Második alkalommal kerül sor az Orosz Zenei Fesztiválra október 7-12. között. A művészeti vezetőt, Szabó Marcell zongoraművészt az eddigi tapasztalatokról, az esemény jövőjéről és saját karrierjéről kérdeztük.
– Hogyan találod meg az egyensúlyt a fesztiválszervezés és a szólókarrier között?
– Az évnek egy bizonyos időszakát valóban teljesen lefoglalja a fesztiválszervezés, de emellett számos koncertem van. Az utóbbi időben nagyon sokat kamarázom itthon is és külföldön is. Nemrég adtunk koncertet a hamburgi Elbphilharmonie-ban többek között Pálfalvi Tamás trombitaművésszel, akivel egy közös japán turné is már szervezés alatt van. Semmiképpen sem szeretnék mindent egy lapra tenni. Újabb és újabb együttműködési lehetőségeket keresek úgy a színpadon, mint az Orosz Zenei Fesztivál kapcsán. A szervezési feladatok jelenleg nagyon inspirálnak, hiszen tavaly sikerrel debütált az általam megálmodott koncertsorozat, a második fesztivál küszöbén pedig úgy érzem, hogy érdemes folytatnunk.
– Milyen elképzeléseid vannak az Orosz Zenei Fesztivál jövőjét illetően?
– Az első évben Rachmaninov művei köré szerveződtek a koncertek, akinek a munkássága számomra fontos kiindulópont. Idén hat zeneszerzővel foglalkozunk, akiknek a műveit műfajok szerint csoportosítottuk, ami egy-egy koncertet tekintve a tavalyi évben is így volt. Szeretném, ha a későbbiekben más művészeti ágakat, Debrecen mellett pedig más városokat is be tudnánk kapcsolni, illetve nagyon nagy öröm lenne számomra, ha minél több orosz művészt hallhatnánk majd a fesztivál keretében.
– A budapesti koncertélet nem szűkölködik az orosz előadókban. Mivel tud többet felmutatni egy tematikus fesztivál?
– Ha egy neves orosz előadó Magyarországra látogat, egyáltalán nem biztos, hogy hazája zeneszerzőinek műveiből válogatja össze a programot. A célom, hogy az ismertnek vélt orosz zeneszerzők olyan alkotásait is bemutassuk, amelyek kevésbé vannak a köztudatban. Azt tapasztalatom, hogy ha az orosz repertoárról beszélünk, valahogy mindig ugyanazok az egyébként méltán népszerű darabok forognak, és úgy vélem, hogy ezzel meglehetősen leszűkítjük egy-egy életmű jelentőségét és sokszínűségét. Amikor programot állítok össze éppen az az elsődleges szempont, hogy az orosz szerzők kapcsán egy kicsit kilépjünk a megszokottból.
– Az Orosz Zenei Fesztivál közösségi oldalát olvasva feltűnő, hogy milyen sokan szeretnék Sosztakovics műveit hallani. Azt hiszem, itt éppen az ismert darabokról van szó…
– Örülök annak, hogy a fesztiválunk érzelmeket vált ki a közönségből, és ezt jelzik is, hiszen azt szeretném elérni, hogy egyre szélesebb legyen azoknak a köre, akik nyitottak az orosz zenére abban a sűrített és megismételhetetlen formában, ahogy azt már tavaly is megvalósítottuk.
– Említetted az orosz művészeket. Mennyire figyelt fel az orosz kulturális élet arra, amit létrehoztál?
– A budapesti Orosz Kulturális Központ bizalommal és nyitottsággal fogadta a kezdeményezésünket és a kezdetektől támogatják a fesztivált. Ezért is lehetséges, hogy rajtuk keresztül fiatal orosz művészek jutnak a magyarországi bemutatkozás lehetőségéhez. Idén például ennek az együttműködésnek a keretében látogat el hozzánk egy guszli együttes. A kulturális központ hozzáállása számomra nagyon motiváló, nem beszélve arról, hogy az Oroszországi Föderáció az első fesztivál után külön elismerésben részesített, ami újfent megerősített abban, hogy érdemes volt belevágni. A Nemzeti Orosz Zenei Múzeum idén is rendhagyó, kifejezetten a fesztivál tematikájának megfelelő kiállítási anyagot állított össze, én pedig bízom benne, hogy a következő években további együttműködések is kialakulhatnak, akár olyan intézményekkel, mint a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium.
– Hol találkozhatunk veled a fesztivált követő időszakban?
– Pusker Júliával fogok játszani, akivel még nem adtunk közös koncertet, de most, hogy mindketten a Cziffra Fesztivál díjazottjai lettünk, erre több lehetőségünk is lesz. Készülőben van egy latinos ihletésű lemez, amin a zongora mellett a trombita és a harsona kap főszerepet. Lesznek francia tematikájú koncertjeim a Zeneakadémián, decemberben pedig Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művét játszom majd. Folytatom a fesztiválon megkezdett Prokofjev-zongoraversenyek sorát, a harmadikat játszom majd Szegeden. Erre márciusban kerül sor.
