együtt turnézhattam Fischer Ivánnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral, A Kékszakállú herceg várát adtuk elő négy különböző országban. Voltunk Párizsban, Hamburgban és Luxembourgban, de a turnét a New York-i Carnegie Hall koronázta meg. Fantasztikus élmény volt abban a teremben énekelni, ráadásul olyan kiváló partnerekkel, mint Komlósi Ildikó és a Fesztiválzenekar.

Számos jó akusztikájú koncerthelyszínen megfordultam már életemben, de csak kevésnek van olyan atmoszférája, mint a Carnegie Hallnak, az amszterdami Concertgebouw-nak vagy itthon a Zeneakadémiának.

Cser Krisztián – fotó: Hering Orsolya

– Halottak napjához közeledve több requiemben is énekel. Van-e köztük kedvence?

Mozart Requiemje különösen kedves számomra, mert az első szólófelkéréseim egyike volt, és édesapámmal együtt léptem színpadra. A Verdi Requiem is mindig nagy hatással van rám, katartikus élményt ad, így volt ez legutóbb is, amikor Kobajasi Kenicsiró vezénylete alatt énekeltem a Müpában. Érdekes, hogy közegét tekintve Verdi gyászmiséje koncertterembe, a Mozart Requiem pedig inkább templomba illik. A mostani időszak fellépései nagy örömemre így is oszlanak meg.

Ide kapcsolódik:
Itt hallgathatja vissza a Budapesti Fesztiválzenekar New York-i koncertjét

– Miben különbözik oratóriumot és operát énekelni?

– Az oratóriumban az énekesnek kevesebb eszköze van, ott mindent a hanggal kell megmutatni. Az operában viszont a játék és a látvány révén több ingert kapnak a nézők. Mostanában kezd divatba jönni, hogy az oratóriumokat is megrendezik, hamarosan egy ilyen előadásnak is részese leszek. Händel Messiását adjuk elő Mozart átiratában és Anger Ferenc rendezésében. A határok néha elmosódnak a két műfaj között:

míg A Rajna kincse koncertszerű előadásban szólalt meg – egy kis színészi játékkal –, a Messiást szcenírozott formában tárjuk a közönség elé idén decemberben.

– A Messiáson kívül milyen feladatok várják még a közeljövőben?

– Az Erkel Színházban most veszem át Sarastro szerepét A varázsfuvolában, majd Colline-t alakítom a Bohémélet mindkét változatában: a modern, 2.0 előadásban és a Nádasdy Kálmán-féle rendezésben, ami több mint 80 éve folyamatosan műsoron van, így nagy megtiszteltetés részt venni benne. 2020-ban két bemutatóban, a Don Carlosban és a Szöktetés a szerájból című daljátékban is fogok énekelni, emellett Gioconda- és Don Giovanni-előadások, illetve koncertfellépések is várnak rám.

interjú opera bfz budapesti fesztiválzenekar new york richard wagner mexikó a rajna kincse basszus bemutató cser krisztián
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésWarwick-díjra jelölték Szabó Magda Katalin utca című regényét
Következő bejegyzés Három korosztályban hirdet musical-tehetségkutatót a Madách Színház

Ajánlott Bejegyzések

Budapest Ritmo
Bartók Tavasz

Amit még nem láttál: idén tavasszal is jön a Budapest Ritmo

2023. február 6.4 perc olvasás
Carlo Goldoni - forrás: Wikipédia
Intermezzo

Az olasz vígjáték atyja – Carlo Goldoni művészete 

2023. február 6.3 perc olvasás
Zuzana Marková - fotó: Joan Tomás
Müpa magazin

Online elérhető Bellini Alvajárója a Müpa Home műsorán

2023. február 6.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Gothár Péter - fotó: Kolibri Színház Promóció

Gothár Péter: „Kis drámák, amiken keresztül fel lehet készülni a nehezebbekre”

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.